Forgó jégörvény - Nemzeti Korcsolyázó Központ

A jégen való körkörös mozgás meghatározó eleme a térnek, mely körbeölelésre kerül. A Tarnóczky Tamás Attila tervezte létesítmény körcentrikus, fokozatosan gyorsuló spirális mozgások építészeti leképezéseként kíván együtt mozogni a belső tér dinamizmusával; minden mozdulatával egyfajta allegóriát teremtve az általa körbeölelt funkcióval. A terv megvételben részesült. 

Kivonat

Magyarország – a jeges sportok területén – jelentős infrastrukturális hiányossággal küzd. Elmondható ez annak ellenére, hogy ezen sportágak – a jégkorong, a rövid- és hosszúpályás gyorskorcsolya – területén végbement változások miatt hazánk akár éremesélyesként is felléphet a 2018. évi Téli Olimpiai Játékokon. A napi szintű felkészülés, az utánpótlásnevelés, s hazai versenyek megrendezhetősége nagyon korlátozott. Az elkerülhetetlen létesítményfejlesztés első lépése jelen pályázat tárgya, a Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozása a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) területén. A tervek megvalósulását mind a MOKSZ, mind a MJSZ támogatja.

Budapesti Olimpiai Központ

A tervezési terület a Budapesti Olimpiai Központ északnyugati területe, melyen jelenleg a Millenáris Velodrom, valamint a Kisstadion helyezkedik el. A tervpályázat kiírója, s így jelen pályázat is e két létesítmény teljes elbontásával számol. A terület már meglévő leghangsúlyosabb eleme, a Papp László Sportaréna mellett folyamatban van az új Puskás Ferenc Stadion építése – az új Nemzeti Korcsolyázó Központ ennek a láncnak szerves folytatásaként valósulna meg az Istvánmező ezen területén. A területen található Gyakorló Jégcsarnok jelentős használati értékkel bír, ezért megtartása indokolt – az új létesítménnyel való összeköttetés biztosításával. A Gyakorló Jégcsarnok előtti üzemeltetői területek a Nemzeti Korcsolyázó Központ elé tervezett ’főtér’ kialakítása miatt térszín alá kerülnek.

Értékvédelem

A tervezéssel érintett terület jelentős építészettörténeti jelentőséggel bír. A terület jelenlegi – talán legikonikusabb – építészeti eleme a Millenáris Velodrom, mely mára sajnálatosan teljesen elavult, s állapota olyan szinten leromlott, hogy megtartása – korábbi fővárosi védelme ellenére – mára már nem indokolható. A tervezett új létesítmény lényegében az elbontandó velodrom helyén valósulna meg. Mivel a Milleneris Velodrom hazánk egyik – talán legjelentősebb – sporttörténeti építészeti emléke, fontos mementót szentelni számára: javasolt az új létesítmény előcsarnokában a kiíró által kért vitrines korcsolyamúzeum területén a velodrom történetének is emléket állítani (korabeli fotókkal, leírásokkal, esetlegesen egy-egy ’megmentett’ és bemutatott épületszerkezet-darabbal).

A tervezési területtel szomszédos épületek között több, műemléki védettséggel rendelkező épület található: a Magyar Földtani Intézet, a korábbi Récsei-autóbuszgarázs, és Ligeti Miklós szobrászművész villaépülete; valamint a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok is helyi védettséggel rendelkezik. A tervezett létesítmény megpróbál ezen védett épületeknek méltó építészeti partnere lenni: visszafogott, de ikonikus megjelenésével, olyan – a Millenáris Velodrom lebontásával keletkező ’űr’-t betöltő vezető szereppel – új arculatod adni, mely képes átkötni a múltat a jövőbe.

Istvánmező

A tervezési területen elsődlegesen egy 8 000 - 10 000 főt befogadni képes, fedett multifunkcionális csarnok kerülne kialakításra, mely multifunkcionalitása okán a gyorskorcsolya- és jégkorongsport mellett lényegében minden egyéb sportágnak teret tudna biztosítani. A sportolás mellett a létesítmény alkalmas lenne egyéb kulturális/közösségi események, rendezvények (mint koncertek, vásárok, kiállítások) megrendezésére is. A tervezett kialakítás jelentős nemzetközi események lebonyolítására is alkalmassá tenné a létesítményt. Kiemelt kulturális rendezvény – például koncert esetén – a küzdőtér is felhasználható nézőtérnek ülőhelyekkel, mely esetben a nézőszám 12 000 főig növelhető. A küzdőtéren állóhelyek biztosításával akár 15 000 fős könnyűzenei rendezvény is megvalósíthatóvá válna.

Az új, Nemzeti Korcsolyázó Központ egy 400 méteres gyorskorcsolya pályát, 4 db 60x30 méteres szabvány műjégpályát, egy sporthotelt, konferenciatermeket étteremmel, egy 25x25 méteres uszodát, valamint flexibilis irodatereket foglalna magában a szükséges kiegészítő és üzemeltetési egységekkel. A két szinten kialakított, összesen pontosan 10 000 főt befogadni képes lelátó 7 988 fix ülőhellyel és egy 106 fős sajtópáhollyal rendelkezik biztosítva a kiírás által kért 120 db parkolóhelyet.

Építészeti koncepció

Körbe-körbe. A jégen való körkörös száguldás meghatározó eleme a térnek, mely körbeölelésre kerül. A dinamizmus, mint meghatározó eleme a bentlétnek, szükségszerűen kivetül környezetére, s ott szintén dinamikus formákat teremt. A tervezett létesítmény e körcentrikus, fokozatosan gyorsuló spirális mozgások építészeti leképezéseként kíván együtt élni, együtt mozogni a belső tér dinamizmusával; minden mozdulatával egyfajta allegóriát teremtve az általa körbeölelt funkcióval. A természetben is megtalálható, fagyott állapotában is állandóan forgó (!) jégörvények építészeti szinonimájaként kíván ikonikus, dinamikus formát képezve meghatározó elemévé válni környezetének.

Anyag és forma

Az állandó forgásban lévő, örvényszerű megjelenés a belső tér dinamizmusának külső téri kivetülése. Az ismétlődő körkörös mozdulatok spirális formákat alakítanak ki, ezek leképezése a teret körbeölelő építészeti arculat. Az óramutató járásával ellentétes – a gyorskorcsolyapályán való mozgással megegyező irányú – ’feltekerése’ az épületnek mind helyszínrajzilag, mind homlokzatilag, mind pedig belsőépítészetileg szándékoltan tetten érhető: az épületet körbeölelő spirális rámparendszer, a szintén ezeket a mozdulatokat leképező, ’felszaggatott’ homlokzati ponyvastruktúra, a lelátószékek és az arénatér nyílásainak szintén örvénylő kialakításával ezen elemek mind-mind az építészeti koncepció alapját képező dinamizmus kifejezését hivatottak érzékeltetni és hangsúlyozni.

A dinamikusan örvénylő könnyed forma könnyűszerkezetű épületszerkezetekből áll: míg a felső szintek acélszerkezetűek, addig a statikus alépítmény monolit vasbetonszerkezetből készül, egyfajta ’tálcájaként’ a megmutatkozó mozgásnak. A nehéz talapzat és a felette ellebegő szerkezet között a teljes optikai átláthatóság biztosított a csarnok és az katlanszerűen megfogalmazott, a ’jégkatlan-analógiára’ épülő arénatér teljes terjedelmében (mely szerint a jég utat talál magának a környezetében, kitöltve a környezet katlanszerű mélyedéseit a tájban - ahol ilyen pedig nincs, ott teremt egyet magának).

Tarnóczky Tamás Attila