Épülettervek/Hallgatói terv

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése
Épülettervek/Hallgatói terv

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése

2004.11.04. 14:16

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gyüre Borbála

MÉSZ - MÉK DIPLOMADÍJ 2004.

TÉMAVÁLASZTÁS

A főváros legnagyobb kiterjedésű téregyüttese a Hősök tere és a hajdan volt Felvonulási tér. Építészeti, térépítészeti kialakítása, változása-változtatása mindig foglalkoztatta a szakembereket és a közvéleményt. A Hősök tere a Városligettel együtt a XIX. századi kialakítástól kezdve a főváros illetékes szervezetei figyelmének középpontjában állt. Az összetett funkció, a történelmi jelentőség és az egyre komplikálódó közlekedési helyzet mindig sok konfliktust teremtett, melyek megoldása számos, hosszan elhúzódó vitát eredményezett. A Hősök tere, mint nemzeti emlékhely nemzeti megemlékezések, ünnepek színhelye, kezdettől politikai tartalommal bírt. Ehhez kapcsolódott a II. Világháború után kialakított Felvonulási tér, a maga szintén igen erős politikai töltetével. A problémákat tetézi - illetve részben előidézi -, hogy a funkció, amire a hatalmas Felvonulási teret a Városligetből kihasították, megszűnt. Ehhez járul még, hogy a tér létrehozásával a park szerkezete sérült, kapcsolatát a környező beépített területekkel elvesztette. Ezeket, az immáron ötven éve fennálló "betokosodott" sebeket igen nehéz begyógyítani.

A Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér helyzetének kérdése a millecentenáriumi-millenniumi években sem nyert méltó rendezést, holott talán a probléma aktualitása sosem volt nagyobb, mint napjainkban.

A DIPLOMA FELÉPÍTÉSE

* TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
* TERÜLETVIZSGÁLAT
beépítés
zöldfelület
közlekedés
funkció
* TERVEZÉSI KONCEPCIÓ
közlekedési koncepció
tervezési koncepció
növénytelepítési koncepció
* MŰSZAKI LEÍRÁS
* TERVEK, METSZETEK, RÉSZLETRAJZOK

ÖSSZEFOGLALÁS

A téma felvetésével választ kerestem a Hősök tere - Felvonulási tér térépítészeti kérdéseire. Megvizsgáltam a terület, és a környező épülettömbök beépítését, a jelenlegi kapcsolódó zöldfelületek jellegét, állapotát, s azok viszonyát a tervezési területhez. Vizsgálataim kiterjedtek a gyalogos és tömegközlekedési irányokra, azok jellegére, esetleges hiányukra, vagy zavaró jellegükre. Tanulmányoztam a téren megjelenő funkciókat. Mindezek tükrében állítottam fel a tervezési programomat, melyben különös figyelmet fordítottam a látványi kapcsolatokra a kiemelt városképi helyzet megóvására, és a terület környezetéhez kötődő kényes viszonyára.
Az elkészült tervben egy olyan téregyüttes kialakítására teszek javaslatot, amelynek fő elemei:
- az egymást hol feszítő, hol csillapító kettős hullámvonal, mely a tervezési terület egészén végigfut, majd a ligetben oldódik fel,
- az egységes formai kialakítású, alaprajzi értelemben is kompozíciós elemként megjelenő kiemelt, többnyire csak gyepesített növénykazetták,
- és a ligetből, a városi térbe, városi szövetbe 'beúszó' néhol a burkolatba, néhol a növénykazettákba helyezett fák.



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk