Épülettervek/Hallgatói terv

Hámorkert Kulturális Központ

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Hámorkert Kulturális Központ
Épülettervek/Hallgatói terv

Hámorkert Kulturális Központ

2007.12.28. 10:03

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Demeter Ágota

Földrajzi hely:
Románia, Szentegyháza

Vélemények:
1

Diplomaterv 2007. Demeter Ágota Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Konzulens tanár: U. Nagy Gábor

Diplomaterv 2007. Demeter Ágota
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Konzulens tanár: U. Nagy Gábor


Helyszín
Szentegyháza a Hargita-hegység központi vonulatának déli lábánál fekszik tengerszint feletti 859 méteres átlagos magasságon, Csíkszeredától 28, Székelyudvarhelytől 24 km-re; Hargita megye legmagasabban fekvő települése. A Kis- Homoródot és a Vargyas patakot összekötő Vargyas-csatorna mintegy hat kilométeres szakaszon a városon folyik keresztül, mely a kezdetektől meghatározta a település terjeszkedési irányát. A település alsó felében, a Pokol-lázon található Európa legmagasabban fekvő nárciszmezője (5 hektáros természetvédelmi terület).
Diplomatervem helyszínéül a nárciszmező mellett levő Hámor-völgyet választottam.

 

Témaválasztás
Témaválasztásom személyes indíttatású, a „Hámorkert Kulturális Központ" programot magam állítottam össze, hiszen a szentkeresztbányai (ma szentegyházi) vashámor sorsa már régóta foglalkoztat. Éveken keresztül formálódtak a gondolataim a hámor helyreállítását illetően, s a diplomafélév alatt megfogalmazódtak rajzban, modellben.
A hámor (hammer - kalapács), vízkerékkel működő kovácsműhely a 19. sz. második harmadában a várost hozta létre.

 

1/8

2/8

 

 

Közép-Kelet Európa talán egyetlen ,,működőképes" hámora lassan a földdel válik egyenlővé: az 1992-ben még működő vashámor mai állapota nagyon rossz. Ideiglenes teteje beomlott, a belső fa berendezést széttörték, a fém alkatrészeket ellopták, falai roskadoznak, a fa vízkerekek (3), zsilip, duzzasztó, híd összedőltek, a gát feltelt iszappal, szeméttel. A hámorral való foglalkozást több szempontból is fontosnak tartottam.


A város gyökerét jelentő épület még megmenthető lenne és ismét a város motorjává válhatna, ezúttal nem ipari, hanem kulturális értelemben. A legnagyobb probléma az, hogy a hámor már nincs a város tulajdonában. Az a város, amelyik eladta a gyökereit, véleményem szerint halott, de legalábbis haldoklik. Ezért gondoltam azt, hogy a probléma megoldását itt kezdem.


Cél
A program összeállításakor és a tervezés folyamán célom volt az értékvédelem (technikatörténeti, történelmi, építészeti), városfejlesztés, a hely minőségi javítása, kulturális hely létrehozása, a völgy felélesztése, bekapcsolása a város vérkeringésébe. Fontosnak tartottam, hogy karakterrel rendelkező helyet hozzak létre, amely meghatározza az ott élő emberek identitását.

 

3/8

4/8

 

Koncepció
Elgondolásom szerint a hámor megmentése úgy valósítható meg, hogy ha az építményt nem önmagában egy korszak rekonstrukciójaként képzeljük el, hanem komplexum részeként, mégpedig funkcióváltással. A völgyben kulturális helyet képzeltem el. Mivel a hámor legfőbb értéke a fa technológiai berendezés, tervem szerint az épület, megtartva és helyreállítva, Technika Történeti Múzeumként működik. Az épületen kis változtatások történtek építészeti eszközök segítségével, a belső térben pedig képzőművészeti galéria kapott helyet. A komplexum tartalmaz továbbá egy stúdiószínházat, egy műterem házat és az Ipartörténeti Múzeumot kiállítótérrel. A tervezés folyamán fontos szempont volt az évente közelben megrendezésre kerülő Nárcisz fesztivál. Ez a központ lehetőséget adna, hogy a fesztivál több helyszínnel, színesebb programokkal bővüljön. Ezt figyelembe véve, tervemben nyitott-fedett terek jelennek meg, valamint külső és belső terek egybenyitását tettem lehetővé. Tervem része a szűkebb környezet kialakítása is, így a híd és a felduzzasztott patak. Koncepció szintjén szintén tervem részét képezi a három muzeális fa vízkerék mellett egy fémszerkezetű vízkerék, amely biztosítaná a központ áramellátását, és így a muzeális berendezés élővé válhat.


Hámor Ipartörténeti Múzeum

5/8

A hely fő megközelítése a hídról történik, ezért a hámor főbejáratát az épület sarkához kapcsolódó, egykor széncsűrként funkcionáló épületrészbe helyeztem. Fontosnak tartottam, hogy a teljesen földben levő széntároló mélysége érezhető legyen, ezt födém helyett a lépcső kialakításával értem el. A lépcsőházból érkezhetünk a galériaszintre és a múzeum alsó szintjére.


A hámor belső terébe bekerült egy kiállítótér a falaktól minden irányban eltartva, így érzékelhető, hogy soha nem volt a régi épület része. A fa berendezéssel ellentétben a kiállítótér fémszerkezetű, fém burkolattal, így soha nem válhat a fa berendezéshez tartozó muzeális darabbá. A galéria fém tartószerkezete egyben a tető tartószerkezete.


A galériáról az átlátást az alsó térbe a galéria két végén levő üvegfal biztosítja, melyek sarkukon befordulnak egy kis szakaszon, így az osztatlan hosszanti falak alkalmasak kiállításra és a két tér közötti kapcsolat is megvalósul.


A jelenlegi ideiglenes félnyereg tetőformát megtartottam, így lehetővé vált a galéria beépítése. A tetőt minden oldalon eltartottam a falaktól fém tartószerkezettel a fal külső síkjában. A fal belső síkjában körbefutó ablaksor egyenletes megvilágítást biztosít a kiállítótérnek.


Műteremház

A műteremházat gyerekek részére képzeltem el. Az épületben a vizuális nevelés gyakorlati része kapna helyet. A szobrász- és festő műteremhez egy-egy vizesblokk kapcsolódik, a nyitott fedett épületrészek megfelelő teret biztosítanak a szabadban alkotóknak.

 

6/8

7/8

 

Stúdiószínház
A színházat a szentegyházi amatőr színtársulat részére terveztem. A felduzzasztott tó partján találtam megfelelő helyet az épületnek. A tó felőli oldalon kaptak helyet a közönség kiszolgáló terei (pénztár, ruhatár, kávézó). A nagy üveghomlokzat a tó felé lehetővé teszi a kávézó és a függesztett terasz egybenyitását. Az előadó tér szabadon alakítható flexibilis tér, az emelhető padozat lehetővé teszi a tér variálhatóságát. A déli homlokzaton levő hatalmas ajtóval a színháztér egybe nyitható az előtte levő térrel, amely szabadtéri előadásokra is alkalmas. Mindhárom épület anyaga kő (helyi andezit), fém és fa. A három épülethez kapcsolódó fa szerkezetek egységes karaktert adnak az épületegyüttesnek.

Vélemények (1)
sztomszi
2007.12.28.
16:21

2005-ben - teljesen véletlenül arra járva - volt szerencsém látni a hámort. A tervek és a kezdeményezés megnyugtató és elgondolkodtató egyben. Megnyugtató, hogy valaki foglalkozik az épülettel és színvonalas megoldásokat ad a rekonstrukcióra (külön örvendetes, hogy komplexen, program szinten figyel a beruházásra). Elgondolkodtató ugyanakkor a tervezett elképzelés jövőképe. Egy kulturális beruházás az esetek nagy részében nem piaci alapokon működik, arra folyamatosan áldozni kell. Kérdéses, hogy Szentegyháza képes-e erre. A helyiek, vagy a homoródi falvak székelyeinek igénye vajon fent tud-e tartani például egy, a város eldugott végében álló kávézót? A felvázolt program mennyire illeszkedik a még inkább falusi szemléletű, alapvetően rurális település igényeihez és szokásaihoz? (Vagy a turistákra lenne méretezve a hely, de hisz ott a főút mellett a szálló-kultúrközpont? Vagy a helyett? - de akkor az lesz pusztulásra ítélve) A felvetéssel nem ezt a kezdeményezést akarom kritizálni, hanem annak okán hozom fel példaként, hogy jelenleg az ipari emlékek újrahasznosítása csakis kulturális épületekben gondolkodik, illetve erre talál (?) társadalmi igényt. Évek óta foglalkoztat a diósgyőri kohászat ügye, ott hasonló programok jöttek elő nagyobb léptékben, de sajnos még - tudomásom szerint - a tervezésig sem jutottak.

Sok sikert kívánva a szentegyházi munkához:

Szegő Tamás, émh - BME

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk