Félidőben a HafenCity Hamburgban

Európa egyik legnagyobb méretű városrehabilitációja, mintegy 2,2 négyzetkilométeres ipari terület megújulása, oktatási-, kulturális-, üzleti- kereskedelmi- és lakónegyedek létesítése a megszűnt szabadkikötő helyén, a raktárépületek újrafogalmazása, ezek a hamburgi HafenCity megaprojekt kulcsszavai.

Volkwin Marg hamburgi építészprofesszor 1996-ban készített először átfogó tanulmányt a szabadkikötő – főleg az EU szabadkereskedelmi zónája miatt – funkcióját vesztett részének hasznosításáról. Miután a város és a tartomány is támogatta a terület átfogó hasznosítását, nemzetközi tervpályázatot hirdettek a beépítésre, amit a holland Kees Christiaanse és a német ASTOC terve nyerte meg 1999-ben.

A HafenCity a 19. század folyamán, az akkori városfalon kívüli Elba szigeten kiépült Kehrwieder és Wandrahm városész, kikötő és hajójavító műhelyek helyén valósul meg. Az 1880-as évekre, mire a sziget teljes mértékben beépült, itt létesült a városi kikötő vámszabadterülete, később heringhűtőházakkal és Európa első gyümölcsérlelőjével. Ekkor a kerület lakóinak száma elérte a 20.000-et. Szintén ebben az időben épült ide a Hannoverscher pályaudvar is, ami II. világháború idején az innen indított deportálások miatt vált hírhedté, majd Hamburg bombázását az épület sem élte túl.

A szabadkikötő helyén létrejövő hatalmas városrész új arca lassan kezd kirajzolódni. Tíz évvel a benyújtott rendezés terv után, 2009-ben adták át az első negyedet, majd 2014 végére már 56 nagyobb projekt zárult le és jelenleg 49 áll építés alatt. Mára több mint 1 millió négyzetméternyi lakást és irodát vehettek birtokukba tulajdonosaik, számos jelentős cég vagy szervezet, így a BP, a Kühne&Nagel, az Unilever, a Spiegel csoport és a Greenpeace központja is ideköltözött. Összesen 45.000 új munkahelyet teremtenek a városrészben. Szintén tavaly nyílt meg a 2006-ban alapított, főleg építészetre és várostervezésre szakosodott HafenCity Egyetem központi épülete a drezdai Code Unique tervezésében. A negyed két új állomással csatlakozik a város metróhálózatához.

A bő 6000 lakásosra tervezett lakónegyedhez általános iskola és óvoda is épült, mellettük pedig 2013-ban adták át a Grasbrook parkot, ami számos kikapcsolódási- és játék lehetőséget biztosít, különlegessége, hogy a tervezésbe bevonták a gyerekeket is. A terület legnagyobb parkjának, a volt pályaudvar vágányainak végleges felszámolása után, annak a helyére, az Elbára néző Lohseparknak kiépítése a tervek szerint idén befejeződik. Itt kívánnak a holokauszt hamburgi áldozatainak is emlékhelyet emelni.

Tavaly írtak ki építészeti pályázatot az utolsó még beépítetlen, északi részre is. Mindemellett a korabeli raktárnegyed átalakítása is folyamatosan zajlik, ami változatos funkciókban kel új életre, a Nemzetközi Hajózási Múzeumtól, Fűszermúzeumtól kezdve egészen a luxuslakásokig. A HafenCity leglátványosabb beruházása, a projekt „zászlóshajója" a svájci Herzog & de Meuron iroda tervezte Elba Hangversenyterem (Elbphilharmonie) lesz, ami jelentős pénzügyi és időbeni csúszásban van. A két koncerttermet, ötcsillagos szállodát és 45 lakást magában foglaló 110 méter magas épület a negyed bejáratánál helyezkedik el, így a város felé mintegy kapuként szolgál.  A raktárépület tetejére csúcsosodó üvegtorony a jelenlegi tervek szerint 2017 januárjára épülne meg. A 11 milliárd eurós, főleg magántőkéből megvalósuló HafenCity megaprojekt teljes befejezése 2025-re várható.

Bán Dávid