Épülettervek/Középület

Forgó jégörvény - Nemzeti Korcsolyázó Központ

1/10

Főbejárat - építész: Tarnóczky Tamás Attila

?>
Főbejárat - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Oldalnézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Hátsónézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Arénatér - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Előcsarnok - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Alaprajzok - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Helyszínrajz - építész: Tarnóczky Tamás Attila
?>
Metszet - építész: Tarnóczky Tamás Attila
1/10

Főbejárat - építész: Tarnóczky Tamás Attila

Forgó jégörvény - Nemzeti Korcsolyázó Központ
Épülettervek/Középület

Forgó jégörvény - Nemzeti Korcsolyázó Központ

2017.12.15. 13:14

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Tarnóczky Tamás Attila

Nemzeti Korcsolyázó Központ

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Tarnóczky Tamás Attila

A jégen való körkörös mozgás meghatározó eleme a térnek, mely körbeölelésre kerül. A Tarnóczky Tamás Attila tervezte létesítmény körcentrikus, fokozatosan gyorsuló spirális mozgások építészeti leképezéseként kíván együtt mozogni a belső tér dinamizmusával; minden mozdulatával egyfajta allegóriát teremtve az általa körbeölelt funkcióval. A terv megvételben részesült. 

Kivonat

Magyarország – a jeges sportok területén – jelentős infrastrukturális hiányossággal küzd. Elmondható ez annak ellenére, hogy ezen sportágak – a jégkorong, a rövid- és hosszúpályás gyorskorcsolya – területén végbement változások miatt hazánk akár éremesélyesként is felléphet a 2018. évi Téli Olimpiai Játékokon. A napi szintű felkészülés, az utánpótlásnevelés, s hazai versenyek megrendezhetősége nagyon korlátozott. Az elkerülhetetlen létesítményfejlesztés első lépése jelen pályázat tárgya, a Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozása a Budapesti Olimpiai Központ (BOK) területén. A tervek megvalósulását mind a MOKSZ, mind a MJSZ támogatja.

 

Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila
6/10
Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

 

Budapesti Olimpiai Központ

A tervezési terület a Budapesti Olimpiai Központ északnyugati területe, melyen jelenleg a Millenáris Velodrom, valamint a Kisstadion helyezkedik el. A tervpályázat kiírója, s így jelen pályázat is e két létesítmény teljes elbontásával számol. A terület már meglévő leghangsúlyosabb eleme, a Papp László Sportaréna mellett folyamatban van az új Puskás Ferenc Stadion építése – az új Nemzeti Korcsolyázó Központ ennek a láncnak szerves folytatásaként valósulna meg az Istvánmező ezen területén. A területen található Gyakorló Jégcsarnok jelentős használati értékkel bír, ezért megtartása indokolt – az új létesítménnyel való összeköttetés biztosításával. A Gyakorló Jégcsarnok előtti üzemeltetői területek a Nemzeti Korcsolyázó Központ elé tervezett ’főtér’ kialakítása miatt térszín alá kerülnek.


Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila
7/10
Légi felvétel - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Értékvédelem

A tervezéssel érintett terület jelentős építészettörténeti jelentőséggel bír. A terület jelenlegi – talán legikonikusabb – építészeti eleme a Millenáris Velodrom, mely mára sajnálatosan teljesen elavult, s állapota olyan szinten leromlott, hogy megtartása – korábbi fővárosi védelme ellenére – mára már nem indokolható. A tervezett új létesítmény lényegében az elbontandó velodrom helyén valósulna meg. Mivel a Milleneris Velodrom hazánk egyik – talán legjelentősebb – sporttörténeti építészeti emléke, fontos mementót szentelni számára: javasolt az új létesítmény előcsarnokában a kiíró által kért vitrines korcsolyamúzeum területén a velodrom történetének is emléket állítani (korabeli fotókkal, leírásokkal, esetlegesen egy-egy ’megmentett’ és bemutatott épületszerkezet-darabbal).

A tervezési területtel szomszédos épületek között több, műemléki védettséggel rendelkező épület található: a Magyar Földtani Intézet, a korábbi Récsei-autóbuszgarázs, és Ligeti Miklós szobrászművész villaépülete; valamint a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok is helyi védettséggel rendelkezik. A tervezett létesítmény megpróbál ezen védett épületeknek méltó építészeti partnere lenni: visszafogott, de ikonikus megjelenésével, olyan – a Millenáris Velodrom lebontásával keletkező ’űr’-t betöltő vezető szereppel – új arculatod adni, mely képes átkötni a múltat a jövőbe.


Főbejárat - építész: Tarnóczky Tamás Attila
1/10
Főbejárat - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Istvánmező

A tervezési területen elsődlegesen egy 8 000 - 10 000 főt befogadni képes, fedett multifunkcionális csarnok kerülne kialakításra, mely multifunkcionalitása okán a gyorskorcsolya- és jégkorongsport mellett lényegében minden egyéb sportágnak teret tudna biztosítani. A sportolás mellett a létesítmény alkalmas lenne egyéb kulturális/közösségi események, rendezvények (mint koncertek, vásárok, kiállítások) megrendezésére is. A tervezett kialakítás jelentős nemzetközi események lebonyolítására is alkalmassá tenné a létesítményt. Kiemelt kulturális rendezvény – például koncert esetén – a küzdőtér is felhasználható nézőtérnek ülőhelyekkel, mely esetben a nézőszám 12 000 főig növelhető. A küzdőtéren állóhelyek biztosításával akár 15 000 fős könnyűzenei rendezvény is megvalósíthatóvá válna.


Oldalnézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila
2/10
Oldalnézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Az új, Nemzeti Korcsolyázó Központ egy 400 méteres gyorskorcsolya pályát, 4 db 60x30 méteres szabvány műjégpályát, egy sporthotelt, konferenciatermeket étteremmel, egy 25x25 méteres uszodát, valamint flexibilis irodatereket foglalna magában a szükséges kiegészítő és üzemeltetési egységekkel. A két szinten kialakított, összesen pontosan 10 000 főt befogadni képes lelátó 7 988 fix ülőhellyel és egy 106 fős sajtópáhollyal rendelkezik biztosítva a kiírás által kért 120 db parkolóhelyet.

 

Hátsónézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila
3/10
Hátsónézet - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Építészeti koncepció

Körbe-körbe. A jégen való körkörös száguldás meghatározó eleme a térnek, mely körbeölelésre kerül. A dinamizmus, mint meghatározó eleme a bentlétnek, szükségszerűen kivetül környezetére, s ott szintén dinamikus formákat teremt. A tervezett létesítmény e körcentrikus, fokozatosan gyorsuló spirális mozgások építészeti leképezéseként kíván együtt élni, együtt mozogni a belső tér dinamizmusával; minden mozdulatával egyfajta allegóriát teremtve az általa körbeölelt funkcióval. A természetben is megtalálható, fagyott állapotában is állandóan forgó (!) jégörvények építészeti szinonimájaként kíván ikonikus, dinamikus formát képezve meghatározó elemévé válni környezetének.

 

Arénatér - építész: Tarnóczky Tamás Attila
4/10
Arénatér - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

Anyag és forma

Az állandó forgásban lévő, örvényszerű megjelenés a belső tér dinamizmusának külső téri kivetülése. Az ismétlődő körkörös mozdulatok spirális formákat alakítanak ki, ezek leképezése a teret körbeölelő építészeti arculat. Az óramutató járásával ellentétes – a gyorskorcsolyapályán való mozgással megegyező irányú – ’feltekerése’ az épületnek mind helyszínrajzilag, mind homlokzatilag, mind pedig belsőépítészetileg szándékoltan tetten érhető: az épületet körbeölelő spirális rámparendszer, a szintén ezeket a mozdulatokat leképező, ’felszaggatott’ homlokzati ponyvastruktúra, a lelátószékek és az arénatér nyílásainak szintén örvénylő kialakításával ezen elemek mind-mind az építészeti koncepció alapját képező dinamizmus kifejezését hivatottak érzékeltetni és hangsúlyozni.


Előcsarnok - építész: Tarnóczky Tamás Attila
5/10
Előcsarnok - építész: Tarnóczky Tamás Attila

 

A dinamikusan örvénylő könnyed forma könnyűszerkezetű épületszerkezetekből áll: míg a felső szintek acélszerkezetűek, addig a statikus alépítmény monolit vasbetonszerkezetből készül, egyfajta ’tálcájaként’ a megmutatkozó mozgásnak. A nehéz talapzat és a felette ellebegő szerkezet között a teljes optikai átláthatóság biztosított a csarnok és az katlanszerűen megfogalmazott, a ’jégkatlan-analógiára’ épülő arénatér teljes terjedelmében (mely szerint a jég utat talál magának a környezetében, kitöltve a környezet katlanszerű mélyedéseit a tájban - ahol ilyen pedig nincs, ott teremt egyet magának).

Tarnóczky Tamás Attila

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk