Nézőpontok/Kritika

Ha a volt Chemolimpex házat lebontják, vége a világnak....

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

Ha a volt Chemolimpex házat lebontják, vége a világnak....

2010.08.02. 10:41

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csontos Csaba (1939-2013)

Vélemények:
8

Dosszié:

Nem csitulnak a kedélyek a Bécsi utcába tervezett beruházással kapcsolatban. Ezúttal Csontos Csaba ragadott tollat és juttatta el ezzel kapcsolatos véleményét szerkesztőségünkbe.

A Bécsi utcában a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, öt meglévő épület bontását és a helyükre tervezett irdatlan építmény megvalósítását meg kell akadályozni!

A meglévő beépítés és az épületekkel körülvett terek, a Kristóf, a Martinelli, az Erzsébet és a Vörösmarty tér harmonikus, kiegyensúlyozott együttes, amely jelenleg is méltó és közkedvelt színtere a belváros életének.

A területről fontos leszögezni, hogy műemléki jelentőségű, a világörökség része. Ehhez képest a városrendezési tervet odáig lazították, hogy tervtanács ítéletétől függően történetesen ezen a helyen „építészeti hangsúly képezhető". Alig 20 ember folyó év június 30-án a július 15-én készült „jegyzőkönyv" szerint a műszaki tervek nélküli látványképek alapján azt ajánlotta az Építési Hatóságnak, adjon elvi építési engedélyt öt épület bontására a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, köztük a védelemre érdemes volt Chemolimpex irodaházzal, és az ún. Fischer házzal, továbbá hogy épülhessen szint alatt 7.000 m2 személygépkocsi parkoló, térszint felett kb. 44.600 m2 üzlet, iroda, és kereskedelmi szállásférőhely, utóbbi a közkertnek ígért tetőkert felett ellebegtetett formában. (Megjegyzem a jegyzőkönyvön hitelesítő aláírást nem láttam, szövegezését alacsony színvonalúnak tartom, az opponencia pedig a szándéknak megfelelően minősítette le a Chemolimpex házat.)

Felhívom a figyelmet arra, hogy a hely b e  v a n  é p í t v e ! Erre az új építményre nincs szükség, azért építik, mert így a befektetés jobban kamatozik, mintha a tőke bankban lenne. Hamis az a beállítás, hogy bizonyos szempontból, pl. a tetőkert megvalósításával közös érdeket is képvisel.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy:

  • alapos tanulmányozás nélkül és műszakinak nem nevezhető tervek, tolmácsolt prezentáció alapján, 20 fő ilyen döntést hozzon és az Építési Hatóság magát ennek megfelelően elkötelezze,
  • az éppen megvalósított belvárosi főutcába nagy tömeget vonzó „fejlesztést" vizionálnak a végrehajtott forgalom-csillapítással ellentétesen,
  • hogy a budapesti tető-táj máig meglévő hierarchiáját, harmonikusságát és cizelláltságát egy nagy és idegen épülettel gorombán megzavarják,
  • az országos főépítész és a MÉSZ választott tisztségviselői, akik jelen voltak, nem tiltakoztak  a leghatározottabb módon a rombolás ellen egyfelől, másfelől a túlépítés és következményei ellen,
  • az egyik kerület polgármestere és főépítésze egy ilyen akciót támogasson, ahelyett, hogy a befektetői szándékot a közvetlen közelében megoldandó tényleges feladatra próbálná irányítani, említem először a Martinelli teret, (ahol bontandónak vélem a templom testéhez ragasztott épületet), másodjára a Kossuth Lajos utcát, méltatlan állapotát javítandó,
  • Budapesten építési/építészeti akciók keletkeznek egyes kifejezetten rangos épületek, közterületek ellen, ahelyett, hogy átgondolt cselekvés történne a leromlott, vagy a figyelemre nem méltatott (külső) területrészek felemelésére építés-közlekedés-közmű együttes kezelésében,

Úgy vélem, ez a terv sztáriroda-termék, nem értelmezi, nem érti és nem méltányolja a helyet, ahová építeni készül, csak saját nagyszerűségéről van meggyőződve. Az is meggyőződésem, hogy néhai Gulyás Zoltán műve nagyságrenddel  rangosabb, mert léptékhelyes, arányos, részletgazdag, a tehetség  ihletett megnyilvánulása, arra érdemes hogy megóvjuk.

Budapest, 2010. július 29.

Csontos Csaba

Vélemények (8)
Uhrin Imre
2010.08.05.
05:15

Miért lenne vége a világnak?

Kár ilyen nagyszavakat használni. Ezzel még az a pár embert is eltántorítja aki az épület mellet van. Én lebontatnám azt is és még egy pár épületet a környéken.

Nekem se tettszik az oda képzelt épület. Reméllem mire a megvalósulás következik más tervek lesznek.

A sztárirodára meg lehet fujkálni, irígykedni, de a világon többen ismerik a nevét mint az itt sápítozó építészeknek.

zapata
2010.08.05.
12:00

@Uhrin Imre: Feltehetően Oszama bin Laden nevét is többen ismerik, mint mondjuk Tereza anyáét...

Uhrin Imre
2010.08.11.
05:03

@zapata: nick névnek nem nagyon szoktam válaszolni. Aki bujkál az nem a korrekt emberek közűl kerűl ki.

Látszik ez az Ön provokatív írásából is.

Nem tudom mi alapján akar párhuzamot vonni építész - építész és terrorista - apáca közt!

rojan
2010.08.03.
09:24

Roth János

A budapesti Belváros értéke a folyamatosság s ez a folyamatosság példaértékű egész Európában. A Petőfi S. utca és  folytatásának beépítése ezt a folyamatosságot képviseli a Budapest építészeti arculata iránt érzékeny városlakók és építészek számára egyaránt

Ebben a kontextusban a volt Chomolimpex székház is emblematikus épület. állítom Csontos Csabával együtt, mind a beépítési forma, mind pedig az átalakítások ellenére megőrzött építészeti megoldásai okán. A 60-as években Gulyás Zoltán épülete jelentette ,több építész nemzedék számára is, azt, hogy a városi tradíció és a korszerű építészet összeegyeztethető. Ennek építészeti vonatkozásai a kortárs finn építészet színvonalát képviselő részletekben és a cour d,honneur-ös, földszinten átjárható városi terekben jelentkeztek.

Számos kollégámmal együtt érthetetlennek tartjuk, hogy az épület még nem műemlék, nem a budapesti építészeti örökség része. E cél elérése érdekében a szükséges lépéseket megtesszük.

egy-fo-epitesz
2010.08.02.
16:02

A chemolimpex téma kicsit már túlzás.

Ezzel belefutunk egy társadalmi konfliktusba.

Az új építés, na az nagy... ahogyan a várostanszék szépen megfogalmazza.

Talán arra kellene koncentrálni, hogy miért nem jó, ha nagyon nagyon nagy házak telkeken át pöffeszkednek a város közepén, az miért hátrányos. És szépen türelmesen, egyszerűen elmagyarázni az embereknek.

lecsó
2010.08.03.
17:55

@egy-fo-epitesz: Nem feltétlenül túlzás. Az épület annak idején számos építész számára lehetett szimbólum, ezek szerint. Most úgy tűnik, mintha megint szimbolikus értelmet kezdene nyerni, csak a korábbinál szélesebb értelemben véve. Feltéve, hogy ezt a szimbolitást sikerült tömegesíteni. Ami persze nem egyszerű dolog, hiszen ez csak egy irodaház, míg mondjuk, a Szépművészeti egyike a nemzeti jelképeknek, vagyis sokkal kézzelfoghatóbb, hétköznapibb: Ha átrajzolod a homlokzatát, az kicsit olyan, mintha a piros-fehér-zöldben a zöldet lecserélnéd pl. kékre.

sponcsak
2010.08.02.
15:16

Ugyan mar, nem kell tulozni ilyen szenzaciohajhasz cimmel. egyesek vilaga biztos osszeomlik, de a VILAG maga észre se venné....

sponcsak
2010.10.16.
07:22

@sponcsak: A területről fontos leszögezni, hogy műemléki jelentőségű, a világörökség része. Ehhez képest a városrendezési tervet odáig 70-548 lazították, hogy tervtanács ítéletétől függően történetesen ezen a helyen „építészeti hangsúly képezhető”. Alig 20 ember folyó év június 30-án a július 70-549 15-én készült „jegyzőkönyv” szerint a műszaki tervek nélküli látványképek alapján azt ajánlotta az Építési Hatóságnak, adjon elvi építési engedélyt öt épület bontására a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, köztük a védelemre érdemes volt Chemolimpex irodaházzal, és az ún. Fischer 70-551 házzal, továbbá hogy épülhessen szint alatt 7.000 m2 személygépkocsi parkoló, térszint felett kb. 44.600 m2 üzlet, iroda, és kereskedelmi szállásférőhely, utóbbi a közkertnek ígért tetőkert felett ellebegtetett formában. (Megjegyzem a jegyzőkönyvön 70-552 hitelesítő aláírást nem láttam, szövegezését alacsony színvonalúnak tartom, az opponencia pedig a szándéknak megfelelően minősítette le a Chemolimpex házat.)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.