Nézőpontok/Vélemény

Félhomályban

1/10

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
?>
Fészek Klub és Nagy Bálint, fotó: Biczó Gabriella
?>
1/10

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Félhomályban
Nézőpontok/Vélemény

Félhomályban

2008.10.14. 13:26

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

A Fészek egykor és ma – Mai „fészkek", Építészgalériák ma címmel épületbejárást és beszélgetést szervezett az Ybl Egyesület. Biczó Gabriella tudósítása

A Fészek egykor és ma – Mai „fészkek", Építészgalériák ma címmel épületbejárást és beszélgetést szervezett az Ybl Egyesület.

Fészek Klub - ki ne ismerné Pesten? Ha pár színész összeül, pillanatok alatt felidéződik számos anekdota, ami ezen a legendás helyen történt. A hatvanas-hetvenes években, valódi kult hely, ahova a megfáradt művészek előadás után lejártak kártyázni, vacsorázni vagy csak beszélgetni egymással. Ez az igény talán a nyolcvanas évekig élt, aztán szép lassan eltűntek a törzsvendégek. Ahogy - az ötven éve (!) a Fészek munkatársaként dolgozó - Molnár Éva művészettörténész, a ház bejárásának vezetője fogalmazott, megváltozott a világ. A Fészek egykori törzsgárdája sokszor kényszerből szorult a művészklubba, sokuknál egzisztenciális és lakhatási körülményeik sem tették lehetővé, hogy esténként társaságot fogadjanak. A Fészek viszont mindig nyitva állt.

 

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
1/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
2/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
3/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

 

A ház története
Az 1901-ben kelt alapszabály így összegzi a Fészek célját: „A klub czélja a képzőművészek, zenészek, énekesek és színészek társas érintkezésének előmozdítása olyképpen, hogy művészeink eddig szétszórt csoportjai egy kedves, meleg „fészekben" kölcsönös szeretet és becsülésben találkozhassanak, s ott az együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján, szívük közös ideáljának, a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adná meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is." (Bár a Fészek eredetileg Zilahy Gyula ötlete kapcsán a 'Festők, Építészek, Szobrászok, Egyéb Komédiások Klubjából' alkotott mozaikszó, az alapszabályból valahogy kimaradtak az építészek - mutatott rá Szmodits Júlia, a beszélgetés moderátora.)

Az 1901. április 6-án megalakult Fészek, a különböző kávéházakban működő asztaltársaságok összefogásával született meg. A klub megalakítása mintegy száz művész nevéhez fűződik, a szükséges pénzügyi fedezetet is ők adták össze. Az alapítók között találjuk Benczúr Gyulát, Bródy Sándort, Csortos Gyulát, Fadrusz Jánost, Heltai Jenőt, Kacsóh Pongrácot, Lechner Ödönt, Molnár Ferencet, Pethes Imrét, Rippl-Rónai Józsefet és Újházi Edét. Az alapszabály elfogadása után nem sokkal a házat, amely korábban lány árvaházként működött, átalakították és berendezték a művészek. A társas élet mellett, legalább ilyen fontos volt, hogy a Fészek házi bemutatóhelyként is szolgált. Molnár Éva 1957 óta szervez itt kiállításokat, 1981-től az időközben felépült Fészek Galériában.

 

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
4/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
5/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
6/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

 

Az első világháború után, a 20-as évekre éledt újjá a klub olyannyira, hogy 1926-ra a pesti művészvilág központja lett, saját bridzs- és futball csapattal. A 20-as, 30-as években, valódi privilégiumnak számított a klub tagjának lenni. 1949-ben az egyesületet feloszlatta a kommunista vezetés, vagyonát államosították, és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének gondnoksága alá helyezte. Ugyanakkor a klubélet tovább folyt: Molnár Éva hangsúlyozta, hogy szellemileg - amennyire csak lehetséges volt - függetlenek voltak. Beszédes adat, hogy több tucat nemzetközi folyóiratot járattak, Molnár Éva létrehozott a Fészekben egy művészeti szakkönyvtárat, amely külföldi könyvek beszerzésével már az ötvenes évek végétől világszinten tájékozottá és naprakésszé tette a művészeket.

A hatvanas években felújították az épületet, több kárt, mint hasznot okozva, a bútorok és szőnyegek jelentős része „eltűnt" a munkálatok során. 1989-ben a Fészek visszanyerte önállóságát, és a négyszintes, 3738 m² területű épületnek a tulajdonjogát is. Jelenleg a Fészek teljesen önfenntartó, ezer körüli művésztagsággal.

A jelen
Bár az utóbbi években számos irodalmi eseménynek, színházi estnek (gondoljunk a Krétakör 2003-2004-es Fészekbe „költözésére"), kiállításoknak, szakmai vitáknak ad helyet a Fészek, az élet nehezen tér vissza a klubba. A pénztelenség érzékelhető, bár a Klub honlapján évi átlag 25 000 fő látogatását, és mintegy 500 rendezvényt olvashatunk. A klubban étterem és éjszaka is nyitva tartó pincebár is működik. Ez azonban nem tűnik elegendőnek. A házat harminc éve festették ki utoljára, a műemléki épület karbantartására évtizedek óta nincs lehetőség.

 

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
7/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella
8/10
Fészek Klub, fotó: Biczó Gabriella

Fészek Klub és Nagy Bálint, fotó: Biczó Gabriella
9/10
Fészek Klub és Nagy Bálint, fotó: Biczó Gabriella

 

Molnár Éva körbevezet a házon, amely gyakorlatilag az otthona - érzelmileg mindenképp. Az átalakítások miatt nehezen képzeljük el, milyen is lehetett a klub fénykorában. A kerthelységben, ami korábban a kártyások helye volt, éppen egy zártkörű rendezvény van, ezért a pislákoló lámpa fénye alatt, csupán pillanatokra időzhetünk el itt. Fantáziánk minden erejére szükségünk van, hogy felidéződjön az egykori pezsgő, vidám és bohém klubélet.

Mai fészkek
A séta után, a Gobelin teremben, Szmodits Júlia várta a mintegy harminc érdeklődőt. A beszélgetés mai fészek „tulajdonosokkal" zajlott: a Kévés Galéria, a KÉK, a HAP Galéria és az N&n galéria került terítékre. Szmodits Júlia kérdései arra keresték a választ, hogy miért alapítanak az építészek galériát. A négy meghívott vendég, Kévés György, Nagy Bálint, Nyulasi Ditta és Polyák Levente négy különböző motivációból hozta létre a maga fészkét. A KÉK nem galériaként, inkább hiánypótlásként jött létre, a Kévés Galéria egyenes állomása volt a hatvanas években elindult magánépítészeti tevékenységnek, a HAP Galéria annak köszönheti létét, hogy Winkler Barnabás felismerte, emlékkiállítások szükségesek ahhoz, hogy ne felejtsük el a nagy öregeket. Az N&n galéria pedig - mint megtudtuk- hirtelen ötletből, külföldi példa alapján született meg, s önjáróként működik. Az N&n galéria és a KÉK is számos társművészeti rendezvénynek ad otthont, ezzel is közelebb hozva a nyilvánossághoz az építészetet.

Biczó Gabriella

Vélemények (1)
vidraölő
2008.10.15.
15:49

Köszönöm, a Fészek klubról leírtakat és a szép, jól síkerűlt képeket. egy időben, nap, mint nap elmentem, magam és a gyermekeim, a Fészek klub elött, de sajnos még bellüről nem láttam.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk