Felemás felújítás — Ilyen lett a Belgrád rkp. 24. homlokzata

A hír, hogy a hajdani kisgazda székházból négycsillagos hotel lesz még 2016-ban látott napvilágot. A Continental Group fejlesztésének kiépítése azóta lassan a végéhez közeledik, ám annyi már biztos, hogy a homlokzat felújítása már nem fog négy csillagot érni...

A bérház 1907-ben épült Heinrich Alajos megbízásából, a tervezője pedig a család által sokat foglalkoztatott Riva József építész volt, neve talán a Rácz-fürdő bővítéséről is ismerős lehet sokaknak. Az elmúlt több mint száz évben nem egy fontos szervezet működött itt: 1930-tól a Német Birodalmi Kincstáré volt a ház, 1949-ben a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének adott otthont, 56-ban pedig az Országos Nemzeti Segély központjaként működött. Mégis, a széles közönség leginkább a Független Kisgazdapárt székházaként ismerte már csak a tetőn helyet foglaló, időközben ikonikussá vált (ám azóta elbontott) neon felirata miatt is.

A párt a 2000-es években vált meg az épülettől, mely később aztán többször is gazdát cserélt, ám a cél minden tulaj esetében egy luxusszálloda építése volt. 2013-ban még egy olyan látványterv is felbukkant, melyen a Zoboki Gábor irodája az épület helyén építette volna ki a Duna felé tervezett libegő pesti állomását egy kortárs épület tetején.  

Bár az új szállodáról keveset tudni, a Continental Group honlapján már feltűnt az épület neve és két darab látványterv is. A Hotel Vision Budapest 82 szobával és 10 apartmannal, két szintes mélygarázzsal, spa-val várja majd a vendégeit előreláthatóan már idén.  A beruházó a Migdal Magyarország Kft., a tervezési feladatokat a KAS Design Kft. végzi, a kivitelezési munkálatokat pedig a Market Építő Zrt. végzi. A helyreállításnak kiemelten fontos és minőségi rekonstrukciós munkát kellene képviselnie a homlokzat plasztikáját tekintve is az utcaképi védelem miatt. Lapunk Kelecsényi Kristóf építészettörténészt kérdezte a lassan elkészülő, és a rakpartról már jól látható helyreállításról:

 „Ha egymás mellé állítjuk az archív felvételeket és az elkészült rekonstrukciót, akkor különösebben nem kell magyaráznunk miért is mondható sikerületlennek ez a munka. Alapvető lett volna, hogy minőségi homlokzatdíszítési rekonstrukciót a kőporos vakolat leszedése nélkül nem szabadott volna kivitelezni. Rossznak tűnik az anyagválasztás, de ami a legnagyobb baj, hogy formailag és alaktanilag is egész egyszerűen helytelen a rekonstrukció, olyan, mintha távoli, szemcsés képek alapján próbálkoztak volna vele, miközben kiváló minőségű fotók állnak rendelkezésre. Az épület belső szerkezetét ugyan teljesen elbontották és átalakították, ennek ellenére a homlokzat eredeti nyílásrendjét nem rekonstruálták a 20. század során látványosan átalakított legfelső szinten, az alatta húzódó övpárkányon pedig a konzolok logikáját sem gondolta át senki, ezért történhetett meg, hogy vissza nem kerültek az idők során eltűnt darabok, hanem maradt hiányosnak. Az már általánosabb budapesti probléma, hogy elbontották a főpárkány fölötti sávot, melynek volt egy kiemelt szerepe: az eredetileg is csekély kiülésű koronázótagozat helyett ez nyújtotta a homlokzat vizuális lezárását."

A műemléki átalakítások és ráépítések korunk építőipari és ingatlanpiaci fellendülésében természetesen elkerülhetetlenek, a ráépítésekre vonatkozó szigorúbb szabályozás és konszenzus azonban ráférne a városképre, pláne, ha egy olyan épület esetében sem adottak szigorú előírások a továbbépítés arányaira, felépítésére, anyaghasználatára, mint az UNESCO Világörökség részét képező Duna-parti látkép egyik szecessziós emléke. Ez a látkép gazdagodhatott volna egy hajdan lecsupaszított, plasztikusan díszített homlokzat újraszületésével, és helyenként, frappánsan aszimmetrikus homlokzati megoldásaival. Ehelyett a régi épület silány újraidézését kaptuk egy fantáziátlan ráépítéssel.  Reméljük, hogy az új belsőépítészet legalább valódi kortárs értékeket tud majd felmutatni, az elkészült projektnek a jövőben az Építészfórum is igyekszik cikket szentelni.  

Frissítés., 2020.02.10.: 
Cikkünk utolsó bekezdésére, azaz a teljes homlokzati rekonstrukció elhagyására kivitelezői oldalról az alábbi indoklásról értesült lapunk:

"Az átépítési és felújítási munkák megkezdésekor a fsz+4 emeletes épület a 2. emeletig leázott, helyenként szétfagyott, szerkezeteiben is erősen roncsolódott állapotban volt. Az egyes, megőrzendőnek tervezett Belgrád rkp.-i épülettraktusoknak is komoly állékonysági problémái voltak – a kivitelezési munkák megindítása előtti szerkezetdiagnosztika komplett megerősítést írt elő. "
"A szerkezetmegerősítési munkákra vonatkozó tartószerkezeti szakértői vélemény nem támogatta a zárterkély felső részének megbontását és annak eredeti aszimmetrikus kialakításának visszaállítását (mert az a meglévő szerkezeti állékonyságot tovább csökkentette volna), valamint a homlokzati párkányok és faltükrök át- és visszaépítéseit, esetleges mélyítését is csak olyan anyaghasználattal és mértékkel engedélyezte, amely okán nem adódik jelentős többletterhelés, vagy fal keresztmetszet csökkenés a külső falsávokon. A homlokzat felújításával kapcsolatos döntést alapvetően a műszaki szükségszerűség, az azokkal arányos pénzügyi lehetőségek és az építészeti/esztétikai elképzelések összevetése határozta meg. " - Market Építő Zrt., 2020. 02.07.