Épülettervek/Hallgatói terv

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése
Épülettervek/Hallgatói terv

Gyüre Borbála - Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér rendezése

2004.11.04. 14:16

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Gyüre Borbála

MÉSZ - MÉK DIPLOMADÍJ 2004.

TÉMAVÁLASZTÁS

A főváros legnagyobb kiterjedésű téregyüttese a Hősök tere és a hajdan volt Felvonulási tér. Építészeti, térépítészeti kialakítása, változása-változtatása mindig foglalkoztatta a szakembereket és a közvéleményt. A Hősök tere a Városligettel együtt a XIX. századi kialakítástól kezdve a főváros illetékes szervezetei figyelmének középpontjában állt. Az összetett funkció, a történelmi jelentőség és az egyre komplikálódó közlekedési helyzet mindig sok konfliktust teremtett, melyek megoldása számos, hosszan elhúzódó vitát eredményezett. A Hősök tere, mint nemzeti emlékhely nemzeti megemlékezések, ünnepek színhelye, kezdettől politikai tartalommal bírt. Ehhez kapcsolódott a II. Világháború után kialakított Felvonulási tér, a maga szintén igen erős politikai töltetével. A problémákat tetézi - illetve részben előidézi -, hogy a funkció, amire a hatalmas Felvonulási teret a Városligetből kihasították, megszűnt. Ehhez járul még, hogy a tér létrehozásával a park szerkezete sérült, kapcsolatát a környező beépített területekkel elvesztette. Ezeket, az immáron ötven éve fennálló "betokosodott" sebeket igen nehéz begyógyítani.

A Hősök tere és a hajdani Felvonulási tér helyzetének kérdése a millecentenáriumi-millenniumi években sem nyert méltó rendezést, holott talán a probléma aktualitása sosem volt nagyobb, mint napjainkban.

A DIPLOMA FELÉPÍTÉSE

* TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
* TERÜLETVIZSGÁLAT
beépítés
zöldfelület
közlekedés
funkció
* TERVEZÉSI KONCEPCIÓ
közlekedési koncepció
tervezési koncepció
növénytelepítési koncepció
* MŰSZAKI LEÍRÁS
* TERVEK, METSZETEK, RÉSZLETRAJZOK

ÖSSZEFOGLALÁS

A téma felvetésével választ kerestem a Hősök tere - Felvonulási tér térépítészeti kérdéseire. Megvizsgáltam a terület, és a környező épülettömbök beépítését, a jelenlegi kapcsolódó zöldfelületek jellegét, állapotát, s azok viszonyát a tervezési területhez. Vizsgálataim kiterjedtek a gyalogos és tömegközlekedési irányokra, azok jellegére, esetleges hiányukra, vagy zavaró jellegükre. Tanulmányoztam a téren megjelenő funkciókat. Mindezek tükrében állítottam fel a tervezési programomat, melyben különös figyelmet fordítottam a látványi kapcsolatokra a kiemelt városképi helyzet megóvására, és a terület környezetéhez kötődő kényes viszonyára.
Az elkészült tervben egy olyan téregyüttes kialakítására teszek javaslatot, amelynek fő elemei:
- az egymást hol feszítő, hol csillapító kettős hullámvonal, mely a tervezési terület egészén végigfut, majd a ligetben oldódik fel,
- az egységes formai kialakítású, alaprajzi értelemben is kompozíciós elemként megjelenő kiemelt, többnyire csak gyepesített növénykazetták,
- és a ligetből, a városi térbe, városi szövetbe 'beúszó' néhol a burkolatba, néhol a növénykazettákba helyezett fák.



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.