Fény és forma – Modern építészet és fotó 1927–1950 — kiállítás Győrben

A kiállítás célja: Ráirányítani a nagyközönség és a szakemberek figyelmét a magyarországi modernizmus épületeire és az ezekről készített fényképekre. Bemutatni az építészeti fotó sokszínűségét, a gyakran megnyilvánuló úttörő, kísérletező szándékot. A népszerű és látványos kiállítás elősegíti a Modern Mozgalom esztétikájának széles körben való megértését.

Fény és forma
Modern építészet és fotó 1927–1950 kiállítás

A június 21-én megnyílt kiállítás augusztus 31-ig látogatható Győrben a Városi Művészeti Múzeumban. (Győr, Király utca 17.)

részet a koncepcióból

Ezek a fényképészek a “szép új világgal" társított új életforma híradói voltak. Breuer Marcell csővázas bútorairól már nem lehetett hangulatos zsánerképet készíteni. Ugyanez vonatkozik egy ipari épület acél-üveg szerkezetű lépcsőházára vagy ovális alaprajzú vezérlőtermére. A fotón minden részletnek érvényesülnie kellett a maga helyén. A valóság minél pontosabb visszaadásában a korabeli technika is fontos szerepet játszott. Az éles rajzú objektívek és negatívanyagok mellett a felvétel esztétikai megjelenését a fotópapírok minősége is befolyásolta. A korszak fotóművészetének egyik kulcsmotívuma volt a világos és sötét tónusok játékának megjelenítése. Akkoriban a sima és tükörfényes felületű bróm-ezüst fotópapír volt képes a legjobban visszaadni a részleteket és az árnyalatokat. A kiállításon azonban azt is megfigyelhetjük, hogy a nagy méretű nagyítások esetében – amikor esetleg már a negatívok szemcséje is meglátszott – szemcsézett vagy színezett felületű papírt is használtak. Ilyen esetekben meleg barnás tónusú vagy hideg eleganciát tükröző képek születtek.

A kiállításon szereplő felvételek, amelyek nagy része eredeti nagyítás, több helyről került a két gyűjteménybe. Számos fényképet egy-egy építész hagyatékának részeként vásároltunk, de az anyag nagy része két fényképész – Seidner Zoltán és Kozelka Tivadar – hagyatékát képezi.

---

---

Hangsúlyozni kell, hogy a kiállításon szereplő felvételek döntő többsége az egyik legtekintélyesebb építészeti szaklapban, a Tér és Forma hasábjain jelent meg 1928 és 1948 között. Ez a folyóirat volt a modernista mozgalom külföldi eszméinek szócsöve a magyar építészek felé, másrészt ez a legendás lap publikálta a magyar modernista építészet legjobb épületeit. Ezek az illusztrációk rendkívül sokat tettek azért, hogy terjesszék és elősegítsék a magyar modern építészet térhódítását. Az itt látható felvételek nemcsak hatásosan mutatják be az épületeket, hanem magára a képre, mint önálló alkotásra is ráirányítják a figyelmet.

Ez a kiállítás nem a jellemző épülettípusok, építészek vagy fényképészek statisztikai jellegű bemutatása, hanem elsősorban a látásmód, a képek, az építészeti fotó minőségéről szól, és ezáltal a Modern Mozgalom építészetéről. Egyes esetekben két-három, vagy még több fénykép látható egymás mellett ugyanarról az objektumról, így összképet kaphatunk az egész épületről. Fő célunk mégsem az volt, hogy fényképek sorával lehetővé tegyük a néző számára egy-egy épület megértését, hanem hogy magukat a fényképeket élvezze.

A kiállítást eredeti nagyítások és eredeti negatívokról készített mai nagyításokból állítottuk össze. Szerepelnek benne városképek is, mint a modern fotográfia példái. Így pl. a Vár lejtőjéről az Országház felé készített dunai látkép a külföldiek számára is ismerős látvány, ugyanakkor a magyar modern mozgalom építészeti környezetét is jól illusztrálja. A két világháború közötti budapesti városképek és épületfotók villantják fel a kiállítás anyagának jellemzőit. Néhány épületet nem csupán egy-két, hanem három-hat fénykép mutat be. Ilyen nagyobb csoportot alkotnak Kozma Lajos Herman Ottó utcai villájának nagyméretű korabeli nagyításai. Ehhez hasonlóan háromnál több kép látható a budapesti Astoriánál álló egykori Georgia-bérházról, a kelenföldi hőerőműről, vagy Molnár Farkas Lejtő úti villájáról. A képek kiválóan hangsúlyozzák a kiállítás alap­koncepcióját: a fotográfusok is – fénnyel és árnyékkal – megalkották a maguk architektúráját.

A kiállítás 2005-ben, Bécsben, három modellel bővült: Molnár Farkas Dálnoki-Kováts Jenő, az Országos Iparegyesület igazgatója számára 1932-ben épített villájának modellje, illetve László Izidorné Kavics utcai villájának modellje mellett Rimanóczy Gyula budapesti, Kőszeg utcai modern villájának kicsinyített mása is látható. Ebben az évben ajándékozta a Magyar Építészeti Múzeumnak a Fachhochschule Oldenburg Molnár Farkas híres Vörös kubusának újonnan készített modelljét.

A GYŰJTEMÉNYEK
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára
A gyűjtemény része az 1872-ben alapított első magyar műemlékvédelmi intézménynek. A gyűjtemény amatőr és hivatásos fényképészek és műemlékvédelmi szakemberek műemlékekről készített felvételeit tartalmazza. Ezek a fényképek látképektől épületfotókon át műtárgyfotókig terjednek, amelyek régészeti, építészeti és művészettörténeti kutatások forrásául szolgálnak. A gyűjtemény jelenlegi állományának fele (200.000 negatív és 150.000 nagyítás) 1918 előtt készült.

Magyar Építészeti Múzeum
A Múzeum 1968-as alapítása óta gyűjti a magyarországi építészettörténeti vonatkozású tárgyi emlékeket. Az intézmény 1979 óta tagja az ICAM-nak (International Confederation of Architectural Museums), és 1990 óta a DOCOMOMO-nak (Documentation of Modern Movement Architecture).
A fényképgyűjtemény 16 000 negatívot és 20 000 nagyítást tartalmaz. Az utóbbiak között található néhány ritkaság a 19. századból. A gyűjtemény legnagyobb részét két műszaki fényképész (Seidner Zoltán és Kozelka Tivadar) hagyatéka alkotja. Képeik többsége Budapesten készült a két világháború között.

A KIÁLLITÁS CÉLJA
Ráirányítani a nagyközönség és a szakemberek figyelmét a magyarországi modernizmus épületeire és az ezekről készített fényképekre.
Bemutatni az építészeti fotó sokszínűségét, a gyakran megnyilvánuló úttörő, kísérletező szándékot.
A népszerű és látványos kiállítás elősegíti a Modern Mozgalom esztétikájának széles körben való megértését.

A KIÁLLITÁS ADATAI

Koncepció és kurátorok
Cs. Plank Ibolya, fotótörténész, gyűjteményvezető, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtára
Hajdú Virág, művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum
Ritoók Pál, művészettörténész, Magyar Építészeti Múzeum
Restaurátor
Feledi Zsuzsa, Magyar Építészeti Múzeum

Új nagyítások és mai felvételek
Barka Gábor, Magyar Építészeti Múzeum
Galacanu Efstatia, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Hack Róbert, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

Installáció, látvány
Fodor Eszter, FoKa Art
Kalocsai László, FoKa Art
Ágh Márton