Nézőpontok/Kritika

Ha a volt Chemolimpex házat lebontják, vége a világnak....

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

Ha a volt Chemolimpex házat lebontják, vége a világnak....

2010.08.02. 10:41

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Csontos Csaba (1939-2013)

Vélemények:
8

Dosszié:

Nem csitulnak a kedélyek a Bécsi utcába tervezett beruházással kapcsolatban. Ezúttal Csontos Csaba ragadott tollat és juttatta el ezzel kapcsolatos véleményét szerkesztőségünkbe.

A Bécsi utcában a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, öt meglévő épület bontását és a helyükre tervezett irdatlan építmény megvalósítását meg kell akadályozni!

A meglévő beépítés és az épületekkel körülvett terek, a Kristóf, a Martinelli, az Erzsébet és a Vörösmarty tér harmonikus, kiegyensúlyozott együttes, amely jelenleg is méltó és közkedvelt színtere a belváros életének.

A területről fontos leszögezni, hogy műemléki jelentőségű, a világörökség része. Ehhez képest a városrendezési tervet odáig lazították, hogy tervtanács ítéletétől függően történetesen ezen a helyen „építészeti hangsúly képezhető". Alig 20 ember folyó év június 30-án a július 15-én készült „jegyzőkönyv" szerint a műszaki tervek nélküli látványképek alapján azt ajánlotta az Építési Hatóságnak, adjon elvi építési engedélyt öt épület bontására a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, köztük a védelemre érdemes volt Chemolimpex irodaházzal, és az ún. Fischer házzal, továbbá hogy épülhessen szint alatt 7.000 m2 személygépkocsi parkoló, térszint felett kb. 44.600 m2 üzlet, iroda, és kereskedelmi szállásférőhely, utóbbi a közkertnek ígért tetőkert felett ellebegtetett formában. (Megjegyzem a jegyzőkönyvön hitelesítő aláírást nem láttam, szövegezését alacsony színvonalúnak tartom, az opponencia pedig a szándéknak megfelelően minősítette le a Chemolimpex házat.)

Felhívom a figyelmet arra, hogy a hely b e  v a n  é p í t v e ! Erre az új építményre nincs szükség, azért építik, mert így a befektetés jobban kamatozik, mintha a tőke bankban lenne. Hamis az a beállítás, hogy bizonyos szempontból, pl. a tetőkert megvalósításával közös érdeket is képvisel.

Elfogadhatatlannak tartom, hogy:

  • alapos tanulmányozás nélkül és műszakinak nem nevezhető tervek, tolmácsolt prezentáció alapján, 20 fő ilyen döntést hozzon és az Építési Hatóság magát ennek megfelelően elkötelezze,
  • az éppen megvalósított belvárosi főutcába nagy tömeget vonzó „fejlesztést" vizionálnak a végrehajtott forgalom-csillapítással ellentétesen,
  • hogy a budapesti tető-táj máig meglévő hierarchiáját, harmonikusságát és cizelláltságát egy nagy és idegen épülettel gorombán megzavarják,
  • az országos főépítész és a MÉSZ választott tisztségviselői, akik jelen voltak, nem tiltakoztak  a leghatározottabb módon a rombolás ellen egyfelől, másfelől a túlépítés és következményei ellen,
  • az egyik kerület polgármestere és főépítésze egy ilyen akciót támogasson, ahelyett, hogy a befektetői szándékot a közvetlen közelében megoldandó tényleges feladatra próbálná irányítani, említem először a Martinelli teret, (ahol bontandónak vélem a templom testéhez ragasztott épületet), másodjára a Kossuth Lajos utcát, méltatlan állapotát javítandó,
  • Budapesten építési/építészeti akciók keletkeznek egyes kifejezetten rangos épületek, közterületek ellen, ahelyett, hogy átgondolt cselekvés történne a leromlott, vagy a figyelemre nem méltatott (külső) területrészek felemelésére építés-közlekedés-közmű együttes kezelésében,

Úgy vélem, ez a terv sztáriroda-termék, nem értelmezi, nem érti és nem méltányolja a helyet, ahová építeni készül, csak saját nagyszerűségéről van meggyőződve. Az is meggyőződésem, hogy néhai Gulyás Zoltán műve nagyságrenddel  rangosabb, mert léptékhelyes, arányos, részletgazdag, a tehetség  ihletett megnyilvánulása, arra érdemes hogy megóvjuk.

Budapest, 2010. július 29.

Csontos Csaba

Vélemények (8)
Uhrin Imre
2010.08.05.
05:15

Miért lenne vége a világnak?

Kár ilyen nagyszavakat használni. Ezzel még az a pár embert is eltántorítja aki az épület mellet van. Én lebontatnám azt is és még egy pár épületet a környéken.

Nekem se tettszik az oda képzelt épület. Reméllem mire a megvalósulás következik más tervek lesznek.

A sztárirodára meg lehet fujkálni, irígykedni, de a világon többen ismerik a nevét mint az itt sápítozó építészeknek.

zapata
2010.08.05.
12:00

@Uhrin Imre: Feltehetően Oszama bin Laden nevét is többen ismerik, mint mondjuk Tereza anyáét...

Uhrin Imre
2010.08.11.
05:03

@zapata: nick névnek nem nagyon szoktam válaszolni. Aki bujkál az nem a korrekt emberek közűl kerűl ki.

Látszik ez az Ön provokatív írásából is.

Nem tudom mi alapján akar párhuzamot vonni építész - építész és terrorista - apáca közt!

rojan
2010.08.03.
09:24

Roth János

A budapesti Belváros értéke a folyamatosság s ez a folyamatosság példaértékű egész Európában. A Petőfi S. utca és  folytatásának beépítése ezt a folyamatosságot képviseli a Budapest építészeti arculata iránt érzékeny városlakók és építészek számára egyaránt

Ebben a kontextusban a volt Chomolimpex székház is emblematikus épület. állítom Csontos Csabával együtt, mind a beépítési forma, mind pedig az átalakítások ellenére megőrzött építészeti megoldásai okán. A 60-as években Gulyás Zoltán épülete jelentette ,több építész nemzedék számára is, azt, hogy a városi tradíció és a korszerű építészet összeegyeztethető. Ennek építészeti vonatkozásai a kortárs finn építészet színvonalát képviselő részletekben és a cour d,honneur-ös, földszinten átjárható városi terekben jelentkeztek.

Számos kollégámmal együtt érthetetlennek tartjuk, hogy az épület még nem műemlék, nem a budapesti építészeti örökség része. E cél elérése érdekében a szükséges lépéseket megtesszük.

egy-fo-epitesz
2010.08.02.
16:02

A chemolimpex téma kicsit már túlzás.

Ezzel belefutunk egy társadalmi konfliktusba.

Az új építés, na az nagy... ahogyan a várostanszék szépen megfogalmazza.

Talán arra kellene koncentrálni, hogy miért nem jó, ha nagyon nagyon nagy házak telkeken át pöffeszkednek a város közepén, az miért hátrányos. És szépen türelmesen, egyszerűen elmagyarázni az embereknek.

lecsó
2010.08.03.
17:55

@egy-fo-epitesz: Nem feltétlenül túlzás. Az épület annak idején számos építész számára lehetett szimbólum, ezek szerint. Most úgy tűnik, mintha megint szimbolikus értelmet kezdene nyerni, csak a korábbinál szélesebb értelemben véve. Feltéve, hogy ezt a szimbolitást sikerült tömegesíteni. Ami persze nem egyszerű dolog, hiszen ez csak egy irodaház, míg mondjuk, a Szépművészeti egyike a nemzeti jelképeknek, vagyis sokkal kézzelfoghatóbb, hétköznapibb: Ha átrajzolod a homlokzatát, az kicsit olyan, mintha a piros-fehér-zöldben a zöldet lecserélnéd pl. kékre.

sponcsak
2010.08.02.
15:16

Ugyan mar, nem kell tulozni ilyen szenzaciohajhasz cimmel. egyesek vilaga biztos osszeomlik, de a VILAG maga észre se venné....

sponcsak
2010.10.16.
07:22

@sponcsak: A területről fontos leszögezni, hogy műemléki jelentőségű, a világörökség része. Ehhez képest a városrendezési tervet odáig 70-548 lazították, hogy tervtanács ítéletétől függően történetesen ezen a helyen „építészeti hangsúly képezhető”. Alig 20 ember folyó év június 30-án a július 70-549 15-én készült „jegyzőkönyv” szerint a műszaki tervek nélküli látványképek alapján azt ajánlotta az Építési Hatóságnak, adjon elvi építési engedélyt öt épület bontására a Kristóf tértől a Harmincad utcáig, köztük a védelemre érdemes volt Chemolimpex irodaházzal, és az ún. Fischer 70-551 házzal, továbbá hogy épülhessen szint alatt 7.000 m2 személygépkocsi parkoló, térszint felett kb. 44.600 m2 üzlet, iroda, és kereskedelmi szállásférőhely, utóbbi a közkertnek ígért tetőkert felett ellebegtetett formában. (Megjegyzem a jegyzőkönyvön 70-552 hitelesítő aláírást nem láttam, szövegezését alacsony színvonalúnak tartom, az opponencia pedig a szándéknak megfelelően minősítette le a Chemolimpex házat.)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.