Épületek/Irodaépület

Hamarosan készen van a Groupama új irodaháza

1/31

látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán

?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
alaprajz  - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
metszetek, homlokzatok - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben  - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
?>
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
1/31

látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán

Hamarosan készen van a Groupama új irodaháza
Épületek/Irodaépület

Hamarosan készen van a Groupama új irodaháza

2015.06.11. 14:30

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kolba Mihály

Átjáró Híd

Stáblista

felelős vezető tervező: Kolba Mihály
építész tervező: Kolba Mihály, Veréb Csaba,  Hetessy Miklós, Serényi István, Belányi Zsolt, Mészáros Ábel, Jámbor Tamás
eredeti építész tervező: Lehoczky Pál (konzulens)
híd építész tervező: Kolba Mihály
statikus tervező: Péter Ferenc
gépész tervező: 1. ütem: Szigyártó Gábor, 2. ütem: Bokor András
elektromos tervező: Rajkai Ferenc, Komlósi Tibor
környezet tervező:  Neumann Zsuzsa 
műszaki ellenőr: 1. ütem: Revital Zrt., 2. ütem: Kisari Jánoskivitelező: 1. ütem:, Burján Péter, Szeredi Róbert (Sky-Builder Zrt.) 2. ütem: Sármay Balázs, Erdélyi Lajos (KÉSZ Zrt.)látványtervek: 1. ütem:, Urbán Attila (UNICAD STUDIO), 2. ütem: Szandbauer Valter (V2 Építésziroda Kft.) 
híd, látványterv az egész projektről: Onodi András (ZOA) 

A Hungária körúton található ingatlant lebonhatták volna, ehelyett azonban felújították, és irodaházzá alakították. A Groupama két irodaépülete közé átjáróhidat építenek Kolba Mihály építész vezetésével. 

Budapesten a teljesen átalakított és részben bővített ingatlan „A" és „B" irodaépülete közé a jövendőbeli bérlő kérésére a két épületet összekötő híd kerül. A híd kialakítása belső funkcionális okok miatt szükséges, a 45 m magas „B" épület legfelső szintjén találhatóak a nagy reprezentatív tárgyalók (páratlan panorámával rendelkeznek a Városliget és Pest ill., Buda felé), az „A" épület földszintjén pedig egy nagy étterem létesül, valamint a két épületet majdnem teljes egészében bérlő-használó cég további helyiségeinek elrendezése miatt is indokolt a híd létesítése.

A 2007-től folyamatosan futó tervezési projekt elején a Tűzoltósággal tartott egyeztetések során kiderült, hogy a 45 m magas irodaház és a Hungária körút mellett álló másik irodaépület (kb. összesen 19.000m2 nettó) tűzvédelme nem biztosítható, hisz a „B" épületet nem tudják megközelíteni a tűzoltóautók, az „A" épületet pedig a Hungária krt. felől nem lehetett oltani a villamos felsővezetékének tartóoszlopai és a meglévő fák miatt. Ezért a két épület közé kellett egy tűzoltási felvonulási területet-utat építeni. Ez a prózai ok vezetett ahhoz, hogy ha fűtött, folyamatosan használható átjárót szeretnénk építeni, akkor a tűzoltó autók befoglaló mérete (4,5m) felett helyezhető el az átjáró vagyis a híd. 


látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
10/31
látványterv - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán



Tervezési alapadatok, követelmények

A vázlattervek készítése időszakában a következő alapadatokat, követelményeket kellett figyelembe vennünk: A 45 m magas „B" épület átépítése befejeződött, irodaházként működött. „A" épület átalakítása kapott építési engedélyt, a terveihez alkalmazkodni kellett.

Tűzvédelmi okokból 4,5 méternél magasabban kellett lennie a híd aljának. A két épület lépcsőháza szerencsére „jó helyen volt", megvalósítható volt a híd ebből a szempontból, kb. 34 métert kellett áthidalni (abban az esetben, ha „egyenes vonalban" létesül az átjárás).


statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
13/31
statika - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán




Tűzoltóság megkövetelte, hogy szerkezetileg nem támaszkodhat a híd a 45 m magas „B" épületre, mert tűzvédelmi szempontból „magas" besorolású épület. „A" épület középmagas, a híd a Tűzoltóság előírása szerint tűzvédelmi szempontból „A" épülethez tartozik.

A tervezett hídnak, mivel nem támaszkodhatott mindkét épületre (érdekes lett volna a legfelső szintek valamelyikén összekötni a két épületet) lábat - lábakat kellett adni.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
18/31
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán





Vázlattervek

A tervezés első lépéseként eldöntöttük, hogy a tervezett hídnak a lehető legkevesebb alátámasztása lesz, mivel „B" épület vasbeton falára nem lehetett támaszkodni emiatt szükséges volt legalább egy a felszínre támaszkodó láb kialakítása, a híd másik vége „A" épület szerkezetére támaszkodik (pontosabban az itt kialakított teherelosztó vasbeton falra és a meglévő épület szerkezeti elemeire).

Statikai, építészeti kialakítás

A 34 méteres távolság áthidalására tervezett híd derékszöget bezáró tört vonalban fut, az alja a 80 cm szintkülönbség miatt lejt, a teteje viszont vízszintes, ezért a belső terében változik a belmagasság, a tartószerkezete függőleges eleminek és az oldalhomlokzat szerkezetének méretei folyamatosan változnak. A felszínen egy letámasztása van ill., „A" épület általunk tervezett, a meglévő tartószerkezettel összedolgozó, teherelosztó vasbeton falára támaszkodik, amely a terhét továbbadja a ház meglévő és nem módosított alapozásának. A híd lába három oszlopból áll, ebből kettő láb tartóoszlop, a középső harmadik pedig „dísz", az „A" épület hátsó homlokzatának közepén tervezett „bordás architektúra" leképezése a három hídláb.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
21/31
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán




A kivitelezéskor a híd acélszerkezetét három részben szállították ide a helyszínre, majd a földön összecsavarozták a részeket és fél óra alatt a helyére emelték.

A híd szélességi méretét az „A" épület tervezett „bordázott" homlokzati kiképzése határozta meg, a három bordaszélesség túl széles lett volna mind építészeti, mind a költségek szempontjából, tehát két homlokzati borda szélességű, 1,80 méteres lett a híd belső tartószerkezet tengelytávolsága. 


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
27/31
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán




Az híd egyediségét, könnyed szerkezetét hangsúlyoztuk az acél tartószerkezetet beborító külső burokkal. A kétoldali folyamatos üvegfal láthatóvá teszi a belső acél tartószerkezetet és a külső szemlélő is transzparensen átlát a hídon. A szerkezetre rímelő üvegosztás ritmusát a zöld és fehér üvegek váltakozó elhelyezése hangsúlyozza. A kivitelezésnél olyan zöld üveget választottunk (amely nem fóliázott), amelynél belülről nem lehetett látni melyik a zöld és melyik a fehér üveg, emiatt módosítottuk a zöld üvegek kiosztását és minkét oldalon ugyanolyan rendszerű lett a zöld és fehér üvegek váltakozása.

A tervezett homlokzati üvegsávokat felülről - alulról állókorcos lemezfedés keretezi, az állókorcok az üvegtáblák osztásával megegyezően körbefutnak. A híd homlokzati üvegfelületébe 4 db nyíló ablakot terveztünk. Mind a négy ablak a változó méretű üvegsávokban más méretű helyekre került, emiatt az ablakok magassági mérete más-más, sőt a szemöldöke és parapet mérete is különböző. Ennek oka az, hogy a folyamatosan változó méretű homlokzati síkban a nyíló ablakok csak úgy kerülhetnek a megfelelő mérettel a megfelelő helyre, ha a mérettorzulást az ablaknyílások elhelyezkedése és mérete is figyelembe veszi.


építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán
30/31
építés közben - átjáró híd - vezető tervező: Kolba Mihály - fotó: Vass Zoltán




Belülről érdekes látványok - távlatok nyílnak: „B" épület irányából a térbeli perspektívára ráerősít a csökkenő méretek álperspektívája, emiatt hosszabbnak látszik a híd, a másik irányból pedig a valóságos perspektívát növelik a folyamatosan szélesedő méretek, a híd az „A" épület felöl rövidebbnek tűnik. Ezek az érdekes „álperspektívikus torzulások" érdekessé teszik a belső teret amellett, hogy „fizikailag is hat ránk" az emelkedő-lejtő padlószint.



Kolba Mihály



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk