Épületek/Középület

Funkcionalista teniszcsarnokból kulturális központ

1/16

Tennispalatsi - Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen

?>
Tennispalatsi - Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Tennispalatsi - Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Tennispalatsi, forrás: myhelsinki.com
?>
Tennispalatsi, fotó: Patrik Rastenberger
?>
Tennispalatsi, fotó: Patrik Rastenberger
?>
Tennispalatsi, forrás: suomenkuvalehti.fi
?>
Tennispalatsi, forrás: vastavalo.net
?>
Scape moziterem, Tennispalatsi, forrás: finnkino.fi
?>
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
?>
Autopalatsi (1937) forrás: kansanuutiset.fi
?>
Tennispalatsi (1958) forrás: kansanuutiset.fi
?>
Tennispalatsi - Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
1/16

Tennispalatsi - Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen

Funkcionalista teniszcsarnokból kulturális központ
Épületek/Középület

Funkcionalista teniszcsarnokból kulturális központ

2018.04.05. 17:00

Projektinfó

Szerzők:
Takács Gyula

Földrajzi hely:
Helsinki

Építészek, alkotók:
Helge Johannes Lundström

Építés éve:
2016

Helsinki hatalmas fehér csarnoka, a Tennispalatsi idén ünnepli átadásának 80. évfordulóját. Az 1940-es, végül elmaradt nyári olimpia kisegítő épületének szánták, volt benne autójavító műhely, autószalon és négy teniszpálya is. Ma komplex kulturális központ, a finn főváros egyik legizgalmasabb kortárs képzőművészeti múzeumával és 14 moziteremmel. Takács Gyula írása.

Helsinki Kamppi negyedének központjában büszkén áll egy funkcionalista stílusú, fehér csarnoképület. A neve Tennispalatsi vagy ahogy a helsinki szleng mondja: „Tennari". Amikor az 1930-as évek végén felépült, a környéken ez volt a legnagyobb építmény, akkor még minden oldalról földszintes faházak vették körül. Manapság a Kamppi (és vele a Tennispalatsi) Helsinki egyik fő ütőere, ahol naponta sok ezren fordulnak meg.

A Tennispalatsi remek példája annak, hogy hogyan változhat egy épület funkciója a mindenkori igényeknek megfelelően, miközben végig megőrzi karakterét. Ha összehasonlítjuk az átadáskor készült fotót és a mai felvételt, láthatjuk, hogy az épület az elmúlt 80 évben alig változott. A név alapján teniszcsarnoknak gondolhatnánk, és valóban, volt idő, amikor négy teniszpálya is terpeszkedett a boltíves tetőszerkezet alatt. De ne szaladjunk előre!


Autopalatsi (1937) forrás: kansanuutiset.fi
14/16
Autopalatsi (1937) forrás: kansanuutiset.fi

Tennispalatsi, forrás: myhelsinki.com
3/16
Tennispalatsi, forrás: myhelsinki.com

 

Helge Johannes Lundström (a svéd hangzású név ellenére finn építészről van szó, a család a finnországi svéd nyelvű kisebbséghez tartozott), 1900-ban született fiatalember elképzelései alapján 1938-ban adták át az épületet. Lundström ekkorra már jól ismert tervező volt Helsinkiben, számos lakóháza valósult meg a ’30-as évek közepétől kezdődően. Érdekesség, hogy sosem szerzett építészdiplomát, noha 1922 és 1931 között folytatta tanulmányait a Műszaki Főiskolán. Valószínűleg azért adta fel a diploma megszerzését, mert már viszonylag fiatalon folyamatosan kapott megbízásokat, és hamar keresett lakóháztervezővé vált. A második világháború, valamint korai halála (1953) miatt rövidre szabott pályája ellenére több mint 200 lakóháza valósult meg Helsinki-szerte.

A Tennispalatsi Lundström egyetlen jelentős középülete. Kezdetben kétszintes épület volt, amikor az 1940. évi nyári olimpiai játékok megrendezésére készülő finn főváros a várhatóan csúcsokat döntő autóforgalom kiszolgálására keresett megoldást. Első ismert neve ezért Autopalatsi volt, és gépkocsik szervízközpontjának szánták, ám rögtön átadása után, a főváros új ötlettel ált elő. Az autószervizelés mellett immár sportfunkciót is elvártak az épülettől, amelynek az addig megvalósult alapterületen felül kellett hozzáadódnia a házhoz. Elképzelhető, hogy az ifjú Lundström hogyan fogadhatta a megrendelő merőben új elképzelését. Világos volt, hogy a funkcióbővülés a ház megjelenésének gyökeres megváltoztatása nélkül nem megoldható. Az épület kiegészítéseként egy harmadik szintet kellett emelni. Lundström biztos kézzel oldotta meg a feladatot, és ezzel egyedi karaktert adott a mai szemmel nézve is hatalmas alapterületű építménynek. A jelenleg is ismert formájában a következő évben, 1938-ban átadták a fehér csarnokot, és hamarosan át is keresztelték: stílszerűen az „Autó- és teniszpalota" nevet kapta. A korabeli Finnország legnagyobb beltéri teniszközpontja [Magyarországon erre jó példa a Kendik Géza által tervezett teniszezők Magyar Nemzeti Edzőközpontja - a szerk.] megnyílt a közönség előtt és sok évig nagy kihasználtsággal szolgálta a teniszezni vágyókat.


Tennispalatsi, fotó: Patrik Rastenberger
4/16
Tennispalatsi, fotó: Patrik Rastenberger

 

Az eredeti megrendelői szándékot azonban árnyalta, hogy az 1940-es olimpia a háború miatt elmaradt. Helsinki csak 1952-ben rendezhetett olimpiát, és ekkor a Tennispalatsira már csak mellékszerepet osztottak: mindössze néhány kosárlabdameccs kapott itt helyet. Ezt követően főleg autókereskedelemmel és -javítással foglalkozó cégek tartottak fenn irodákat, és az 1990-es évekig jelentős változások csak az épület környezetében történtek, a Kamppi központ fokozatos kiépülésével.

A csarnoképület elbontása több ízben is felmerült, és elképzelések születtek egy távolsági busz állomás, szállodák, esetleg sportközpont létesítésére. Végül győztek az épület értékeit felismerők érvei és a megőrzése mellett döntöttek. A hasznosítást kulturális- és szórakoztatóközpontként jelölték meg: két múzeum, valamint egy mozi üzemeltető cég költözhetett be az újragondolt terekbe.

1999-ben a legnagyobb finn mozihálózatot üzemeltető Finnkino 14 teremből álló multiplex mozit nyitott a Tennispalatsi déli épületrészében. A legfelső szinten, két közepes méretű terem szomszédságában található az ország legnagyobb moziterme, amelyet 2016-ban prémium moziteremmé alakítottak át. A 639 férőhelyes, 180 négyzetméteres vetítővászonnal felszerelt terem közvetlenül a csarnokszerkezet alatti térben helyezkedik el. Az egykori teniszcsarnok világossága tehát eltűnt, ugyanakkor a csarnokszerű élmény maradéktalanul élvezhető.


Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen
9/16
Ai Weiwei kiállítás, Helsinki Art Museum (HAM), fotó: Maija Toivanen

Scape moziterem, Tennispalatsi, forrás: finnkino.fi
8/16
Scape moziterem, Tennispalatsi, forrás: finnkino.fi

 

A Helsinki Művészeti Múzeum (HAM) és a Kulturális Múzeum a Tennispalatsi északi részét foglalhatta el. Az utóbbit később kiköltöztették, így a HAM alapterülete megduplázásával (összesen 3000 négyzetméteres kiállítótér), világosabb pozicionálásával és egy hangsúlyosabb bejárat kialakításával kapott új esélyt látogatószámának jelentős növelésére. Ehhez a 2015-ös újranyitáskor egy nagyszabású Ai Weiwei kiállítás adott remek kezdőlökést.

A Tennispalatsiban a mozitermeken és a kiállítótereken túl két kávézó, két gyorsétterem és egy múzeumshop várja a betérőket. A közlekedő- és kiszolgálóterek mindenhol egybenyílóak, a tágasságérzet és a csarnokszerű hangulat akadály nélkül érvényesül. Az emberek elvegyülnek a mozipénztárak, jegyautomaták, valamint a rágcsálnivalókat és innivalót kínáló egységek és térrészek között. A terek mindenki számára bejárhatók, akár moziba, akár múzeumba, akár csak egy kávéra tér be. A Tennispalatsi a nap minden szakában élénken vibrál, mindenkit befogad és vendégül lát.

A két eltérő kulturális intézmény jól kiegészíti egymást. Oly módon találtak itt otthonra, hogy az épület külső megjelenése alig változott. A funkcióváltást négy, egyenként 20 méter magas szabadon álló pillér jelzi a Finnkino és a Helsinki Művészeti Múzeum (HAM) logójával – elegáns megoldás.

Takács Gyula
okleveles építészmérnök

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk