Függőkert: Bogyó utcai társasház – A Nanavízió győztes pályaműve
A Proform Ingatlanbefektetési Zrt. meghívásos ötletpályázatot hirdetett egy újbudai, barnaövezeti telken helyet kapó társasház koncepciójának elkészítésére. A Nanavízió egy 300 lakásos társas- és irodaházat tervezett, mellyel kiérdemelte a pályázat megosztott I. díját.
Adottságok és tervezési szempontok
A vasút és a Bartók Béla út által közrevett barnamezős sáv intézményekkel sűrűn ellátott lakóövezet szélén található. Villamossal és a nemrég kialakított kerékpársávon egyaránt percek alatt elérhető az egyik irányban Újbuda Városközpontja, majd a belváros; a másik irányban pedig a megújult Kelenföldi Pályaudvar közlekedési csomópontja, a Budapest One Irodaház, illetve a jövőre megnyitó Etele Plaza. A tervezési területet vegyes épített környezet veszi körül: két oldalról ipari területek, nyugat felől magas tűzfalak határolják, a Bogyó utcát egy magasabb panelház, illetve egy alacsonyabb zártsorú beépítés szegélyezi. Észak felé a gyönyörű Sas-hegyi kilátás mellett Magyarország legforgalmasabb vasúti szakasza található, amely további két vágánnyal bővülni fog és ma is komoly zajterhelést okoz. A feladatunk a társasház tervezése volt a két telekre, a vasút melletti sávban a szabályozásnak megfelelően irodaház funkcióval kiegészülve.
Olyan koncepciót kerestünk, ami a sűrű beépítés mellett ad releváns, kortárs építészeti minőséget. A lakhatásról rétegzett fogalomként gondolkodunk: a lokáció, a közösségi terek és a lakás minőségének hármasán túl azonosítottuk a legfontosabb tervezési szempontokat – jó tájolás, kilátásra hangolás, belátások minimalizálása, terasz biztosítása minden lakáshoz, tetők hasznosítása, saját belső világ és félprivát terek, kortárs építészeti formanyelv és a vasút felől érkező zaj elleni védelem – mindez maximális szintterület mellett.
Koncepció
Az épülettömegek elhelyezésének vizsgálatakor a belátás minimalizálására fókuszáltunk: a keretes beépítés és középfolyosós traktusszélesség elegendő távolságot hagy a homlokzatok között, de ez önmagában egy túl sűrű tömeget adna. Ezt az alacsonyabbra vett épülettömegből való három torony kiemelésével oldottuk meg, ez a koncepció kilátásra tájolt lakásokat, tornyok közötti ellátást eredményez. A hagyományos, épületszerkezetekkel és zajvédő falakkal történő akusztikai védekezés előtt a tömegformálást is megvizsgáltuk ebből a szempontból: a tömeg zajtól való ellépcsőztetésével az emeleti homlokzati felületetek zajszennyezését mérsékeltük. A megoldás másik fontos előnye, hogy minden tetőfelület terasszá alakul. A járványhelyzet még jobban felhívta rá a figyelmet, hogy milyen fontos lakóhelyünk elhagyása nélkül szabad levegőhöz jutnunk akár a város közepén is, ez a lakásokhoz tartozó privát és félprivát nyitott terek, teraszok felértékelődését hozta magával. A tornyok és a lépcsőzetes elrendezés egyesítése az akusztikai előnyök mellett a formából eredő változatosabb lakásmixet és több jobb adottságú, kilátással rendelkező lakás kialakítását teszi lehetővé. Így az épület a mozgalmas, koncepcionális tömegformálást, kortárs építészeti formanyelvet képviselő függőkert koncepciót valósítja meg.
Tömeg és homlokzatok
A két monolit tömb befelé fordul, de a magassági lépcsőzés miatt mégsem zárt. A magasabb, mély terrakotta 1-es épület társasház; míg az alacsonyabb, világosabb árnyalatú 2-es épület funkciója vegyes: társasház és a vasút melletti sávban irodaház. E két épülettömeg illeszkedik a vegyes épített környezethez: a magasabb 1-es épület legmagasabb pontját a tízemeletes panelházhoz illesztettük, amely aztán a Csóka utcai tűzfalak irányába lelépcsőzik; az alacsonyabb, 2-es épület pedig a bejárati szituációban a Bogyó utca zártsorú épületeinek sorát folytatja és bevezeti az utcát a házak közé.
A határozott látszóbeton tömbök bensőséges, védett kertet jelölnek ki: ez az otthon, az épület saját belső világa. A külső-belső világ megkülönböztetését a házak homlokzatformálásával is erősítjük: kifelé a tömegbe beharapó loggiákat terveztünk, befelé pedig erkélyeket. Mindkét épületen fontos szerepe van a szigorú homlokzati rendszernek, a ház mellett körbehaladva azonban ez néhol feloldódik, az erkély- és nyílástextúra játékossá válik, majd később egy új rendszerré áll össze. A két épület egységes formálású és határozott rendezőelvet követ, de szerkesztett mozgalmassága változatosságot, kiszámíthatatlanságot eredményez.
Az épületek működése
A házak közé alapvetően csak a gyalogos és kerékpáros forgalom jut be, az autók a lehető leghamarabb a mélygarázsba kerülnek, a burkolt felület a szükséges minimálisra korlátozódik. Az 1-es épület belső udvara a zöldebb, onnan közelíthető meg a nagyobb lobbyval és portaszolgálattal két lépcsőházat kiszolgáló főbejárat, és a kisebb, egy lépcsőházat kiszolgáló bejárat. A 2-es épület udvara az erősebb gyalogosforgalom és aktívabb használat miatt több burkolt felületet kap, itt a társasházi lobbyt a Bogyó utca felől érjük el, mely az udvarhoz is kapcsolódik. Az északi részen található irodaház szintén a belső udvarról közelíthető meg. Az irodaszintek két lépcsőmaggal, középső kiszolgáló sávval, flexibilisen alakítható alaprajzi kiosztással, kisebb és nagyobb tetőteraszokkal rendelkeznek, melyek egy vagy több bérlőnek is kiadhatók. A földszinten a szükséges kerékpár- és kukatárolók, gépészet mellett fennmaradó területek pedig kiadható bérlemények: funkciójuk, méretük a későbbi pontos igényekhez szabhatók.
Négyféle lakásméretet határoztunk meg: a garzont, a két-, a három- és a négyszobás lakástípust. Befelé főleg kétszobás lakások néznek erkéllyel, kifelé a garzonok beharapott loggiákkal, a szalag végén pedig a nagyobb, két-, illetve háromszobás lakások találhatóak: a nagy lakásokhoz így kapcsolhatóak a nagy tetőteraszok, ahogy fogy az épület felfelé. A felső szinteken néhány nagyobb prémium, akár többszintes lakás kap helyet, kivételes kilátással. A társasházakhoz tartozik három nagy közös tetőterasz is, zöldtetővel és burkolt felületekkel, melyek közösségi térként működnek: ezek félprivát zöldtetők, amit az adott lépcsőházakhoz tartozó lakások lakói tudnak használni. Ezekhez kapcsolódik egy-egy közös terem is, amit a ház lakói használhatnak közös rendezvények megtartására. Mivel a két épület több mint 300 lakásában egy falunyi ember fog otthonra lelni, szükség van a közösségi életet katalizáló találkozási helyekre, hogy az otthon határa ne a lakásajtó, hanem a Bogyó utcai bejárat legyen.
Az általunk javasolt lakásmix flexibilisen alkalmazkodik a piaci igényekhez, kialakítható más arányban is. Bár az egy típusba tartozó lakásalaprajzok hasonlóak, mivel különböző emeleteken vannak és különböző tájolásúak, heterogén lakásmix alakul ki. Így sikerül megvalósítani azt, hogy a falu léptékű, de tiszta rendszerű és egységes képet mutató beépítésben a társadalom széles keresztmetszetének nyújtunk vonzó lakásokat, melyek a közösségi terekkel kiegészülve segítenek abban, hogy egy jól működő, diverz lakóközösség alakulhasson ki és jó legyen itt lakni.
Nanavízió