Épületek/Irodaépület

Trafóházból irodaház - Markó Irodák 9

1/21

Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
?>
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
1/21

Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

Trafóházból irodaház - Markó Irodák 9
Épületek/Irodaépület

Trafóházból irodaház - Markó Irodák 9

2018.05.29. 14:30

Projektinfó

Szerzők:
Molnár Zsuzsanna

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Pintér Tamás, Dombi Miklós

Markó Irodák 9

Stáblista

vezető tervező: Dombi Miklós, Pintér Tamás

Hogyan lehet élettel megtölteni egy kiüresedett, részben funkciót vesztett trafóházat? A Markó utca 9. szám alatt álló műemléki épület rekonstrukciós munkáinak, illetve annak „A" kategóriás irodaházzá alakításának tervezésével Dombi Miklóst és Pintér Tamást (DPi design Kft.) bízták meg. Molnár Zsuzsanna írása. 

A Markó utca 9. szám alatt álló épület ikonográfiai programja az elektromosság témakörében fogalmazódott meg. Bejárata fölött a görög mitológia titánja, Prométheusz látható. Prométheusz az istenek által használt tüzet ellopta és megosztotta az emberekkel, hogy azok az állatok fölé emelkedhessenek. A tűzre és az elektromosságra utaló képzőművészeti alkotás a létesítmény eredeti rendeltetéséhez kapcsolódik. Az épület 1930-as felépülésétől egészen a rendszerváltásig teljes egészében transzformátorházként funkcionált, a technológia fejlődésének eredményeként azonban ma már nincs szükség ilyen nagy területre az elektromos szolgáltatás üzemeltetéséhez. Az ELMŰ ugyan továbbra is innen látja el a környéket elektromos árammal, ehhez viszont már csak a pinceteret használja. A ház további szintjei ily módon egyéb funkciók betöltését szolgálhatják. 


Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
4/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
5/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

 

Budapest belvárosának trafóházai az 1990-es években megüresedtek, az épületek funkciója megváltozott. Több helyszínen kulturális intézmény költözött az elektromos áramot átalakító berendezések helyére, a Markó utcai transzformátorházat pedig az Általános Értékforgalmi Bank számára alakították át. A bank központja és fiókja 2006-ig működött itt. Eredeti formájában változó belmagasságú, irreguláris terek alkották a trafóházat. Az új funkcióból adódó szükségletek kielégítéséhez a földszint és a második emelet egyes részeit megosztották az akkori építészek, alacsonyabb, galériás tereket hozva létre. Egyéb módosítások, illetve a gépészet megújítása miatt a tetőszintre számos felépítmény került, melyek megbontották a ház tömegét, és előnytelenül változtattak annak arányain. Bár az épület a 2000-es évekig jó állapotú maradt, és terei is használhatóak voltak, az új tulajdonos, a Bonemo Kft. nagyobb léptékű rekonstrukció lebonyolítását igényelte. Egy bériroda-beruházásnál a gazdasági szempontok sohasem hagyhatóak figyelmen kívül, jelen esetben azonban a tulajdonos értékmegőrző és értékteremtő szándéka vált elsődlegessé.

Meghívásos pályázati eljárást követően az épület rekonstrukciós munkáinak, illetve annak „A" kategóriás irodaházzá alakításának tervezésével a DPi design Kft.-t bízta meg a Bonemo Kft. A vezető építészek, Dombi Miklós és Pintér Tamás számára kivételes lehetőséget jelentett az országos védettségű műemlék megújítása. Az épület karakterét annak homlokzata adja: klinkertégla borítja, háromszög alakú, hosszanti irányú lizénákat képezve, melyeket függőleges üvegfalak osztanak meg. Ez az architektúra az amerikai ipari épületek stílusával, valamint az észak-német téglaépítészettel mutat rokonságot. A Markó utca 9. remekül illeszkedik a belvárosi közegbe: a szakirodalomban a Déry–Merényi szerzőpáros „logikus városépítő gondolkodás eredményének" tekinti a transzformátorházat.


Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
2/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
12/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

 

Az építészek számára két terület jelentett kihívást: a szabdalt, kis belmagasságú terek ésszerű kialakítása a 21. századi irodaházak igényei szerint, illetve az épületgépészeti követelmények (szintenként szabályozható légtechnika, fűtés, hűtés) kielégítése. A korábban a tetőszintet kaotikusan elcsúfító külső gépészeti egységek az épület tömegén belülre kerültek, hanghatásukkal sokkal kevésbé terhelve a lakókörnyezetet, egyúttal visszaadva az épület eredeti formáját. Az épület külső megjelenése, a homlokzat tiszta szerkesztése alapján azt gondolhatnánk, hogy a belső terek is hasonló rendezettséget mutatnak. A korabeli technológia azonban olyan elrendezést kívánt, mely szabálytalan belső kialakítást eredményezett. A tervezők a terek rendezése mellett az eredetileg nagy belmagasságú, de az 1990-es átépítéskor kialakított irodaszintek használhatóbbá tételére, lehetőség szerint a belmagasságok növelésére fektettek nagy hangsúlyt. A földszinti és a második emeleti galériás szinteken az áttervezés során maximalizálták a nagy belmagasságú iroda tereket, a középső, kétszintes traktusba kiszolgáló helyiségeket, tárgyalókat terveztek.

Az építészek egy, a teljes épületre kiterjedő, háromdimenziós lézerszkennerres pontfelhős felméréssel tették láthatóvá és könnyebben vizsgálhatóvá az épület geometriai adottságait, hogy a statikai és gépészeti kérdéseket a szerkezet irregularitása okozta nehézségek ellenére megválaszolhassák. A gépészeti légcsatornák egy része jól látható módon a belső terekben található, ezzel is visszaadva a ház ipari jellegének hangulatát. Ily módon a korábban a felső szintre helyezett ráépítmények, melyek megbontották az épület eredeti arcát, elbontásra kerülhettek. A tetőn mindemellett süllyesztett udvarokat hoztak létre az építészek, az üvegezett falú negyedik emeleti irodák és a megmagasított homlokzat között azzal a céllal, hogy a tető szintjén elhelyezkedő, a zárt műemléki homlokzatokkal körbevett terek is kapcsolódjanak a külső térhez.


Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
20/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9
8/21
Markó Irodák 9 - építész: Dombi Miklós, Pintér Tamás - fotó: Markó Irodák 9

 

Az építészetileg és technikailag izgalmas Markó 9. irodaház ismét aktívan működhet: külső megjelenésében, valamint a közös területek belsőépítészeti megoldásaiban inspirációként használva az art deco hangulatát, irodatereit illetően megfelelve a 21. századi felső kategóriás irodaépületek kívánalmainak.

Molnár Zsuzsanna

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk