Nézőpontok/Kritika
Fény a közműalagút végén?
2017.02.10. 13:14
Komoly változások előtt áll az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer, 2017 második felétől előreláthatóan jóval egyszerűbb lesz az egyeztetési folyamat. Ugyan a közműhálózatok üzemeltetőit már kötelezték az adatszolgáltatásra, ennek elmulasztása eddig nem járt következményekkel - ez most meg fog változni. Rigó Mihály vitaindító cikkére Hokker Gábor reagál.
Ugyan a közműhálózatok üzemeltetőit az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013-as kormányrendelet már négy éve adatszolgáltatásra kötelezte, annak elmulasztása eddig következmény nélkül maradt. A 2016. novemberében megjelent, az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításáról szóló 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet értelmében a felügyeleti hatóságok nyár elejétől pénzbüntetéssel sújthatják a kötelességét elmulasztó üzemeltetőt.
A tavasszal induló új elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer hatékonyságának kulcsa az országos lefedettség és a nyilvántartások folyamatos frissítése. Ennek biztosítására a hatóságok hatásköre felszólítási és szankcionálási jogosultsággal is bővül. 2017. április elsejétől két hónapig regisztrálhatják magukat a közműhálózatokat üzemeltető szervezetek a megújult e-közműnyilvántartásba. Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a vízi közművek, villamos energia-, szénhidrogén- és távhőhálózatok esetében pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) végzi a közművezeték-üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettségének ellenőrzését. A regisztrációs periódus leteltével a hatóságok bírságot szabhatnak ki.
Az elektronizált építésügynek köszönhetően július elsejétől már nem üzemeltetőnként külön-külön, eltérő ügyintézési idővel és költségekkel, hanem egyesítve igényelhetünk majd közműnyilatkozatot az egyablakos információs pontként működő felületen. Az itt indított összesített közműnyilatkozat-kérelem a rendszeren keresztül éri el a közművezeték-üzemeltetőket, akik szintén itt adják meg válaszukat. Az e-közmű a tervezők munkáját vektoros hálózati adatokkal is támogatja, a tervezéshez szükséges adatokat tervezői jogosultsággal rendelkező, regisztrált tervező igényelhet és tölthet le.
Jelenleg az egyes üzemeltetők különböző részletezettségű és pontosságú adatokat tartalmazó nyilvántartásokat vezetnek, az e-epites.hu oldalról elérhető megújult e-közmű rendszer mindezeket egységes szemlélettel megalkotott követelményeken keresztül foglalja majd egységbe. Más szavakkal, ha egy felületen, online térképen ábrázolva elérhetőek a közműadatok, bárki, akár házszintig rákereshet a hálózatok pontos elhelyezkedésére helyrajzi szám, vagy cím alapján.
A rendszer nem csupán a felelősségi köröket tisztázza majd, de – a látszat ellenére – a közművezeték-üzemeltetők számára is hasznos és hosszabb távon kifizetődő. Hiszen egyszerre több üzemeltető által használt, különböző közműszakág vezetékei, kábelei futhatnak a föld alatt, így minden szereplő érdeke egy olyan közös rendszer, ahol egyes üzemeltetők nem csak a saját hálózatuk adatait érhetik el. A felelősség kérdése is sok vitára adott okot, egy egységes megoldással ez a rendkívül fontos terület is átláthatóvá válik. Ugyanis, amennyiben a kivitelező kárt tesz a térképen látható hálózatban, úgy felelőssé tehető a károkozásért. Ugyanakkor, ha olyan hálózatban keletkezik kár, amelyről az üzemeltető nem, vagy pontatlanul szolgáltatott adatot, úgy övé a felelősség.
Az építésben érdekelt tervezői szakma, valamint az építtető lakosság számára régóta várt, egyértelmű nyereséggel kecsegtető változás eredményeképpen kevesebb várakozás és utánajárás után, alacsonyabb szolgáltatási díjért kaphatják meg az igényelt közműnyilatkozatokat az ügyfelek.
Hokker Gábor
kommunikációs vezető
Lechner Tudásközpont
Az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszer üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.
13:34
Köszönöm a jó hírt, mely egy nagyon jó első lépés.
Ez egy adatbázis lesz. Nem mindegy azonban az adatbázis adatainak minősége. Pontosnak csak azt a közművet tekinteném, amelyet az eltakarás előtt geodéziailag bemértek, hiszen ezektől elvárható a cm-es pontosság.
Minden más módon (pl. 100 éves térkép szkennelése, az ún. digitalizálás) minőségrontó, károkozó. Senki sem mer garanciát vállalni ezen rajzok pontosságáért. A Földhivatalok is eljátszottak hasonló trükköt, abból is bajok lettek. Az ilyen adat csak lerontja a hitelét a teljes adatbázisnak.
Javasolni szeretném, hogy bontsák két részhalmazra az adatokat. Az egyikben legyenek a geodézialiag bemértek, míg a másikban a csak tájékoztató jellegűek, csak tájékoztatásra alkalmasak.
Ez a felelősségeket is pontosítaná.
Javaslom: törvényilag legyen kötelező minden földmunka során előkerült közművek geodéziai bemérése, és átadása az adatbázisnak, akkor is, ha aon pl. egy telefonkábelnek csak egy darabja látszik és nem az egész.
07:09
@alfoldi2011: Le a kalappal, mérnök úr, a mindenre kiterjedő figyelméért. Nem mellesleg, üdvözlendő a közműtérképek rendszerének következetes létrehozása is.
Apropó, manapság hogyan szokás mindez kicsiben, tehát családi- és társasházaknál? Én már régen építkeztem - több mint 17 éve -, amikor még nem volt divat a falban/padlóban/födémben vezetett csövekről és vezetékekről pontos megvalósulási tervet készíteni. Ezért azóta fúrtuk már telibe a melegvízcsövet és ütöttünk már szöget a villanyvezetékbe :-). Mi a helyzet ma?
08:51
@Pákozdi Imre: A lakóházaknál nem ismerem a valós helyzetet, de az útépítéseknél igen.
A kivitelezők a gyakorlatukból sejtik, hogy az új munkánál is számítani kell közműves meglepetésre. Ha van egy kis idő, akkor az építő cég - önvédelemből - közmű keresőárkokat ás, majdnem régészeti módszerekkel, még a nagy gépek belépése előtt, és pontosítja a kapott adatokat.
Nagy kárt jelent ugyanis az, ha átadott munkaterületen le kell állnia az építkezésnek. Azonnal borul az építés sok munkával elkészült ütemterve, mely magával húzza a hozzá kapcsolódó szerződéseket.
Ha egy eltépett vezeték miatti leáll a munka, a magas órabérű gépek állnak, várnak, az emberek alibi munkákat végeznek. Azonnali új egyeztetések szükségesek a helyszínen. Kapkodva kell különféle közműterveket gyártani, újabb és újabb előre nem tervezett költségekkel. Az újabb költségek viselőjére vonatkozó vita kezdődik, mely hosszabbítja az állásidőt, csökkenti az építési időt. A kötbér réme egyre közelebb kerül. Ha ezek után mégis folytatódhat az építés, nagy kapkodás kezdődik az elveszett idő visszanyerésére. Rögtönzés, kapkodás, minőségromlás! Csodák nincsenek! Hányszor és hányszor ismétlódik meg az áldatlan helyzet, mintha semmiből sem lennénk képesek tanulni.
Ilyenkor senki sem akarja a többletköltségeket fizetni! Az újabb, nem kalkulált közműköltségek miatt néha csökkentik az építmény műszaki tartalmát: valamiből kevesebb készül, valami helyett valami olcsóbb lesz beépítve, valaminek az építése elmarad, ha ezekkel úgymond költséget lehet "megtakarítani". A "kis" közműves hiba költségnövekedéshez, határidő csúszáshoz, minőségromláshoz vezethet. Ezt kellene elkerülni.
Ha a hasonló esetek költségeit valaki összeadná, kiderülne: nem is olyan drága az a pontos közműtérkép! Megint azt szeretném hangsúlyozni, hogy az adatbázisba nem szabad belapátolni a pontatlanságokat, a nem geodéziai mérésen alapuló adatokat! Ne állítsuk elő a húsleves a hajszállal - esetet!
A közműkímélés másik módja az lenne, ha a közműegyeztetés UTÁN a tervező ásathatná meg azokat a közmű keresőárkokat, még a tervezés ELŐTT! Tudom: erre sincs idő! Semmire sincs idő, ami normális lenne! A tervező az egyeztetés alapján már tudná, hogy mit kell keresni. A megtalálás után a talált vezetékeket geodéziailag be kellene mérni. Az eredmény egy, a valóságnak is megfelelő közmű adattömeg. Ezt a tervező akár vissza is adhatná kötelező adatszolgáltatásként a közmű adatbázisnak, átvezetésre.
Ez természetesen nem illik ahhoz a mai rettenetes kapkodáshoz, mely elő szokott fordulni a beruházónál egy pályázati lehetőség váratlan feltűnésekor. Ehhez normális, azaz előre látható, előre tervezhető világ kellene! Időben, nyugodt körülmények között készült terveknek kellene feküdni a beruházó fiókjaiban. Ilyen sincs. A pályázatok kiírói időben adhatnának információkat a beruházóknak a következő években várható pályázatokról. Ma beteg ez a folyamat. A kezdeti betegség pedig megy tovább, a folytatás ugyanolyan lesz, mint a kezdés.
A közműkímélés harmadik, reményt keltő módja, a térinformatikai alapú tervezés terjedése.
Szerencsés esetben ugyanabban a modellben - régen: ugyanazon az alaptérképen - dolgozik minden szaktervező, tehát minden látható. Látják egymás munkáját! Nem kerül a villanykábel a fasor vonalába.
Végül pedig:
az építés és majd a fenntartás, az állagmegóvás is ezt a modellt kapja meg, így talán nincs akadálya annak, hogy tudjuk: hová nem szabad beverni azt a szöget. A használó is jól jár, mert tudja pontosan, hogy mi és mikor készült, minek mikor jár le az ideje, a fenntartói munka előre láthatóan tervezhetővé válik.