Épületek/Középület

Győri Városi Egyetemi Csarnok

1/17

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

Győri Városi Egyetemi Csarnok
Épületek/Középület

Győri Városi Egyetemi Csarnok

2003.06.27. 12:17

Projektinfó

Földrajzi hely:
Győr, Magyarország

Építészek, alkotók:
Rosta S. Csaba, Deák F. Tamás, Ujvári Zoltán

Építészet: Rosta S. Csaba és munkatársai / RAS Építész Kft.

 

A Győr-Révfaluban található - korábbi KTMF főiskola, később Széchenyi István Főiskola, mai nevén - Széchenyi István Egyetem a városépítészeti elvek szerint kampuszként , szinte önálló egységként épül be a városi szövetbe. A hagyományosan kistelkes, alacsony magasságú családi házas beépítés felszámolásával és a Mosoni-Duna vízparti területeinek mentett oldali végigkísérésével ehhez kiváló körülményeket teremtett az első Főiskolai épületkomplexum, melyet Hofer Miklós tervezett. Ezek az épületek em igazodnak a környező lakó épületekhez, funkciójukból adódóan más léptékűek, magasságuk és építészeti karakterük is lényegesen különböző. A kampusz nem része az intenzív, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal teleszőtt Város lüktető életének. Ez a földrajzi helyzet kedvező az önálló és elkülönülő főiskolai-egyetemi aurához, városépítészeti indokok miatt mégsem lényegtelen ma ismét átgondolni a dinamikus fejlődés összekötő kapcsait a várossal.



A közeljövő fejlesztési tendenciái jelentősen befolyásolják a tervezési terület közvetlen és tágabb környezetét.
  1. A közlekedés feszültségeinek levezetésére a csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas Vásárhelyi (Kis-Erzsébet) híd helyett közúti forgalmi híd készül, biztosítva a Belváros - Sziget és Révfalu közvetlen gépjármű összeköttetését, a védett Belváros keresztezése nélkül. A kampusz helyzete így változik, a központi egyetemi épületek új megvilágításba kerülnek.
  2. A Főiskola egyetemmé válásával párhuzamosan, a hallgatók emelkedő számával összhangban fejlesztések indulnak: Egyetemi Könyvtár, új előadók és konferenciaterem az Étkező tetején, a Kollégiumi szárny folytatása.
  3. A közeljövőben beinduló termálfürdő fejlesztése a Püspökerdő és a Holt-ág közötti területre Fürdőszálló komplexumot prognosztizál.
  4. A győri vízisportok (evezés, kajak-kenu) egyre több figyelmet kapnak, infrastrukturális hátterük fejlesztése várható. Evezőspálya, lelátó, strand, sétaút a töltés tetején.
  5. A Hédervári út - Szövetség utca csomópontja és nyomvonala átépül, a Főiskola súlypontja északra tolódik.


Az egykori SZIF vezetése és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közös elhatározással a meglévő ideiglenes tornacsarnok mellé egy 2000 + 1000 férőhelyes Városi-Egyetemi csarnok felépítése mellett döntött. E beruházás a Főiskola Egyetemmé válásának fizikai feltételeit megteremtő beruházások között az első. A program megfogalmazása szerint a Csarnok szolgálja az egyetem testnevelési óráit, tömegsport igényeit valamint nyitott többcélú épület a városi polgárok számára is. Itt lehet megrendezni a Főiskola hivatalos ünnepségeit is, úgy mint diplomaosztó, évnyitó, évzáró, bál stb.

Egyúttal alakalmas tudományos konferenciák számára s nem kizárt más rendezvények és koncertek megtartása sem. A városi programok közül a vásárok, információs börzék megtartása lehet a jellemző. A multifunkcionális épület tervezésére Győr Megye Jogú Város Önkormányzata nyílt, országos, titkos építészeti pályázatot írt ki, melyet a RAS Stúdió nyert meg.



A Főiskola tervezője, Hofer Miklós építész az épületek telepítésekor az észak-déli ortogonális raszterrendszert dolgozta ki. Minden épület e szerint épült fel, magassági és homlokzati értelemben is tagoltan. A rendszer kötött, szabadságait csak a homlokzati struktúrákban és a sziluettek képzésében éli meg. A későbbi beépítések látszólagos tagadást vállaltak fel, a diagonális irányt és az átlátszóságot állítva szembe a korábbi tömör felületekkel. Virág Csaba MATÁV épülete, valamint a könnyűszerkezetes kis tornacsarnok az eredeti épületek tagadásaként fogható fel.

A sportcsarnok tervezési területe nem volt kiemelt helyen, inkább a mai Főiskolai rend hátsó, tartalékterületeként fogható fel. Jelentős rálátás nem adódik, s az RRT kötöttségei nem adtak lehetőséget új, attraktívabb helyszín kiválasztására, a koncepció újragondolására.

A térburkolati rendszereknél a tervező igyekezett kijelölni a közönségforgalmi áramló utakat, azaz orientálni a hirtelen, lökésszerűen érkező és távozó közönséget a kétoldali, illetve az egy szinttel feljebb megadott bejáratok felé. A parkolóból érkező gyalogos sétány - mely ülőpadokkal, a meglévő és telepített fákkal hangulatos rávezetést ad a főbejárathoz - egy fekvőrendőrrel kombinált gyalogátkelővel keresztezi a fő szállító forgalmat. A napi forgalom esetén várható, hogy a bejárathoz legközelebb keresnének helyet a vendégek - zavarva ezzel a gyalogos közlekedők szabad áramlását. Az íves vonalú, sötétszürke burkolati jelet éjszaka a burkolatba süllyesztett díszvilágító fényvetők teszik teljessé: súroló fények világítják meg a homlokzatot. Ezekkel az eszközökkel teremtik meg a kettős, azonos súlyú bejárat rendszerét.



A tervezési terület déli oldalán található a kétszintes étteremépület a hozzá tartozó konyhával, melyet a közelmúlt teremhiánya miatt átalakítottak, a felső szinten előadótermeket létesítettek. A tervezett csarnok II. emeleti VIP és sajtóhelyiségeit egy zárt átjáróhíd köti össze az étteremépület lépcsőházával.

Környező épületek építészeti megjelenése

A tervezők elemezték a környező épületek építészeti tömegalakítását, és ennek alapján a következő karakteres elemeket kívánták felidézni az új épületen:

  • A lépcsőtornyok kiugró vertikális tömegét;
  • A végigfutó szalagablakok vízszintes sávjait;
  • A végfalon beforduló tömör falsávok és szalagablakok rendjét;
  • A felületi homlokzati strukturált beton "kannelurázott" felületeit;
  • Az étterem épület szimmetriáját, kiugró tömegének szélességét a fejépületnél;
  • A tömegeket megosztó sziluettet adó magassági különbségekből összeállított kompozíciót.


Építészeti eszközeik a következők:
  • A csarnok fő tartószerkezetét jelentő gerinctartó "oszlopai" - a lépcsőház és a vasbeton mag - rímelnek a kollégiumi épület lépcső tornyaira.
  • A felső tartó, valamint a menekülő-dohányzó folyosó, öltözőablak sávok is szalagablak-szerűen futnak végig. Az előcsarnok északi főhomlokzata a szalagablakokból és lépcsőházi hasítékból kialakított "arc".
  • A keleti - nyugati oldal jellemzően a tömör falfelületekből és a lamellákkal kialakított, mozgatható alumínium árnyékolóból áll, hasonlóan a kollégium északi falához.
  • Az oldalfalakon alkalmazott fényterelő és árnyékoló lamellákat a homlokzati beton csíkozásnak megfelelő, annak felnagyított textúrájaként formálták.
  • Osztott tömegként a hosszoldalakon a végigfutó lelátószerkezet lapos tetős sávja és a homlokzatról visszahúzott íves térlefedés jelenik meg az együttesben. Fontosnak tartották továbbá, hogy átmenetet teremtsenek a nagy belmagasság-igényű belső tér és a közvetlen szomszéd laborépület magassága között.


A tervezés fő szempontjai

Gazdaságos fenntarthatóság (legkisebb beépített légtér, alaprajzi felület, praktikus szempontok)

A sportpályák alaprajzi méretei és térigénye egy hasábokból összetett kubatúrát határoz meg. Ebbe a lefedett térbe semmilyen tartószerkezeti elem nem lóghat, állhat be. A vízelvezetés és a hó kezelésének problémáit a külső kontúrra írt dongaív kezeli leggazdaságosabban. A beépített légtér így lesz a legkisebb, azaz a megfelelő térérzet mellett ez a megoldás adja a legkisebb fűtendő, hűtendő, frissítendő mennyiségű bezárt levegőt. A gazdaságos fenntarthatóság szempontjai szerint alakították ki a 3902 m2 beépített alapterületre vetített 44931 légköbméter belső teret.

A csarnok közlekedési rendszere tiszta és áttekinthető, a küzdőtér a megadott helyekről mindenütt jó rálátási szöggel bír. A takarítási feladatok gépesíthetők. A csarnok üzemeltetése 4-5 fős személyzettel megoldható. Raktározási felületei a megadott beépítési kubatúrán belül a maximálisak, további raktározási területek a volt kompresszorházban építhetők ki.



A gazdaságos üzemeltetés egyik záloga az, hogy a nappali rendszeres használat alatt a lehető legjobb látási viszonyok legyenek, mesterséges fényforrások használata nélkül. A létesítmény fenntartási költségei hatványozottan csökkenthetők, ha a keleti, déli, és nyugati napot a csarnok küzdőterére juttatják. Az alapelv az, hogy a káprázatmentes fény csak reflexió útján kerülhet be a térbe, valamint a nézőkkel szembe sem vezethető a fény akadálytalanul.

A tömegek komponálásánál törekedtek az ortogonális vízszintes és függőleges térhatárolások és az íves térlefedés tiszta geometriájú csatlakoztatására. Az íves felületek a bütühomlokzaton visszatükröződnek, így a hatalmas méterek ellenére lebegő, légies megjelenésűek. A tömegek optikai csökkentésére a hangsúlyozott vízszintes osztásokat, szalagablakokat, árnyékolókat alkalmaztak.

A megadott szimmetria feloldására szolgál a kétoldali szétválasztott bejárat a középső, tengelyes bejárat helyett. Ezzel lehetővé válik a szektorok, oldalak logikájában való jegykiadás és az ellenőrzés is. Ugyanakkor a szintbéli szétválasztással gyakorlatilag elkülönülnek az egyetemi és városi közönségforgalmi bejáratok is.



Elrendezési variációk , többcélú hasznosítás, mobil lelátók, székek

A csarnok gazdaságos üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele a flexibilitás, a többcélú hasznosíthatóság biztosítása. A sport-funkciók mellett szóba jöhetnek koncertek, konferenciák, vásárok, kiállítások. Sportrendezvény esetén a maximális nézőszám a mobil lelátók felhasználásával 2000 fő.



A főiskolai tornaórák, illetve egyéb edzések időszakára a terem megosztható egy függesztett hálóval, amit a hossztengelyben álló acél rácsostartóra erősített acéltartó hord. Így az elválasztás edzőpályák részére kialakítható. A játéktér mérete lehetővé teszi egy kézilabdapálya és egy keresztben felfestett kosárlabdapálya egyidejű használatát.

 



Győri Városi Egyetemi Csarnok - Tervezők:

Generál tervező: RAS Építész Kft.
Építész tervező: Rosta S. Csaba, Deák Ferenc Tamás, Ujvári Zoltán
Építész munkatárs:

  • Pados Melinda
  • Váray Ibolya Anna
  • Kószó Ferenc
  • Nagy Gábor

Szerkezettervező:

  • Pintér Tibor (ÉKI Kft.)
  • Dr. Ivits Iván (Ház-váz Bt.)

Épületgépész tervező: Kordé S. Csaba (Cse-Ko Kft.)
Erősáramú tervező: Szabó László (Elpro Kft.)
Közlekedés, közműtervezők: Csejtei György (Viadukt Kft.), Tóth Gyula (Viadukt Kft.)

Szakértők:

  • Dr. Majoros András (természetes világítás)
  • Kotschy András (akusztika)
  • Nagy László (akusztika)

Fontosabb kivitelezők, anyaggyártók:

Generálkivitelező: Integrál-H Rt.
Rácsos főtartó: Integrál-H Acélszerkezeti Kft.
Tetőszerkezet: Metál Hungária Holding Rt.
Felülvilágító: ACO Magyarország Bt.
Árnyékoló lamellák: Roll - Lamell Kft.
Nyílászárók: Integrál Alkán Kft.
Sportpadló, melegburkolatok: Stukko Kft. (Timkett Kft., Tarkett Kft.)
Hidegburkolatok: Stukko Kft. (Graniti Fiandre Kft., Diósárok Kft.)
Akusztikai burkolatok: Lindner Budapest Kft.
Épületvillamosság: Raab Vill Kft., Vill-korr Bt.
Épületgépészet: Integrál-Clima Kft.
Ülőhelyek, mobil lelátó, mobil színpad: Compack-Bau Kft.

Alapadatok:

Beépített terület: 3902 m2
Beépített összes szintterület: 5618 m2
Ülőhelyek száma: 1997 + 1000 db
Meglévő és tervezett parkolóhelyek száma: 814 + 6 busz

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk