Nézőpontok/Vélemény
Újabb tervek a Raiffeisen-toronyra
2011.07.05. 11:23
Bár tavaly már jogerős építési engedélyt kapott a Róbert Károly körúti Raiffeisen-torony, egyelőre nem sikerült érvényt szerezni a projekthez kapcsolódóan elvárt, közcélú beruházásokra irányuló önkormányzati törekvéseknek. Haba Péter tervtanácsi beszámolója.
Egy teljes évtizeden át folytak az egyeztetések és viták, készültek a különféle tervváltozatok a Róbert Károly körút és a Váci út sarkára elképzelt toronyház kapcsán, mire a II. kerületi önkormányzat tavaly kiadta a jogerős építési engedélyt. Ezzel azonban egyáltalán nem hárult el minden probléma: a Petneházy utca – Teve utca – Váci út – Róbert Károly körút által határolt terület rendezésének kérdései továbbra is válaszra várnak, s ebben a tekintetben a manapság Raiffeisen-toronyként emlegetett projektnek kulcsszerepe lehet. Az ügy nemcsak helyi jelentőséggel bír, hiszen központi szerepet kapott az elmúlt tíz év egyik legszélesebb körben zajló építészeti diskurzusában is, mely a toronyházak-felhőkarcolók és Budapest városszerkezetének viszonyával foglalkozott.
A koncepció – nem függetlenül a fentiektől – sajátosan változékony kapcsolatban áll a helyi építési szabályokkal: a torony és a hozzá kapcsolódó – a tervezők kicsit régies szavajárásával élve – „lepényépület" magassága többször változott, egy időben még a kettős (de nem egyforma magas) torony ötlete is felmerült. A hatóságok és az építők az előírásokat évről évre új aspektusból értelmezték, melynek a tervek sorozatos átdolgozása lett a következménye. A helyzetet bonyolította, hogy a XIII. kerületi önkormányzat a jelenlegi fejlesztőtől, a Raiffeisen Ingatlantól a projektért cserébe közcélú beruházásokat várt el: a Rendőrpalota, a Center Point irodaház és a tervezett „torony-lepény" közötti területen álló Államkincstár épülete (az építészeti-építészettörténeti szempontból figyelemre méltó, egykori XIII. kerületi pártházat Pázmándi Margit tervezte, épült 1978-ban) helyére és a környék forgalmát kiszolgáló 250 férőhelyes P+R parkolót képzelt el.
A Fővárosi Tervtanács előtt június 29-én bemutatott rajzok lényegében a 2009-ben prezentált tömegvázlatokra alapozódnak: a jelenleg 100 méteresre tervezett, háromszög alaprajzú torony mellett a körút, illetve a Teve utca felé néző oldalon 20 méter magas tömb jelenik meg. Tervismertetése során Finta József elmondta, hogy az utóbbit a szabályozásnak megfelelően üvegtetős passzázsok törik át, így a járókelők számára az együttes átjárhatóvá válik a Róbert Károly körút és a pártház helyén elgondolt közpark, illetve a Rendőrpalota között. A torony és a lepény által közrefogott – szintén üvegtetős – belső utca a közeli metrókijárat felé is megnyitja a földszinten elképzelt üzletközpontot. A lepényépület tömegformáját a helyi szabályozás erősen meghatározza: mivel a körúti fronton az épület 11 méteres homlokzattal rendelkezhet, de a létesítmény teljes magassága 20 méter lehet, ezért a tervezők lépcsőzetes rendszerben gondolkodtak. Az ekképp kissé széteső hatású forma egységességét a homlokzatokon szőnyegszerűen végigvonuló kerámia-alapú burkolattal és a felületek finoman hullámzásával igyekeztek megteremteni.
Vadász Bence opponens a terv kvalitásait méltatva kiemelte, hogy a lepényépület építészeti részletei egyfelől felerősítik a torony vertikalitását, másfelől „lecsendesítik" annak hegyes-éles formáit és energikus karakterét. Véleménye szerint a terv kimagasló színvonalú és mindenképpen engedélyezésre érdemes.
A tervtanácsi tagok a tervet összességében nem, csak részletmegoldásaiban vitatták: elsősorban a két épület közötti esztétikai viszony kérdése merült fel, amelyet Vadász Bencével ellentétben többen is bizonytalannak éreznek. Hangsúlyozták, hogy a 11 és 20 méteres magasságkorlátok esztétikai értelemben rossz irányban befolyásolják az épület formálási lehetőségeit.
Arató György XIII. kerületi főépítész kiemelte: azzal, hogy a II. kerület kiadta az épületegyüttesre az építési engedélyt, lényegében lehetetlenné vált a terület, s az annak centrumában elképzelt közpark egységes kezelése mind építészeti, mind ingatlanberuházási, mind városfejlesztési szempontból. Mint mondta, az építési engedélyt akkor kellett volna kiadni, amikor már a közparkkal és az alatta létesítendő parkolóval kapcsolatban is megegyeztek a beruházóval. Hozzátette, az önkormányzat a közparkra koncepcióterveket is készíttetett, amely összekapcsolódhatna a Kerületi Szabályozási Tervnek (KSZT) a területre vonatkozó, 2004 óta tervezett módosításával. Rámutatott arra is, hogy a 2000-ben jóváhagyott KSZT a pártházzal mint megmaradó épülettel számol, vagyis a jelenlegi szabályok szerint a közpark nem valósítható meg. Mindez tehát arra utal, hogy – legalábbis egyelőre – nem sikerült jogi értelemben is rögzíteni a közcélú beruházással kapcsolatos önkormányzati elvárásokat, s a projekt azokat mintegy megkerülve kapott zöld utat.
A tervtanács egyetértett a közpark kialakításával, illetve a pártház lebontásával kapcsolatos elképzelésekkel, az építészek figyelmét pedig elsősorban az együttes formai homogenitásával kapcsolatos bizonytalanságokra irányította, de a terveket elfogadásra javasolta.
Haba Péter
Kapcsolódó oldal
Felkészülés tűtoronyra az Árpád hídnál
05:04
"A koncepció ... sajátosan változékony kapcsolatban áll a helyi építési szabályokkal". Magyarán, meghágja azokat. Lehet, hogy Finta József, idős korára, Budapest legnagyobb építész kártevője lesz? Mindenesetre, arrafelé mintha nem éppen 100 méter lenne a megengedett párkánymagasság. Egy 100 méter magas épület (de akár csak 70 méteres, mint a Budai Vár) négy és fél kilométerre a városmagtól, lealázza egész Budapestet. Ahhoz képest minden játékszer, ami itt Buda 1686-os visszafoglalása óta épült. Persze, ha ez a cél... És a tervező milyen alapon érvelhet azzal egy budapesti 100 m magas torony engedélyeztetésekor, hogy a szomszédos épület antennája is épület? Vagy mi a véleményük arról az érvről, hogy egy, az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett - mert szabálytalanul jóváhagyott - rendezési tervnek, úgymond, csak a szövegét helyezték hatályon kívül, de a tervlapot nem, amin - állítólag - szerepel egy 110 m-es magassági érték?
15:07
Ez megduplazta a beirasomat.
15:05
Szégyen, hogy a sok maradi ember miatt Budapesten nem lehet épiteni igazi magashazakat a belvarostol tavoli részeken, szigoruan szabalyozva sem. Akinek nem tetszenek a magas hazak, koltozzon le falura!
19:53
@sponcsak: Ha ennyi volna a magasházak mellett érvelők puskapora, akkor nem lenne baj. De engedtessék meg nem az ő bőrükbe bújni, hanem az ellenzők érveit gazdagítani. Budapest legfőbb vonzereje a dimbes-dombos Belbuda, a Duna és a széles változatgazdagságban elterülő, eklektikus Pest. A magasházak - amelyekre egyébként irodatérként, tehát az ingatlanpiacon semmi szükség sincs - groteszkké törpítik mind a budai dombokat (a Várhegy platója 70 m-rel van a Dunapart szintje fölött, a Gellérthegyé 130 méterrel, a Rózsadombé valahol a kettő között), mind Pest gyönyörű építészeti kavalkádját. A pesti oldal házai öt-hat-hét emberi léptékű emelettel bírnak (3,4 m körüli szintenkénti belmagassággal), ez összesen max. 30-35 méter. Ennyi a szélesen vett Belváros, tehát a Dózsa György úton belüli terület szabályozási magassága is. Kijjebb persze vannak az 55 méteres övezetek - hát, a Hungária körút távolában, nem bánjuk, üsse kő. Na de ez? 100 méter, a biztosítékot korábban ugyancsak kiverő 85 méter arcátlan megemelésével? Nyilván az építtető bank vezetésének férfi tagjai önbizalomnövelő vizuális mintára szorulnak férfiasságuk megidézésére. Ám, hogy lehet, hogy akad építész - Finta József - aki készségesen felvállalja ezt az archiurológusi szerepet? Miközben az, amit művel, tényleg lealáz minden pesti házat és két év alatt felhúzható betonklisé létére, százötven-kétszáz éves épületeket és városi struktúrákat tesz idéző- sőt, zárójelbe... Mint Budapestet szerető ember kikérem magamnak ezt a gyalázatot.
20:06
@Pákozdi Imre: Csatlakozva ugyan az érveléshez, de mégis vitatkozva vele: ha a "magasház-kérdés" a város sziluettjének esztétikai kérdésévé csökevényesedik (ahogy szokott, összekeveredve valamiféle "korszerűség-misztikával"), akkor aligha lehet valid érveket felsorakoztatni egymás ellen: nekem ez tetszik - neki amaz; így szebb - úgy csúnyább. Indul a végtelen vita - mintha a város építése csupán formai, sziluettbeli kérdés volna. Ebből az esztétizáló vitatkozásból egyvalami hiányzik, a városra mint egészre, mint organizmusra vetett tekintet - annak megfontolása, hogy a.) kell-e magasház egyáltalán, b.) megvan-e az azt kiszolgáló infrastruktúra (közlekedés, tömegközlekedés, közmű, parkolás), és c.) elbírja-e a város egy adott területen a ház miatt megnövekvő terhelést: forgalom, szennyezés, embertömeg, hulladék, megváltozó szélirányok... Minderről Meggyesi Tamás írt korábban (2006) egy nagyon higgadt hangú cikket, az ilyen vitáknál újra és újra elő kéne lobogtatni - most meg is teszem: Meggyesi Tamás a magasházakról.
01:19
@mB: "megvan-e az azt kiszolgáló infrastruktúra (közlekedés, tömegközlekedés, közmű, parkolás), és c.) elbírja-e a város egy adott területen a ház miatt megnövekvő terhelést: forgalom, szennyezés, embertömeg, hulladék, megváltozó szélirányok..." Ja, mindez csak Budapesten probléma mi? Mashol nem, mivel a vilagban mindenutt épulnek toronyhazak, csak itt nem. Ugyan mar, ures okoskodas!
05:07
@mB: Kedves mB, ez valóban nem a város sziluettjének kérdése csupán, és fentebb nem is arról írtam. Egy múlt nélküli, síkvidéki városnak lehet szüksége jelzőpontokra, az ilyen-olyan központokat illetve a várost magát fókuszhelyzetbe hozó mesterséges hangsúlyokra. Budapest más. Egyrészt táji környezete magasságban tagolt, ettől szép; másrészt múltja van, ráadásul olyan, amely építészetileg ma, és még hétszázötvenhét évig büszkén vállalható. Persze csak akkor, ha komolyan vesszük, és nem építjük túl óriásokkal, amelyekhez képest a hagyományos városnak még Legojáték-értéke sem marad, a budai dombok pedig zavaró tereptárgyakká silányulnak... Ez a baj. Ja, és az, hogy az építészkaron erről tanítottakat, köztük Meggyesi Tamás vonatkozó műveit, például a remek Városépítészeti alaktant nagy ívben letojják azok az építészek és városi hivatalnokok, akik ebben az egész csibészségben társtettesi szerepet vállalnak.
06:52
@mB: Ma reggel a munkahely felé jövet épp ezeken tűnődtem... Hogy az esztétizáláson túl: egyáltalán szükségünk van magasházra? Mire lehet használni? Irodának? Amikor jóformán az összes bel- és külvárosi irodaház üresen tátong? Lakóháznak? Az elsózhatatlan lakóparkok és a szerencsétlen "lepukkant" belváros mellé? Bárki meg tud tölteni értelemmel, funkcióval ma Budapesten egy ekkora házat? Mert ha nem, akkor kár a gőzért. Egyébként meg: ne reméljük már, hogy ha felhúzunk pár "felhőkarcolót", akkor egyből Manhattan leszünk. Mondom ezt úgy, hogy kezdő építészként a begyöpösödéstől - remélem - még messze vagyok. ;)
07:29
@Mizsei Anett: Már néhányszor próbáltam felvetni azt, miszerint az építészek tévhite az, hogy az emberek az építészek által tervezett geometriai térben élnek. Én jó néhány évet eltöltöttem az Újpesti öbölben és környékén, angyalföldön jártam iskolába. Minden szegénysége, rendetlensége ellenére volt egy sajátos emberi léptéke, amit nem kellett volna eltörölni, szerintem a korszerűsítéssel ez nem összeegyezhetetlen. A XIII. ker. "sikeres" beruházásai számomra létrehozták Budapest legsterilebb, jellegtelen kerületét. Mint budapesti az Árpád híd pesti oldalán lévő eddig épületeket egyenesen utálom, a torony még rontana a helyzeten. Tudom ezek nem szakmai szempontok, de vannak a városnak lakói is. Vagy a szakmai szempontokat kellene újra fogalmazni ? Huszti István
09:14
@sponcsak: bár megvan a gyanúm, hogy a hozzászólásod paródia, és magad és az olvasók szórakoztatására írod (a korábbiak "mélysége" és érveléstechnikája is ezt sugallja"), azért válaszolok: nem, nem csak Budapesten probléma - máshol viszont ezeket megfontolják és megoldják... például Bécsben: hosszas előtanulmányok és vizsgálatok előzték meg a toronyházak létesítésének lehetőségeit; de érdekes módon bár a Défence már régi dolog, de Párizsban azóta sem kívánkozik a sehol máshol újabb felhőkarcoló-csokor épülni. És így tovább. Tehát: a világban hol épülnek felhőkarcolók, hol meg nem. De hogy ez sehol nem "szépség" vagy "sziluettkérdés" csupán, az biztos. És tényleg javaslom a Meggyesi-cikk elolvasását...
17:58
@mB: Épp, hogy Parizsban akanrnak ujakat épiteni! Az, hogy egy helyre csoportositjak, az helyes (bar a lenni vagy nem lenni szempontjabol ez teljesen mellékes), én sem szeretném, ha a tornyok mindenutt egyenként elszorva épulnének.
18:06
@Mizsei Anett: Csak presztizsért persze, hogy ne épitsunk, de ha egy bank akar maganak, miért akadalyozzuk? Miért nem csak olyan feltételek kozé szoritjuk, ami a varos képének, a koznek, stb. is jo? Miért tiltjuk teljesen? Ez itt a kérdés! Egy bank nyilvan tudja, hogy mire kolti a pénzét, bar a legutobbi valsag ota mar ebben sem vagyok biztos, de ez most mas kérdés. Ami a varoslakokat illeti, ebben a kérdésben ok is megosztottak, egyaltaln nem mindenki gondolkodik ugy, mint az elottem hozzaszolo.
22:10
@sponcsak: Magáról úgy pattan le bármi, amit mások írnak, mint az izzadó bőrről a forrón szikrázó vasreve (ld. még: öntödei segédmunka). Viszont fölvetett valamit, ami elgondolkodtató. Lehet, hogy a bankadó mégiscsak túl puhára sikerült? Nem igaz, hogy egy ilyen épületre égető szüksége volna bármelyik Magyarországon tevékenykedő banknak. Egyszerűen sok a pénzük, de hogy a Raiffeisené túl sok, az jól látszik.
07:31
@Pákozdi Imre: :D Jajj, Imre!!! :D "Magáról úgy pattan le bármi, amit mások írnak, mint az izzadó bőrről a forrón szikrázó vasreve (ld. még: öntödei segédmunka)."
07:41
@Mizsei Anett: És még a toronyházból egy kép meg se jelent, haha. Na majd akkor lesz Magyar Úri huncutság a bőrfotelon :)
07:49
@epiteszikon: :-). Egyébként köszönet mB-nek, amiért Meggyesi Tamásnak azt az írását ajánlja. Most nincs a kezem ügyében a kis összefoglaló füzet, ami megjelent arról a 2006-os októberi, a Gödörben tartott magasház-ügyi szimpóziumról, de arra emlékszem, hogy aki még hozzászólt (Schneller I., Dévényi T. és ha jól emlékszem Zoboki G.), ugyancsak elítélőleg szólt a budapesti magasház-építési tervekről. Mindezt persze kérdéses, mennyire szívlelik meg az illetékesek, a beruházó hatalmasságok és építész kiszolgálóik.
15:05
Szégyen, hogy a sok maradi ember miatt Budapesten nem lehet épiteni igazi magashazakat a belvarostol tavoli részeken, szigoruan szabalyozva sem. Akinek nem tetszenek a magas hazak, koltozzon le falura!
14:53
Lehetne legalabb egy képet hozzaadni a cikkhez, foleg egy ilyen fontos beruhazasnal? Egy kép szaz szot ér.