Épületek/Középület

Fényár és friss levegő a dániai Langebjerg Iskolában

1/10

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

felújítás előtti állapot - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

alaprajz és benapozottság a felújítás előtt - fotó: Velux

alaprajz és benapozottság a felújítás után - fotó: Velux

?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
 felújítás előtti állapot - fotó: Velux
?>
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
?>
alaprajz és benapozottság a felújítás előtt - fotó: Velux
?>
alaprajz és benapozottság a felújítás után - fotó: Velux
1/10

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

felújítás előtti állapot - fotó: Velux

a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux

alaprajz és benapozottság a felújítás előtt - fotó: Velux

alaprajz és benapozottság a felújítás után - fotó: Velux

Fényár és friss levegő a dániai Langebjerg Iskolában
Épületek/Középület

Fényár és friss levegő a dániai Langebjerg Iskolában

2016.12.13. 16:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Dánia, Fredensborg

Cég, szervezet:
Velux

A fredensborgi Langebjerg Iskola felújítása

Építés éve:
2014

Stáblista

építész tervező: Peter Sommerfeld

A dániai Langebjerg Iskola tetejének felújítása lényeges vizuális és funkcionális átalakulást eredményezett. Az egyes termekben beépített új VELUX Integra® tetőtéri ablakok optimális fényviszonyokat biztosítanak, gondoskodnak a természetes szellőzésről, az elektromos VELUX redőnyök pedig a megfelelő árnyékolást biztosítják. 

Az európai épületek zöméhez képest a Koppenhágától 40 km-re Fredensborg városban található Langebjerg Iskola épülete viszonylag újnak számít. Az 1980-as években épült iskola egyszintes szárnyai és meszelt falai még mindig modernnek és frissnek hatnak. A funkcionalitást illetően viszont az iskolaépület régóta felújításra szorult.


 felújítás előtti állapot - fotó: Velux
7/10
felújítás előtti állapot - fotó: Velux



Az alapvető nehézséget az jelentette, hogy a tető építésénél cement fedőlapokat használtak, mely az 1970-es évekig népszerű egészségkárosító szálas szerkezetű szilikátot, azaz az azbesztet pótolta. A cement fedőlap ugyan nem volt ártalmas a benne élők egészségére, viszont erős porózussága miatt 2013-ban egész egyszerűen megrepedt. Az idő vasfoga az épület belsején is nyomot hagyott, emellett rendkívül száraz és fülledt volt a levegő. Ezt a homlokzati ablakokon keresztüli szellőztetéssel próbálták orvosolni, de így túl hideg lett bent, ráadásul a természetes fény hiánya állandó gondot okozott. Nehéz volt a számítógépek, táblagépek kijelzőinek olvasása is, ezért a tanárok szokatlan módon egy fekete szemetes-zacskóval oldották meg az árnyékolást. Mindezek után a kérdés tehát nem az volt, hogy lesz-e felújítás, hanem, hogy hogyan oldják meg. A Langebjerg Iskola felújítása 2014. nyarán kezdődött és ugyanebben az évben októberben fejeződött be. Ez idő alatt a diákokat ideiglenesen az épület egy másik szárnyába helyezték.


a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
1/10
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux



A tető átalakításánál holisztikus, hosszú távú megközelítést alkalmaztunk" – meséli Fredensborg építésze, Peter Sommerfeld, a langebjergi felújítási projekt vezetője. Ennek során eltávolították azokat a régi betonelemeket, amelyek ablakai nem voltak nyithatóak. A legnagyobb változást vizuálisan és funkcionálisan is az egyes termekben beépített új tetőtéri ablakok jelentik: a VELUX Integra® ablakok optimális fényviszonyokat teremtenek és gondoskodnak a természetes szellőzésről, az elektromos VELUX redőnyök pedig a megfelelő árnyékolást biztosítják. Automatizált működésük következtében, a helyiség CO2-szintjétől függően lépnek működésbe a tetőtéri ablakok, vagy egy távirányító egység segítségével kézileg is vezérelhetők. Mivel a szellőzés a tantermek felső részébe került, így már a homlokzati ablakok nyitogatásával elért kellemetlen huzat sem okoz gondot. Hans Frøslev igazgatóhelyettes úgy véli, hogy a beltériklíma-szabályozási technológia nemcsak a tanítás körülményeit teszi jobbá, a CO2-érzékelőktől és az ellenőrző rendszerből származó adatok a tanulás szerves részévé tehetők: „Magától értetődő, hogy ezek az adatok hasznosíthatók a természettudományi órákon" – állítja.


alaprajz és benapozottság a felújítás után - fotó: Velux
10/10
alaprajz és benapozottság a felújítás után - fotó: Velux



A világítási tényező elemzése a VELUX Daylight Visualizer, egy kifejezetten a benapozáshoz kapcsolódó tervezési és elemzési feladatok támogatására szolgáló szoftver által készített szimulációk segítségével történt, melynek eredményei magukért beszélnek. Minél magasabb értékű a benapozási tényező, annál több fény jut az adott helyiségbe. A 2% alatti átlagérték általában tompa fényűvé tesz egy szobát, ahol szükség van a mesterséges fény gyakori használatára. Ezzel szemben, ha egy szobában átlagosan 5% feletti a benapozási arány, akkor nincs szükség mesterséges fényre, mivel fényárban úszik az egész helyiség. Az előtte-utána összehasonlításból kiderül, hogy a VELUX tetőtéri ablakok használatával a képen látható módon a korábban 1,5-3% -os értékek mára 5%-körüliek mindenhol az épületben.

A jó beltéri klíma kialakításához a rengeteg természetes fényen kívül a friss levegő is elengedhetetlen. Az iskolákra és óvodákra jellemző, hogy egy gyerekre viszonylag kevés négyzetméter jut a tantermekben és egyéb termekben, a helyiségeket pedig egy előre meghatározott időrend szerint használják. Ahhoz, hogy a tanteremben jól működjön a természetes szellőzés, kulcsfontosságú paraméter a nyitott ablakok által lefedett területnek a diákok számához és az alapterülethez viszonyított aránya. Arra kell törekedni, hogy ez a terület a lehető legnagyobb legyen. A csak homlokzati ablakok által biztosított egyoldalú szellőzésnél sokkal jobb teljesítmény érhető el, ha mindkét oldalon tetőtéri ablakok is vannak.


a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
5/10
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux



A Langebjerg Iskola kialakításának optimalizálásánál a következő szempontokat vették figyelembe:

  • Az órák közötti szünetekben lehet szellőztetni. Ebben az esetben a nyitott ablakok által lefedett maximális terület segítségével minimalizálható a CO2-szint a következő óra előtt.
  • Automatikus vezérléssel a lehető legnagyobb mértékben biztosítható a természetes szellőzés. A szellőzés CO2-szenzoros szabályozása a legjobb módja a jó levegőminőség biztosításának.
  • Elégséges megoldás lehet az időre programozott szellőzés-szabályozás is, ha az órarend és a szünetek időzítése állandó és alig változik.

A tantermek szellőzésének és beltéri klímájának értékelését a VELUX Energy and Indoor Climate Visualizer alkalmazás segíti.

A Langebjerg Iskola egy tipikus tantermének szellőzési teljesítményét azon órák száma alapján vizsgálták, amikor a CO2-szint meghaladta az ajánlott 1000 ppm értéket. Ezt négy különböző szellőzési rendszer esetében hasonlították össze:

  • Mechanikus szellőzés óránként 3,4 levegőcserével
  • BR2010 (dán építésügyi szabályozás) szerinti követelmény – mechanikus szellőzés óránként 2,5 levegőcserével
  • BR2010 szerinti követelmény + ablaknyitás a szünetekben
  • Igény szerint szabályozott természetes szellőzés meghatározott CO2-értékkel az ablakok nyitódásához.


a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux
6/10
a Langebjerg Iskola felújítása - fotó: Velux



Az eredmények összehasonlításából látható vált, hogy a CO2-szenzorral szabályozott természetes szellőzés sokkal jobb levegőminőséget biztosít a helyiségben, mint az óránkénti 2,5 levegőcsere. Az igény szerint szabályozott természetes szellőzést az egyes tantermekben elhelyezett CO2-szenzorok működtetik. Az ablakok nyitódása és záródása két előre beállított érték alapján történik:

  • Nyitódás megközelítőleg 1000 ppm értéknél
  • Záródás megközelítőleg 650 ppm értéknél

Ha a CO2-szint eléri az első értéket, az ablakok tágra nyílnak, amíg a második érték be nem áll.

Minden egyes tanteremben felszereltek egy beltéri légminőség- és hőérzet-ellenőrző rendszert. A gyerekek a mérési adatokat ma már táblagépeken vagy okostelefonon kiértékelhetik, és a havi vagy éves adatok segítségével egyszerű ábrákat készíthetnek. Adatokat gyűjthetnek és elemezhetnek a beltéri és kültéri hőmérséklettel, a CO2-szinttel, a páratartalommal és a zajszinttel kapcsolatban.

forrás: Velux

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.