Hajóállomás Esztergomnál

Bódi Gábor diplomadíjas tervében kettős célt tűzött maga elé: olyan hajóállomást kialakítani, amely a rakpart köveihez és a természeti környezethez egyaránt illeszkedni képes. A jól választott burkolatoknak és arányoknak köszönhetően úgy tűnik, ez valóban sikerült.

Bár az esztergomi Prímás-szigeten jelenleg is van hajóállomás, az épület csupán a hajóslegénységnek számára biztosít pihenőhelyet, az utasoknak nincs módjuk itt tartózkodni ezért a várakozási időt a szomszédos parkban és a helyi szolgáltató épületekben tölthetik csak el.

A tervezési helyszín a Nagy-Duna sétányról közelíthető meg, ami közel van a Mária Valéria hídhoz. A sziget fő gépjárműforgaloma a Bottyán hídról és a Tabán hídról érkezik, a fő gyalogos forgalom pedig a Kossuth hídon keresztül vezet, amely szervesen csatlakozik a városközponthoz és a fő turisztikai látványossághoz, az Esztergomi Bazilikához. Esztergomban a biciklis forgalom népszerűsítése érdekében EBI-t alakítottak ki, amely ugyanazon a rendszeren alapul mint a budapesti Mol Bubi. A hajóállomás elhelyezésénél fontos szempont volt, hogy az szervesen kapcsolódjon Esztergom életébe és közlekedési rendszerébe, továbbá, hogy az építmény a turisták számára is könnyen elérhető legyen, mert a hajózási statisztikák szerint elsősorban turisztikai céllal használják a hajóközlekedést.

A funkcionális felépítésre lineáris helyiség-kapcsolat fűzést alkalmaztam, ahogy a legtöbb közlekedéssel kapcsolatos középület esetében szokás. Célom volt, hogy az utas könnyen és egyértelműen tudja követni a felkínált funkcionális lehetőségeket. A helységek kapcsolatának összefűzési sorrendjénél meghatározó volt, hogy a használó a megérkezéstől a várakozásig tudatosan használhassa a téregységeket. A két szint áthidalását lépcsővel és lifttel kapcsoltam össze, figyelembe véve a mozgássérültek érdekeit is. Az első szint a bejárati szint, ahol az ajándékbolt és a gépészeti helyiség, egy EBI állomás és a gépjármű parkoló kapott helyet. A második szinten található a "szolgálati egység" részeként a hajózási irányítóközpont, a matróz pihenő, a személyzeti étkező és a jegypénztár, ezeken felül a "vendégváró egység" részét képező várócsarnok, a büfé és a mosdók. Az elhelyezések elsődleges oka a környezettel való közvetlen kapcsolat megteremtése, a dunai kilátás biztosítása volt, amely irányítási és turisztikai szempontból egyaránt fontos. Az utas a várócsarnoktól lépcsőn vagy lifttel közelítheti meg a mólót, amely a "védműben" kapott helyet. A park és rakpart szoros kapcsolatának metreremtése érdekében több helyre is kerültek kültéri lépcsők és feljárók.

A telepítési szempontok közül meghatározó volt, hogy az állomás árterületre kellett, hogy kerüljön, mert a IVS szabályozás ezt a területet jelölte ki hajóállomás létesítésére. A szabályozás megköveteli, hogy az építmény földszinti padló vonala BA 109,45 méternél magasabb legyen. Ez a követelmény is azt indokolta, hogy az építmény két szintes legyen. A telek keskeny és hosszú, ez adta meg az állomás tömegének kereteit. Fontos szempont volt a környezet és az értékmegóvás, ezért védművet alakítottam ki, hogy az épülethez tervezett parkrész védett legyen. Ide csatlakozik be a tervezett mobilgát is, amit a IVS előír. A védműnek a meglévő rakparthoz szervesen kell kapcsolódnia.

A tömeg kialakítása egyszerű kubusos forma, amely elsősorban árterületi elhelyezése miatt kétszintes. Az épület környezetébe való jobb beilleszkedése miatt a védművet tartottam célszerűnek az állomás megemelésére. A tervezést meghatározta a jelenlegi rakpart képe, és az, hogy a tervezési helyszín nyitott terület, amit egy oszloperdőtúlságosan beépített hatásúvá tett volona. A várakozó-boxok célja minél több ülőhely biztosítása, az erősebb környezetbe való csatolás.

A jó kilátás érdekében nagy megnyitások kerültek a homlokzatra. A Mária Valéria hid, a vízi természet szép látványt nyújt az épületből. A mosdóhelyiségeket némileg elhúztam a fő tömegegységtől, ennek fő oka, hogy a nagytér egyszerű térfelépítése kontrasztosabbá váljon. A várakozóban felülvilágítók biztosítják a természetes megvilágítást. Az emeleti rész várakozó és szolgálati egységei eltérő magasságúak. A szolgálati rész belmagassága alacsonyabb, mivel kevesebb ember használja, ráadásul időszakosan. A lépcsős tömegkialakítás erősíti az építmény közlekedési létesítmény-jellegét. A fedett lépcső így beleépül a fő tömegbe, követi a tetőhajlás szögét.

Meghatározó anyagválasztási szempontból, hogy az épületnek alkalmazkodnia kell a rakpart kő kiépítéséhez, valamint irányadónak tekintettem, hogy a homlokzati burkolat egy hajótest felületének kialakítására nyisson asszociációs lehetőséget, ezért alkalmaztam táblás burkolati rendszert, ami szegecsrögzítéssel került fel a homlokzatra. Az épületet úgy igyekeztem a telken elhelyezni, hogy egy későbbi park kialakítására is lehetőséget adjon, amit a várakozó térből könnyedén meg lehet közelíteni. A park célja, hogy a várakozóidőt kellemesebbé tegye. A váróba nagyméretű üvegfelületek kerültek tolóajtó-rendszer kialakításával, a környezettel való szorosabb kapcsolat érdekében. A tervezés során az épület és a környezet összhangját több szempontból is igyekeztem hangsúlyosabbá tenni. A környezet folyami és parti adottságait a tervezet hajóállomás hídként köti össze.