Nézőpontok/Kritika

Gulyás Zoltán építészete

2006.07.18. 07:31

Cikkinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Építészek, alkotók:
Gulyás Zoltán

"Remek kezdeményezés, kár, hogy kicsit késő. Gulyás Zoltán nevét szakmai körökön kívül - félek - alig ismerik, és tartok tőle, hogy e kitűnő könyv sem tud sokat változtatni a helyzeten." Vargha Mihály írása

A közelmúlt nagy építészeit bemutató sorozatban Jánossy György és Molnár Péter kötete után ez már a harmadik. Remek kezdeményezés, kár, hogy kicsit késő. Gulyás Zoltán nevét szakmai körökön kívül - félek - alig ismerik, és tartok tőle, hogy e kitűnő könyv sem tud sokat változtatni a helyzeten. Bármilyen tetszetősek a majdnem négyzetes, nagyalakú kötetek Hübner Teodóra tipográfiai megfogalmazásában, a mai, minden-perces médianyomulások és viharok világában csak nagyon lassan, mind nyomasztóbb késéssel tudnak hatni e szakkönyvek. Ahhoz valami egészen botrányos formát vagy tartalmat kéne nekik adni, amitől frászt kap az olvasó. Azt a kis hibát e sorozatnál, hogy a betűk néha túl halványak vagy túl aprók, emlékezetem szerint már megbíráltam, amikor a Jánossy György-kötetet méltattam 2002-ben, s persze ez nem botrány.

Gulyás Zoltán (1930-2000) legtöbbek által látott-használt-ismert épülete az OTP-székház a Deák Ferenc utca-Bécsi utca sarkán (1963, akkor még Chemolimpex is). Tervezője az építés előtt tíz évvel diplomázott a Műszaki Egyetemen, dolgozott Janáky István mellett a KÖZTI-ben (a budai vár és a miskolci egyetem tervein), majd 1954-1955-ben Koreába ment, hogy részt vegyen a háború utáni újjáépítésben. 1956-tól az IPARTERV tervezője volt, és 1990-ben szinte innen ment nyugdíjba - 1986-tól ugyanis az abból kivált, de helyileg ugyanott működő ´maszek´ MATERV-ben folytatta. Életművének szomorú lezárása volt, hogy munkatársként részt vett az említett Chemolimpex átépítésében, ami nem a legjobban sikerült.

Bármilyen visszavonultságban is távozott e világból Gulyás Zoltán, a kötet fényesen igazolja, hogy jelentős életművet hagyott hátra, persze közel sem olyan gazdagot, mint Alpár Ignác. Ő sem volt híján a szenvedélyeknek, úgynevezett károsaknak is, de fő-fő szenvedélye láthatóan az építészet volt, amit leginkább fejben művelt, ahogy erről többször olvashatunk a kötetben. Tehetségben egyenrangú vele, ám egészen más habitusú építész Jurcsik Károly - kettőjüket többször említette párban egykori professzoruk, Weichinger Károly. Ezért is nagyon megható a könyvben az interjú, melyben Jurcsik közös indulásukra emlékezik. Itt is szóba kerül, hogy Gulyás fejből le tudta rajzolni például a finn Alvar Aalto alkotásait. Kivételes szakmai képességeiről szól az a megállapítás is, amit a kötet szerkesztője/szerzője, Ferkai András tesz, hogy mennyire sokatmondó egy tervének metszetrajza. A Magyar Rádió rekonstrukciójáról lett volna szó a Pollack Mihály tér-Múzeum utca sarkán: "Gulyás képzeletében pontosan látta ennek a sajnos meg nem valósult épületnek az egész térrendszerét, szerkezeteit és részleteit, anyagait, a stúdió-koncertterem belsőépítészeti kialakítását. Az érzékeny vonalakban gyönyörködve az a megnyugtató érzés fog el bennünket, itt mindenre gondoltak, itt minden meg van oldva" - írja Ferkai. Hát mi ez, ha nem maga az építészet, az architektúra - egyetlen rajzban?

Más, meg nem valósult tervei: BNV-főpavilon, Budapest Sportcsarnok, Monimpex. Gulyás Zoltán több fontos, igazi fő művét csupán papíron, makettben hagyta ránk örökül - és mostantól szép könyvlapokon is.

Vargha Mihály írása megjelent az ÉS 2006. Június 30., 26. számában
(Szerkesztette Ferkai András. A HAP Galéria kiadása, 2005. 165 oldal, 4461 Ft)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk