Épületek/Középület

Folyóparti ívek bűvöletében – kortárs összművészeti múzeum Portugáliában

1/16

MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation

?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Francisco Nogueira
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Francisco Nogueira
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Piet Niemann
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Piet Niemann
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects
?>
MAAT - építész: Amanda Levete Architects
1/16

MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation

Folyóparti ívek bűvöletében – kortárs összművészeti múzeum Portugáliában
Épületek/Középület

Folyóparti ívek bűvöletében – kortárs összművészeti múzeum Portugáliában

2017.06.07. 14:16

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Lisszabon, Portugália

Építészek, alkotók:
Amanda Levete Architects

Dosszié:

Különös ívek a Tajo folyó partján, amit minden irányból bejárhatunk, s mindez egy egyedi térélményt nyújtó épületet rejt. Ez a londoni Amanda Levete Architects tervezte, a Mies van der Rohe-díj elődöntőjébe jutott kortárs művészeti központ, a MAAT Lisszabonban. Az érzelmekre és a vizualitásra ható, közösségi terekre és a bejárható tetőre koncentráló épületről Bán Dávid írt.

A Tajo folyó partján fekvő, Lisszabon délnyugati, közigazgatásilag önálló városrésze a számos történelmi emlékhelyet őrző Belém – ami a Betlehem portugál megfelelője – korábban jelentős egyházi és katonai központ volt. E két funkció, valamint az itteni kikötőből távol-keleti hódítóútjukra induló, majd megrakottan érkező kereskedőhajók kincseinek és a távoli kultúrák beáramlásának hatására pezsgő város alakult ki. Az 1755-ös szökőár és földrengés a fővárossal együtt Belémet is jóformán elpusztította – szerencsésen túlélte viszont a mára UNESCO világörökségi védelmet nyert vízparti, ikonikus Belém torony –, amely hatására a 17-18. században jól tervezett egyházi és királyi paloták épültek, megadva a városrész kifinomult építészeti alaphangulatát.

Az alapvetően egyházi és katonai építmények által meghatározott kerület az elmúlt évtizedekben újabb átalakuláson megy keresztül. A több évszázados építészeti emlékek között kortárs épületek bukkannak fel, izgalmas, új, a korszakok közötti találkozási pontokat kijelölve. A kikötő funkcióját vesztett épületeibe oktatási és kulturális intézmények sora települt, ebbe az elgondolásba illesztette az EDP Alapítvány művészeti kampuszát, amelynek legújabb eleme a kortárs kiállítótérként működő, idén márciusban átadott Művészeti, Építészeti és Technológiai Múzeum (MAAT).


MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation
1/16
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: EDP Foundation


A londoni Amanda Levete Architects (AL_A) tervezte szokatlan formájú tömb közvetlenül a Tajo partjára, valamint a bezárt és az alapítvány céljaira szépen felújított 20. század eleji, mívesen kidolgozott erőmű mellé épült. Az építészeti koncepció lényegében a két épület erőteljes kontrasztjára épít, míg maga az új múzeumépület az építészettörténet egyik legkorábbi ismert formáját, az ívet vette alapul. Az általa kirajzolt tető, amin könnyedén végigsétálhatnak a látogatók, szintén a múzeum részévé válik, s a folyó és a városkép pazar háttérként szolgál mindehhez. A főmotívumként szolgáló hullámzás és ívek felbukkannak a belső kiállítóterekben is, amelyek jelentősen eltérnek az erőműben kialakított terek hangulatától. A folyóként hömpölygő belső középpontja az Ovális Galéria, a maga 1200 nm-ével. Az ívek által generált sodrás magától viszi előre a látogatókat, így az építészek elképzelése szerint egy természetes áramlási irány alakul ki a kiállítóterek között. A központi térség köré egy 1000 nm-es flexibilis tér, valamint egy projekt- és egy videószoba, illetve két kisebb kiállító helyiség került.


MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
5/16
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown


A tervezők másik fő elképzelése, hogy az épület jól kapcsolódjon a jellegzetes, hagyományos portugál, festett kerámiaburkolatú – azulejo – épületekhez. A MAAT homlokzatát közel 15 000 háromdimenziós, megtört formájú mázas kerámia borítja, ezzel különböző olvasatot kölcsönözve a háznak, amin megtörik a fény és az árnyék, amin visszaverődik a folyó víztükre, ami állandó mozgásban tartja a látványt. A burkolat kialakítása egyben a fenntarthatóságot is segíti, hiszen a kerámialapok és a héjszerkezete természetes módon védi az épületet a túlmelegedéstől. Az épület tervezésekor leginkább a különböző, mind fizikai és filozófiai szinten működő kapcsolatokat, kapcsolódásokat kívánták belevinni a koncepcióba. Kapcsolatot teremteni a régi és az új épület, a város és a folyópart között, egyben egy olyan építményt létrehozni, ami minden irányból bejárható, részét képezi a víz melletti sétánynak. Erre jól felelt meg az ősi építészeti forma: az ív.


MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
8/16
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown


Az EDP Alapítvány mint Portugália legnagyobb társadalmi befektetője, 2004 óta vesz részt aktívan a kulturális élet, az innovációk, a tudomány támogatásában. Több mint 120 nagyszabású kiállítással és több tucat kulturális eseménnyel a háta mögött határozta el egy kortárs művészeti kampusz létesítését. A nemzetközi projekt megvalósításába a folyóparton megvásárolt 3,8 hektáros területen vágtak bele, amelynek akkor a gerincét a folyó által hajtott elektromos erőmű ipartörténeti épülete adta. Az 1990-es években Elektronikai Múzeumként megnyílt épület az ország legnépszerűbb kulturális és oktatási intézménye volt. Ez az összetett, multifunkcionális kulturális tér megnyitása idejében úttörő volt Portugáliában.

Az alapítvány 2011-ben bízta meg a londoni AL_A irodát egy új, a határokat feszegető, összművészeti kortárs központ megtervezésével, amely minden generáció számára nyitva áll és megfelelő programot nyújt. Egyben olyan közösségi tér, amely – csatlakozva a városrész egyéb, korabeli és kortárs tereihez – nyitott és kreatív, megjelenésében pedig markáns. A múzeum – és egyben az épület – küldetése egy kritikai gondolkodásra ösztönző, felfedező, a nemzetközi párbeszédre építő intézmény megteremtése volt, amelyben az alapítvány be tudja mutatni folyamatosan bővülő kortárs portugál gyűjteményének legújabb darabjait, emellett innovatív kiállításokat is rendezhet.


MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown
10/16
MAAT - építész: Amanda Levete Architects - fotó: Hufton Crown


A nagyszabású projekt különböző fázisokban valósult meg, elsőként, egy évvel ezelőtt újranyitották az átalakított erőműteret, amelyben különböző galériákat létesítettek, valamint a kampusz megkapta a MAAT (Museu de Arte, Arquitetura e Tecnologia)  elvevezést. Idén márciusban avatták az AL_A tervezte új múzeumépületet, –boltot és éttermet, a napokban tervezik átadni az utolsó lépésben megvalósult parkot és a Belémmel összekötő – a part menti főúton és a vasúti pályákon átívelő – hidat. A park és a híd Vladimir Djurovic tájépítész munkája.

Az új épület kétségtelenül egyedi térélményt nyújt a látogatóknak, de a megfelelő kiállításokkal való megtelítése nem lesz könnyű feladat. Mint azt már hasonló, impozáns kiállítóterek esetében gyakorlatban tapasztalhattuk – gondolhatunk a római MAXXI-ra, a bilbaói Guggenheimre, vagy a párizsi Fondation Louis Vuitton amorf épületeire – a terek kihasználhatósága csak bizonyos tárlatok, rendezési koncepciók mellett ideális, sokszor ideiglenes paravánokat, térelválasztó sík elemeket kell belehúzni. Nem véletlen a párizsi Pompidou Központ építészeti sikere, ahol a hatalmas, szabadon hagyott, de szabályos formájú terek igen nagy felxibilitást engednek meg a kiállítások rendezői számára. A belémi MAAT épülete azonban elsősorban az érzelmekre, a vizualitásra kíván hatni. A tervezők kiemelik, hogy a mai múzeumokban a kiállítóterek mellett ugyanakkora figyelem összpontosul a közösségi terekre is, így ezekből a MAAT esetében sincs hiány. A 7000 nm ilyen jellegű térbe ugyan beleszámolják a bejárható tetőt is, amit aktívan kívánnak bevonni a múzeum életébe. Nem mindennapi megjelenésével, végiggondolt koncepciójával a MAAT épülete volt az idei Mies van der Rohe-díj egyik elődöntőse.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk