| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Felezési idő

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

Felezési idő

2002.07.24. 13:39

Vargha Mihály írása a velencei Építészeti Biennálé (Velence 2002 szeptember 8-tól november 3-ig) kapcsán.

Építészeti Biennálé, Velence 2002 szeptember 8-tól november 3-ig

Most - éppen egy évvel a 2001 szeptember 11-ei new yorki merénylet után - megint kétéves követéssel nyílik Nemzetközi Építészeti Kiállítás Velencében, a Giardini Kertben. Ahogy Deyan Sudjic, a kiállítás szlovén főigazgatója a Budapesten tartott sajtótájékoztatón bejelentette, a bemutatott tervek között kiemelten helyet kapnak azok az elképzelések, melyeket a média épp a napokban röpített világgá a Manhattan déli csücskében található térség újjáépítésére. És ez annál is inkább beleillik az idei Biennáléba, mert annak hívószava angolul NEXT, témája a JÖVŐ.

A sajtótájékoztató persze foglalkozott a múlttal is, először Deyan Sudjic röviden megemlékezett a 22 évvel ezelőtt, 1980-ban tartott első kiállításról, amit Paolo Portoghesi igazgatott. Fő helyszíne az Arsenale kötélverő csarnoka volt, akkor még a nemzeti pavilonokban nem rendeztek nagyszabású bemutatókat. Azután az esetenként megrendezett Építészeti Biennálék földuzzadtak, és szinte alig áttekinthető világ-kavalkáddá váltak. A nemzeti kiállítások száma most sem csökken, ami óhatatlanul egyfajta "bevásárlóközpont" jelleget kölcsönöz a kiállításnak. Itt említendő, hogy három ország, mely nem rendelkezik nemzeti pavilonnal, először szerepel majd saját kiállítással: Argentína, Lettország és Mexikó. Ez utóbbi éppen most hirdetett meg egy nemzetközi tervpályázatot, ami persze valószínűleg véletlen, de mégiscsak: NEXT.

Tehát a JÖVŐ, amiről tudjuk, hogy soha nem választható el a múlttól. Mindenesetre a központi kiállítás valóban a jövőt mutatja majd be. Mintegy 150 olyan tervet láthat a közönség, főképp makettek formájában, mely az elkövetkezendő öt évben épül meg szerte a világban. A sajtótájékoztatón számos tervről képeket is vetítettek, a gyors benyomások alapján a mezőny eléggé vegyes, továbbra is számos sztárolt, inkább média-terméknek tűnő terv keveredik igazi építészettel. Persze a választás szubjektív, ezért a pillanatnyi tájékozódás után konkrétumokat nem szeretnék említeni, még felsorolásszerűen sem.

Sajnos a sajtótájékoztató felbillent, Deyan Sudjic túl sokat mutatott, utána a magyar kiállításról már csak rohanvást esett szó. Sulyok Miklós, a magyar kiállítás kurátora röviden ismertette, hogy miért esett a választása Ferencz Istvánra, Nagy Tamásra és Turányi Gáborra, majd a teljes katalógus tördelési lapjait lehetett látni, de az információk a kivetítőn olvashatatlanok voltak, csak a képek orientálhatták azokat, akik körülbelül már ismerték a három építész munkáit. Mindezt szerencsére kiegészítette egy CD-n sokszorosított sajtóanyag Sulyok Miklós bevezetőjével, életrajzokkal és portréfotókkal.

A tájékoztatóból és a bemutatott anyagból az derült ki, hogy Magyarország kiállítása elsősorban nem tervekből, hanem megépült munkákból áll majd, de amint Sulyok Miklós bevezetőjéből is kiderül, e döntés tudatos volt. Amihez csak annyi fűzhető hozzá, hogy a hazai építészet sajnos nincs is abban a helyzetben, hogy tervekből, valóban nemzetközi érdeklődésre számot tartó elképzelésekből versenyképes kiállítással rukkoljon elő. Hazánkban nincs meg a pályáztatás rangja, a tervek, elképzelések kellő időben történő szélesebbkörű nyilvánosságra hozatala, megtárgyalása.

Mindig csak kullogunk a kész helyzetek után, kevés a termékeny, nyílt vita, sokszor meglepetésszerűen ér bennünket a JÖVŐ. Szabadjon itt csak egyetlen idei eseményre utalni, egy kiállításra. A Millenáris Parkban bemutatott 1001 év - 1001 nap korántsem volt az a retrospektív bemutató, aminek hirdették, viszont úgy tett, mintha építész berkeken belül elfogadottá vált volna a megépített Soroksári úti színház. Pedig attól még, hogy ott van?

Velencére, az építészet világszínpadára gondolva erősen szoronghatunk, hogy a nemzetközi értékelésben mikor fedezik fel maguknak e színházat nem is a vérbeli ítészek, hanem esetleg csupán a realista szemlézők.

vm

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.