Nézőpontok/Kritika

Fény az építészetben

1/5

Studio Fuskas - Koncerretem, Róma - fotó: Leonardo Finotti

?>
Studio Fuskas - Koncerretem, Róma - fotó: Leonardo Finotti
?>
Adolf Loos - A Kraus család háza, Pilsen
?>
Theo van Doesburg - Stúdió ház, Párizs - fotó: Hervé Abbadie
?>
Architectura Luminii - fotó: Serge Najjar
?>
CZITA Építész Iroda - Zarándokház és erdei kápolna, Pannonhalma - fotó: Czigány Tamás, Cseh András
1/5

Studio Fuskas - Koncerretem, Róma - fotó: Leonardo Finotti

Fény az építészetben
Nézőpontok/Kritika

Fény az építészetben

2019.02.05. 18:49

Gyakran rácsodálkozunk építményeink szépségére, de talán ritkán gondolunk arra, hogy ezeket az érzeteket döntően fényhatások befolyásolják. Építészetünk évezredek óta használja a fényt, amelyhez ma talán több közünk lehet, mint valaha volt.

A fény, mint eszköz

Az elmúlt évezredek építészetében a napfényt szinte minden esetben a reprezentáció és az emelkedettség szimbólumaként használták - eszközként való alkalmazása pedig a korai példák után tulajdonképpen a későgótikus építészettől egészen a De Stijl megjelenéséig ismeretlen volt. A fényről alkotott gondolatiság változását az iparosodással popularizálódó, és ebben az új szerepkörében újabb funkciókkal is telítődő üveg indította el. Az emberekben felerősödött a fény iránti igény, elkezdték felismerni élettani hatásait, mára pedig ennek kiteljesedéseként új megoldásokat keresünk arra, hogyan hozhatnánk létre mesterségesen azt, amit pótolhatatlannak hittünk.

 

Adolf Loos - A Kraus család háza, Pilsen
2/5
Adolf Loos - A Kraus család háza, Pilsen

 

Amióta az építészetben a díszítmények helyett az egyszerűségre és magábanvalóságra helyeződött a hangsúly, a tervezők a terek és épülettípusok elkülönítésének lehetőségeit keresik, és miután a formai jegyek tisztasága fő célkitűzéssé vált, kiemelt helyet kapott e feladatban a fény és árnyék átgondolt használata. Ez a „szükség" szinte természetesen hozta magával az építészet játékosságának felerősödését. E lendület jól érzékelhető azon, hogy a modern építészet alig 10 év alatt lépett át az Adolf Loos-féle elitista, az anyagok szépségét kihangsúlyozó tervezésmódjától a Gerrit Rietveld és van Doesburg, vagy a Bauhaus által képviselt nézetig, amely szerint az építészet nem szól másról, mint arányokról, amit pedig a színek és formák játéka tehet csak változatossá. A formák e szemlélet szerinti játékba hozása a mai napig meghatározza a kortárs építészetet. Ezzel a fordulattal jutott el az építészet arra a pontra, ami alapvetéseit tekintve ma is érvényben van: a fény, vagy a fény hiánya az építmény lényegi része.

 

Theo van Doesburg - Stúdió ház, Párizs - fotó: Hervé Abbadie
3/5
Theo van Doesburg - Stúdió ház, Párizs - fotó: Hervé Abbadie

 

Fény és játék

Az anyagok folyamatos fejlődése mindig új lehetőségeket teremt a fény adta lehetőségek kihasználására. A fénytörések, áttűnések hoznak helyzetbe, vagy húznak háttérbe olyan alapvető építészeti elemeket is, mint a szintek elhelyezkedése, vagy épp egy épület fő tömege. Frank O’Gehry Guggenheim Múzeuma Bilbaoban, amelynek homlokzatán nincs olyan pont, amelyen szemünk megnyugvást találna, vagy a Studio Fuskas római koncertterme, amelynek vadul hullámzó fémszerkezete sajátos elveszettség-érzésbe taszít, egyaránt olyan példák, amelyek a fényekkel kapcsolatos játékot tartották a fő attrakciónak.

 

Studio Fuskas - Koncerretem, Róma - fotó: Leonardo Finotti
1/5
Studio Fuskas - Koncerretem, Róma - fotó: Leonardo Finotti

 

E reprezentatív terek persze nem az átlagember lakásai, vagy munkahelyei, ugyanakkor az új megoldások általában magasról szivárognak alább. A modern lakáseszmény, és benne a fény felhasználásának módja Le Corbusiertől eredeztethető és a második világháborút követő lakáshiány volt a fő motorja. A soklakásos társasházak megszületése egyszerre érkezett a megfelelő méretű életterek és életkörülmények iránti igénnyel, így vált a napfény a lakásépítészetben is lényegessé, ami a sorházak formai kötöttsége miatt elsősorban belsőépítészeti tervezéskor kaphat hangsúlyt.

 

CZITA Építész Iroda - Zarándokház és erdei kápolna, Pannonhalma - fotó: Czigány Tamás, Cseh András
5/5
CZITA Építész Iroda - Zarándokház és erdei kápolna, Pannonhalma - fotó: Czigány Tamás, Cseh András

 

A belsőépítészet az érzetek megteremtéséről szól. Ahogyan a zenében, itt is érzeteket, hangulatokat kell létrehozni. Egy belsőépítésznek pedig mindig kihívás egy helyiséget úgy megtölteni élettel, hogy közben ne irányítsa túl erőteljesen gondolatainkat. A térrel és fénnyel való játék a legjobb lehetőség a kreativitás beindítására. A téri játék, a design és a természetes fény egy közös célt szolgál, kiegészítik és felerősítik egymás hatását. A jó designhoz tehát nem egyszerűen tárgyak, anyagok és arányok harmonikus összessége, de a fények tudatos használata is szükséges.

Egy Koen Steemers által bevezetett fogalommal: „serkentő" építészetet kell létrehozni, vagyis az épületeket úgy kell megalkotni, hogy azok aktívan ösztönözzék az embereket a kapcsolatteremtésre, a tevékeny életvitelre és a folyamatos tanulásra. Az építészet és a belsőépítészet feladata tehát mára alapvetően megváltozott. Nem elég helyet biztosítani az élethez, olyan tereket kell kialakítani, amelyek formálják is az embert. Ehhez pedig a fény a legfontosabb eszköz.

Móré Levente

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk