"Györgyi Dénes építész még abban a korban alkotott, amikor ezek a közművek egy ház méretével vetekedő területet foglaltak el. Az akkori ELMŰ „házi építészeként" több megbízást is kapott ezen gép-ház szörnyek építészeti megformálására és tette ezt sikerrel. Egyik ilyen épülete a koramodern stílusú, Attila úti trafó és központi állomásirodaház-lakóház kombinációja volt, mely Attila99Loft néven alakult lakóházzá a sporaarchitects kezei közt." – Szövényi Anna kritikája.

Budapesten sétálva már csak néha botlunk épületek mellett, a járda sarkán egy-egy szerelődobozba, trafóba, kapcsolószekrénybe – talán már nem is tűnik fel. Közműveink, melyek idegpályákként behálózzák városainkat egyre kisebb, rejtettebb helyre szorulnak: ami addig akár egy épületnyi területet foglalt el, ma már belefér egy cipősdobozba.

Györgyi Dénes építész még abban a korban alkotott, amikor ezek a közművek egy ház méretével vetekedő, több szintnyi területet foglaltak el. Az akkori ELMŰ „házi építészeként" több megbízást is kapott ezen gép-ház szörnyek építészeti megformálására és tette ezt sikerrel. Egyik ilyen épülete az V. kerület sűrűjében, a Markó utcában álló art deco stílusjegyeket hordozó trafóháza volt, melyet a közelmúltban irodaházzá alakítottak át. Ugyanilyen a koramodern stílusú, Attila úti trafó és központi állomásirodaház-lakóház kombinációja, mely Attila99Loft néven 2021-ben lakóházzá alakult a sporaarchitects, akik a felújítás koncepcióját szoros együttműködésben dolgozták ki a beruházóval.

Míg az V. kerületi art deco épületnél a feladat egy külön lakóház és egy trafóház megépítése volt, addig az Attila úti telken komplexebb volt a feladat, a két funkciót ötvözni kellett. Györgyi hozzáállása mindkét feladat tekintetében tanulságos, mindkét esetben felfedezhetünk a tervekben városépítészeti gondolatokat is. Az V. kerületben, az egyik vázlatában például új utca nyitását javasolta, míg az Attila úti telek esetében az Attila utat és a Logodi utcát összekötő Bugát lépcső melletti parkot formálta meg. Érdekesség, hogy az építkezés alatt került elő Bugát középkori település templomának maradványa is, melyet a Bugát lépcső melletti park szintjeinek és lépcsőinek eltolásával a park részévé tett.  

Görgyi ennél tovább is ment, mert eredeti tervein bár a fő bejárat az Attila útról nyílik, a homlokzat földszinti megnyitása egybefogott üvegfelületekkel az épület sarkát emeli ki. A Bugát lépcső felőli homlokzat pedig nagy egybefogott üvegfelületeivel egyértelműen a Bugát „térre" helyezi a homlokzati hangsúlyt. Ezzel az építészeti gesztussal, a sarok és az oldalhomlokzat kiemelésével az Attila út unalmas térfalát megszakítja, tagolja, a sétálót a térre vonzza.

A pilléres Bugát utcai portál és a felette összefogott üvegfelület bár főhomlokzat hatását keltik, a belső funkciók nem ezt tükrözik: az alsó szinten a trafók voltak, felül pedig iroda funkció kapott helyet – azaz a homlokzat és a belső következetes viszonya feláldoztatott a városépítészeti gesztus oltárán.

A Györgyi-féle ház végül nem az eredeti tervek szerint valósult meg. Az elegáns üvegfelületek nem épültek meg, feltehetően a háború közeledte vagy a válság miatt. A második világháborúban bombatalálatot szenvedett, mely a felső szinteket érte. A trafók az idők során szekrényekbe költöztek, a lakások szolgálati lakásként működtek tovább és egyre több területet hasznosított végül irodaként az elektromos művek. Ez az állapot fogadta a tervezőket 2018-ban, amikor azt a megbízást kapták, hogy ebből a félig trafó, félig lakóépületből magasminőségű lakásokat, a földszinten pedig bérbeadható szolgáltató helyiségeket tervezzenek meg.

Az épület modernista homlokzata, remek koramodern jelleget hordozó lépcsőházai, ipari jellege és főként ízléses tömegképzése inspirálta az alkotókat. A tervezéskor kihívást jelentett a nem éppen átlagos statikai megoldás is: az épületszintek eltérő rendszere és a különböző használatú, vastagságú födémek oszlopok kitisztítása, „lakhatóvá tétele".

Az épület tömege és homlokzata szinte mindenben az eredeti terveket követte, csak nagyon indokolt esetben tértek el tőle. Indokolta ezt az is, hogy bár az épület nem állt védelem alatt, a homlokzati struktúra megújítását az örökségvédelemmel egyeztetve lehetett elvégezni. A felújítás során az épület visszanyerte eredeti kőburkolatát, a lépcsőházak belső burkolatai és korlátjai eredeti minőségükben lettek helyreállítva.

A megújítás kulcsszavai tehát az eredeti tervekhez való visszatérés és alkalmazkodás voltak, valamint az ipari hangulat felhasználása, amely ugyebár a kortárs építészet kedvelt eleme napjainkban. (Erre utal a Loft elnevezés is.) Szintén a loft szellemiségét nyomatékosítja a „szellős terek" elvét alkalmazó építészeti gesztus is.

A trafók kétszintes terét, pilléres homlokzatát a tervezők a Marischka étteremnek adták át. A trafótér nem szokványos pilléreit megtartották és felhasználták, a tér minden kis szekrény-szerű trafózugát beépítették a téri koncepcióba. A sötétszürke, matt fémburkolatok, és az eozén jellegű öntött bazalt padlóburkolat kemény ipari világát a zöldestürkiz mázas kerámia falburkolat és az állmennyezetről lógó növények finomsága oldja. A pillérek közti üvegfalakat felnyitották és teraszt alakítottak ki, így az épület valóban a kis Bugát „tér" része lett. Györgyi Dénes főhomlokzat koncepciója ezzel így tehát a helyére került.

A Marischka feletti lakások kétszintes galériás tereket kaptak. A tervezők keze által újjászületett a többszintes Bugát utcai üvegfelület is kissé kortárs megmozgatott cikk-cakk alakban, mely üvegfalak mögött galériás loftlakások bújnak meg. "Ipari" jelleg mutatkozik az épület udvar felé nyíló homlokzatán is, ahol az egyetlen hozzáadott kortárs gesztus a konzolos erkélyek elhelyezése volt véletlenszerű rendszerben. Az udvar alatti pinceszinten welness funkciók létesültek, az udvaron pedig üvegezett, télikert jellegű összekötő és belépőtér jött létre, mely összekapcsolja az épület lépcsőházait, amelyek mind a Logodi utcáról, mind az Attila úti elegáns előtérből elérhetők lettek. Merész elképzeléssel lett megoldva az épület parkolása is: a korábbi neoreneszánsz lakóház szinte összes födém maradványát kiszedve, egy parkológép segíti ezentúl az autók elhelyezését.

Akad két izgalmas és különleges pozíciójú lakás is az együttesben. Az egyik a korábbi szolgálati lakás helyén létrejött ingatlan, melynek terasza az udvarra nyílik, ez a lakás önmagában három szintes. A másik ilyen a neoreneszánsz épület legfelső – megmaradt szintjén kialakított lakás, mely a Logodi utcai lépcsőházból folyosóval érhető el.

A belsőépítészeti részletek konzekvensen ugyanazt az ipari-modernista hangulatot viszik tovább. Mivel bérelhető lakásokról van szó, az a szerencsés helyzet adódott, hogy az építészek a belsőépítészeti kialakítás végéig tudták kísérni a terek kialakítását. Szerencsés együtt állás volt a megbízóval kialakított partneri viszony, mely a tervezést nagyban segítette és az is, hogy a magas presztizsű ingatlanok miatt az anyagminőségek is nívósak maradhattak.

A sors fintora, hogy az egykori, félig ipari funkciójú épület a maga korában úgy tudott megvalósulni, hogy ma exkluzív lakóházzá válhatott. Az értő tervezők keze közt nem csak, hogy visszanyerte eredeti fényét, hanem az eredeti terv meg nem valósulhatott városépítészeti szándéka is a helyére került. Györgyi Dénesnek és a spooraarchitects felújításának hála az Attila úton sétálva, a Bugát térre érkezve sosem mondanánk meg, hogy ez az épület részben egy közmű „doboz" volt.

Szövényi Anna

Szerk.: Pleskovics Viola