Nézőpontok/Vélemény

Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál

1/17

Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm

?>
Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
?>
Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
?>
Finta József, fotó: vm
?>
A tervek, fotó: vm
?>
A tervek, fotó: vm
?>
A tervek, fotó: vm
?>
A tervek, fotó: vm
?>
A tervek, fotó: vm
?>
Vadász Bence, fotó: vm
?>
fotók a helyszínről, fotó: vm
?>
fotók a helyszínről, fotó: vm
?>
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Váci út felől, fotó: vm
?>
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tornya, fotó: vm
?>
fotók a helyszínről, fotó: vm
?>
látkép az Árpád-hídi hídfő felé, fotó: vm
?>
az Államkincstár bejárata a felüljáró felől, fotó: vm
?>
A tervek
1/17

Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm

Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál
Nézőpontok/Vélemény

Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál

2009.07.28. 05:26

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Finta József

Vélemények:
3

Dosszié:

Hatodik – vagy hetedik – felvonás: a központi tervtanács ismét napirendre tűzte a Róbert Károly körút – Váci út sarkára építendő toronyház tervet, a Finta és Társai Építész Stúdió munkáját, miután a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal – korábbi határozatát felülbírálva – úgy döntött, engedélyezhető 100 méter magas ház építése. Tudósítás a tervtanácsi ülésről.

Finta József építész az ismertetést a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács július 23-i ülésén [a Fővárosi Tervtanáccsal közös napirendi pont: Budapest, XIII. kerület, Róbert Károly krt. 26-32. (hrsz.: 27815/13) „Raiffeisen toronyház" elvi építési engedélyezési terve; tervező: Dr. Finta József (Finta és Társai Építész Stúdió Kft.); opponens: Vadász Bence] azzal kezdte:

2010-ben lesz 10 éve, hogy erre a területre, az általa tervezett Rendőrpalota elé magasházat vázolt fel. Igaz, közben a telek tulajdonosa, vagyis az építtető-megrendelő változott. Az idők során a terv többször módosult. Jelen fázisban elvi engedélyezés előtti, főképp a tömeget bemutató vázlat szerepelt a tervtanács előtt, mégpedig egyetlen, 27 emeletes torony és a hozzátartozó lepényépület. Kiderült, hogy nincs végleges döntés arról, a közeljövőben lebontják-e a jelenlegi Államkincstárat (a volt XIII. kerületi MSZMP székház, 1978, építész: V. Pázmándi Margit). (Finta József tréfás megjegyzése: most kell gyorsan lebontani, hiszen éppen üres.)

 

Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
1/17
Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm

Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm
2/17
Finta József ismerteti a tervet, fotó: vm

Finta József, fotó: vm
3/17
Finta József, fotó: vm

 

Ezúttal nem is annyira építészeti, mint inkább városszerkezeti, urbanisztikai tervtanácsról beszélhetünk. A bemutatott anyag szabadkézi és számítógépes tömegvázlatokból, több belvárosi térrel összerajzolt helyszínrajz-sorozatból („térelemzés") és számítógépes animációból állt. Megvalósíthatósági tanulmányt, valamint makettet a tervezők nem mutattak be. Az ülésen nem vett részt a rendezési terv készítője, továbbá Budapest megbízott főépítésze és a Fővárosi Tervtanács tagjai közül a meghívottak. Jelen volt ugyanakkor a II. kerületi főépítész, tekintettel arra, hogy a II. kerület önkormányzata lesz az I. fokú engedélyező hatóság.

A XIII. kerület főépítésze, Arató György más elfoglaltsága miatt távol maradt. Az ülést vezető országos főépítész, Fegyverneky Sándor kimentette, és közölte: írásban adott jegyzéket az ügy eddigi lefolyásáról és jelenlegi állásáról. Elmondta továbbá, hogy rendelkezésére áll a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal irata is, amelyben elismerik, hogy előző, tiltó határozatuk törvénysértő volt. A hivatal szerint a területre 55 méteres építménymagasság, és ebből adódóan – egy karcsú, 100 méteres – toronyház építése engedélyezhető. Mint előzmény a most hatodszor tervtanács elé terjesztett ügyhöz szorosan kötődik egy hetedik momentum: a XIII. kerület 2006-ban meghívásos tervpályázatot rendezett a „városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítására“. A pályázaton Finta József a zsűri tagja volt.

 

A tervek
17/17
A tervek

A tervek, fotó: vm
4/17
A tervek, fotó: vm

A tervek, fotó: vm
5/17
A tervek, fotó: vm

A tervek, fotó: vm
6/17
A tervek, fotó: vm

 

A tervet ismertetve Finta elmondta még, hogy tervezésének alapja: csakis markáns, kiugró épület lehet alkalmas arra, hogy a helyet igazán megjelölje, és „maga alá gyűrje" a sokféle elemből álló együttest, ami jelenleg ott áll. Ugyanakkor a jogi csűrés-csavaráson nehezen igazodnak el – az építtető kizárólag abszolút törvényes helyzetben szánja rá magát a kivitelezésre. A kimagasló torony építését szerinte indokolja, hogy Pest városteste csupán néhány kimagasló ponttal rendelkezik (az e helyen már álló Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és Rendőrpalotán túl például a Parlament, a Bazilika, az orvosi egyetem Nagyvárad téri elméleti tömbje és még néhány lakóház és templom). Pedig, mint hangoztatta „jelekre, ami orientálja az embereket, szükség van, már csak azért is, mert a paneles lakóépületek övsömörje negatív értelemben manipulálta a városképet". A magasházak pozitív városképformáló szerepét néhány nyugat-európai példa említésével igyekezett igazolni (Párizs, Barcelona, Frankfurt).

A helyszínt illetően az elhelyezés, valamint a térarányok indoklásául ismertette az említett "térelemzés"-t, melyen több belvárosi tér (Vigadó tér, Vörösmarty tér, József nádor tér és Szervita tér) teljes felületét összerajzolták a telekkel és környékével, megmutatandó, hogy itt jóval tágasabb térségről van szó. Megemlítette még, hogy nem igaz a vád, miszerint a magasház építése telekspekulációt jelentene, mert mindenképpen magasabb összegű befektetést kíván, és inkább magának a helynek, a környéken lakóknak, dolgozóknak jelent nyereséget, mint a megrendelőnek. Ha a tulajdonos valóban spekulációra törekedne, akkor a telken 30 méteres magassággal már eddig is hatalmas irodaterületet létesíthetett volna, de ezzel végzetesen tönkretennék a városrész megjelenését.

 

A tervek, fotó: vm
7/17
A tervek, fotó: vm

A tervek, fotó: vm
8/17
A tervek, fotó: vm

 

A tervezett 27 emeletes torony 850 négyzetméteres szintjein 80 fő számára rendezhetők be irodák. A tornyot úgy komponálták, hogy a két pengében végződő test az Árpád-hídra mutasson. Felületének egyharmadát transzparens üvegfal borítja, amit a minden negyedik emeleten kifutó födémek tagolnak. Így a házon 14 méterenként zöld függőkertek jönnek létre, a 20, illetve 11 méter magas tömbökből álló lepényépület pedig zöldtetőt kap. A tervező beszámolt arról, hogy a torony 1:20 léptékű modelljével szélcsatorna kísérleteket végeztek a BME Áramlástani Tanszékén, ami „megnyugtató eredményeket hozott. Tehát téves az a kifogás, amit főleg a Levegő Munkacsoport hangoztat, miszerint az épület káros, veszélyes légörvényeket okozna a közvetlen környezetében."

A vázlatos tervről elmondta még, hogy az egységesen kezelt üvegfelület kétrétegű klímahomlokzat lenne, és tömör burkolatként kerámia „függöny" avagy „csipke" alkalmazásán gondolkodnak.

Vadász Bence, fotó: vm
9/17
Vadász Bence, fotó: vm

Opponenciájában Vadász Bence hangsúlyozta, hogy a magasház terv – mely inkább az épület kubusát, mint építészeti részleteit mutatja – e formájában be tudja tölteni az ide kívánkozó városképi hangsúly szerepét. Kapuzat jellegű a kompozíció, ami megfelelően illeszkedik a városrész keresztjére, amit a külső budapesti körgyűrű és a sugár irányú Váci út rajzol ki. Véleménye szerint megfelelő a háromszög formába foglalt alaprajz, a ház semmiképpen nem nehézkes vagy tömzsi, és kristályszerkezetű konstrukciója is megfelelő. Unikális kerületi alközpont alakulhat ki itt, ha megvalósul a torony, mely organikusan emelkedne ki környezetéből, továbbá ha döntés születik abban, hogy lebontják az Államkincstár épületét. Egyetlen ponton szállna vitába a tervezőkkel, a torony tagolását illetően, de ez mindenképpen későbbi téma, nem tartozik a tervezés jelen fázisához.

A továbbiakban előbb kérdések hangzottak el, majd a tervtanács tagjai megfogalmazták véleményüket a tervvel kapcsolatban. Alapvető kifogás vagy bírálat nem hangzott el. Szó esett arról, hogy a korábbi terveken eddig szinte mindig két torony szerepelt. Mint kiderült, az Államigazgatási Hivatal új határozata egy torony megépítéséről szól – és bár Finta József szerint az alapképlet nem változott, de a financiális háttér, a várható bérlői létszám is erre az egy toronyra van meg. A tervet mindenképpen az energiatudatos építés elvei szerint kívánják kidolgozni, de ennek részletei konkrétan csak az engedélyezési tervben szerepelnek majd. A lepényrészt Finta József szerint közfunkciókra, kereskedelemre és vendéglátásra rendezik majd be. Egyelőre nincs döntés abban, hogy lesz-e közfunkció – vagyis kilátó – a torony tetején. Több tervtanácsi tag szerint ez kívánatos lenne. Ugyanakkor elhangzott olyan vélemény is, mely szerint általában „a befektetési célú toronyházak ellebegnek a város fölött". Ha itt kerületközpont lesz, akkor ahhoz valóban olyan funkciók kellenek, melyek a kerület többsége számára elérhetők, valós igényt elégítenek ki, nem csupán az épületben dolgozó, várhatóan több mint 2000 embert, illetve a hozzájuk érkezőket szolgálják.

 

fotók a helyszínről, fotó: vm
10/17
fotók a helyszínről, fotó: vm

fotók a helyszínről, fotó: vm
11/17
fotók a helyszínről, fotó: vm

a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Váci út felől, fotó: vm
12/17
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Váci út felől, fotó: vm

a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tornya, fotó: vm
13/17
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tornya, fotó: vm

 

Az ott álló két magasházhoz fűződő viszonyulásról feltett kérdésre válaszolva a tervező elmondta, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Váci úti székháza a Váci úton haladva megőrzi hangsúlyképző szerepét, mert a tervezett torony helye most valamivel keletebbre van a Róbert Károly körúton. A korábban Finta József által tervezett rendőrségi központ mellé – mely puha, szoborszerű épület – ő most szándékosan tervezett keményebbet, kristályszerkezetűt –, de a mindkettőn megjelenő strukturált üvegfelület mégiscsak egybe tudja kapcsolni a két házat.

 

fotók a helyszínről, fotó: vm
14/17
fotók a helyszínről, fotó: vm

látkép az Árpád-hídi hídfő felé, fotó: vm
15/17
látkép az Árpád-hídi hídfő felé, fotó: vm

az Államkincstár bejárata a felüljáró felől, fotó: vm
16/17
az Államkincstár bejárata a felüljáró felől, fotó: vm

 

A fentieket összefoglalva – valamint a szavazás eredményeként is – a tervtanács támogatja az elvi engedély kiadását. A tervtanács elfogadta, hogy az Államkincstár épülete legyen bontható, amivel nő a terület és a korábbi szabályozás is számolt ezzel. Kérik a már korábban kidolgozott kert- és környezeti tervek feltétlen alkalmazását, továbbá a torony tetején hangsúlyozottan javasolják közösségi funkció megvalósítását, kilátóterasz létesítését.

vm

Vélemények (3)
polly
2011.07.06.
12:07

Nincs olyan látványterv, amiből lejön, hogy is fog ez kinézni? (rajzok inkább művésziek, látványtervek sematikusak nagyon) Félek én ettől a toronytól, hogy valami ótvar rondaság fog kisülni belőle...

Stop Szmog
2009.08.05.
00:14

"maga alá gyűrni a teret" ??Ez milyen baromság már.

Meg hogy szükség van jelekre? Dehát pont ott a Nyufi és a zsarupalota. Az sem elég?

Leginkább a szélcsatornás kísérlet érdekelne, nagy kár, hogy nem hozzák nyilvánosságra.

rokon
2009.08.07.
10:50

@Stop Szmog: Kedves Stop Szmog,

elérhető a szélcsatorna kísérletről publikáció több helyen is:

A Raiffeisen torony szélcsatorna vizsgálata (BME Áramlástan Tanszék közleménye)

vagy pdf cikk a Magyar Építőiparból: 2008. 4. SZÁM. Légszennyezõ anyagok terjedése városokban

ÜDV!a szerk.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk