Fenntartható térhálózat - a paksi új városközpont ötletpályázat 3. díjas terve
Paks városa az atomerőmű bővítése és későbbi beindulása miatt jelentős népességnövekedésre számíthat, ami a lakásépítési igények növekedését is magával fogja vonni. Zoltán Erzsébet Szeréna és Rácz Tamás tervei ezt a jövőképet is figyelembe vették és fenntartható, az utóhasznosításra is alternatívákat felvázoló javaslatot nyújtottak be. Most a 3. díjat elnyert projekt bírálatát közöljük.
Építészeti szempontok
A pályamű a kiíró által meghatározott fejlesztési területen belül oldotta meg az igényelt új funkciók maradéktalan elhelyezését. Egy új - a város úthálózatához illesztett - feltáró úttal a rendelkezésre álló területet jól tagolja. A fő közlekedési útvonalak által határolt terek között hierarchiát állít fel. A három részre tagolt felület középső eleme intenzívebben, míg a két szélső elem szellősebben hasznosított. Az intenzív beépítésű területen tudatosan felvállalja, hogy az új polgármesteri hivatal áthelyezésével, a régi intézményközponttól távolabb, de a méltánytalanul háttérbe szorított képtárral közös, jól definiált (súlyponti) reprezentatív rendezvényteret hoz létre. A minőségi épületekkel övezett jó léptékű tér hiánypótló a város életében. A vegyes funkciók (iskola, kulturális, iroda, szolgáltatás és lakó) funkciók tér köré szervezése biztosítja annak mindenkori jó kihasználtságát. A polgármesteri hivatalt - mint a település életének prioritást élvező elemét - hangsúlyozza a térszervezés erejével bíró köztér. A 6. számú főúthoz való csatlakozással bíró új út bevezető szakasza forgalomkorlátozott és vegyes használatú, ami illeszkedik az útszakasz mellé telepített funkciókhoz. Ez által viszont nem tud jelentősebb szerepet vállalni a csatlakozó városrész forgalmának tehermentesítésében.
A lazább beépítésű szélső tömbrészekben elhelyezett oktatási intézmények jól pozicionáltak, megközelíthetőek és mindegyikhez megfelelő léptékű zöldfelület tartozik. A kollégium és a tornacsarnok meglévő oktatási intézmények közelében való elhelyezése helyes gondolat, viszont megfontolandó a régi és az új intézmények közé szorult „maradék" utcarész továbbontásával egy nagyvonalúbb térkapcsolat kialakításának lehetősége. A Táncsics park jelenlegi méretét megtartva, tervezett zöldfelületet hoz létre, mellyel megőrzi a Gyógyászati Központ előtti zöldet - a kollégiummal pedig jól aktivizálja a megújuló parkot.
A tervezett épületek jó léptékűek, magas színvonalú térszervezési értéket képviselnek, illeszkednek a megtartott épületek által befolyásolt struktúrához. Az egészségügyi fejlesztés (3. üteme) szervesen kapcsolódik a már meglévő első két ütemben kialakított épület együtteséhez. A rekreációs épület egy egységet alkot a szállodatömbbel, és az oktatási intézményektől is gyalogosan megközelíthető.
A fejlesztési terület déli részén helyezi el a lakófunkciókat - külön egy vegyes és külön egy tiszta használatú tömbben. A Duna-partra vezető sétányt határoló épületek földszintjén kialakított üzletek erősítik a sétányjelleget.
Környezetalakítási szempontok
A Domb utca folytatásaként, új tengelyen városias központot alakít ki, míg a Táncsics park körül helyezi el az oktatással összefüggő fejlesztéseket. A Táncsics park így a kollégium Dózsa György út felőli városi előkertjévé válik, szerepköréhez mérten nagy felülettel, ugyanakkor környezetileg terhelt szegélyekkel. Az újonnan kialakított, kisvárosias léptékű térstruktúra kellemesen változatos és mozgalmas, ezzel együtt helyenként bizonytalan, vagy elaprózódott jellegű. A Duna-partra tervezett fejlesztések előremutatóak, kiemelendő a vízi megközelítés biztosítása és a gyalogos közlekedéssel való összekötése.
Megvalósíthatósági szempontok
A telepítés érzékeny, viszonylag sok meglévő épület és struktúra integrálódik a tervbe. Az ütemezés logikus, megvalósítható. A fejlesztés kezdeti időszakában közberuházásokból megvalósuló létesítmények megfelelő beruházási potenciált jelenthetnek a magántőke számára. A pályázatban bemutatott fejlesztések reálisak, műszakilag megvalósíthatóak. A mély fekvésű terület miatt a mélygarázsok kialakítása megfontolandó. A kialakított tér- és épület struktúrák biztosítják az esetleg későbbi ütemben megvalósuló projektekhez való kapcsolódást.
Fenntarthatósági szempontok
A tervben bemutatott területhasznosítási megoldások korszerűek, nagyvonalúak - mindemellett nem lépik túl a természetes kisvárosi léptéket. A kialakított közterületek és zöldfelületek aránya helyesen megválasztott, fenntartásuk gazdaságosan megoldható. Az üzleti célra hasznosítható létesítmények területaránya megfelelő.
Közlekedési szempontok
A terv a fejlesztési területen egy nyitott, jól pozicionált, vegyes forgalmú utcával megfelelően helyezi el a hangsúlyt két markáns térszervező elem - a rendezvénytér és a Duna-part - között. Tiszta vonalvezetésével, a sétány mellé telepített funkciókkal kellő attraktivitást nyújt a városba esetenként rövid időre vízen érkező látogatók számára. Az egyes nagy forgalmú funkciók akadálytalan kiszolgálásához és üzemeltethetőségéhez viszonyítottan a felszíni parkolók aránya alultervezett. A parkolóház kialakíthatósága, illetve az akcióterületen mélygarázsok elhelyezése megkérdőjelezhető.
Tervi szempontok
A terv igényesen kidolgozott, a feladat kiírásnak megfelelően kellő mélységű. A helyszínrajzok tónushasználata a megértést nem segíti, grafikája néhány helyen túlzott. A pályamű értékes gondolatokat tartalmaz a város számára, bár a fejlesztendő területen lévő lehetőségeket nem használja ki maradéktalanul.
A Bírálóbizottság a tervet Ill. díjban és 4.500.000.-Ft-os díjazásban részesítette.
A terv műleírása az jobboldali menüsorból tölthető le PDF formátumban.