Technológia

Három évtizede a harmadik dimenzióban az ArchiCAD

1/2

?>
?>
1/2

Három évtizede a harmadik dimenzióban az ArchiCAD
Technológia

Három évtizede a harmadik dimenzióban az ArchiCAD

2014.05.23. 07:22

1984-ben az akkor kétéves GRAPHISOFT fiatal mérnökei forradalmian új tervezőszoftverrel léptek a piacra, amely az addig tradícionálisan kétdimenziós építészeti tervezést a virtuális épületmodellezési módszerükkel háromdimenziós alapra helyezve egy világtrendet indított el. Ez mára épületinformációs modellezés (BIM) néven általános munkamódszerré vált az egész világon.

Az ArchiCAD jelentősége abban állt, hogy az addigi kétdimenziós, egymástól független elemeket (rajzlapokat) tartalmazó dokumentáció irányából induló megközelítést a virtuális épületmodell koncepciójával egy integrált rendszer alapú megközelítéssel váltotta le. „Az alapító Bojár Gábor és csapata hamar felismerte a személyi számítógépek jentőségét, és a világon elsőként ajánlották innovatív modell alapú megoldásukat kifejezetten az épitészeknek." – mondta Várkonyi Viktor, a GRAPHISOFT vezérigazgatója. „A siker nem maradt el, az ArchiCAD ma már több mint kétszázezres felhasználói táborával nemzetközi szinten is a piac élvonalába tartozik."

A vállalat kezdeti fejlődésének és a tervezőszoftver világméretű elterjedésének jelentős lökést adott, amikor az Apple alapító tulajdonosa, Steve Jobs az 1984-es informatikai CeBIT kiállítás GRAPHISOFT standján megnézte a frissen kifejlesztett ArchiCAD első verzióját, amely olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy felajánlotta az Apple támogatását. „Steve Jobs professzionális alkalmazásokat keresett a frissen kijött Macintosh-ra és rögtön meglátta a potenciált az ArchiCAD-ban." – mondta Várkonyi. "Így az Apple éveken keresztül termékfejlesztési és informatikai támogatást nyújtott, valamint megnyitotta nemzetközi értékesítési hálózatát az ArchiCAD piacraviteléhez".

A GRAPHISOFT jelenleg saját leányvállalattal rendelkezik a világ legnagyobb piacain (Egyesült Államok, Mexikó, Németország, Nagy-Britannia, Japán és Hong Kong), de az ArchiCAD a GRAPHISOFT független disztribútorhálózatán keresztül a világ több mint száz országában elérhető a felhasználók számára. Noha a GRAPHISOFT 2007-óta a német Nemetschek-csoport tagja, továbbra is magyar vezetéssel működik, és budapesti központjában történik a termékfejlesztésen túl a teljes stratégiai irányítás. „A GRAPHISOFT célja, hogy innovatív megoldásaival továbbra is a versenytársak előtt járjon, és folyamatosan erősítse technológiai versenyelőnyét." – mondta Reicher Péter, a GRAPHISOFT magyar piacért felelős vezetője. „A mára elért piaci pozíciónkat jól jellemzi, hogy a Nikken Sekkei, Japán vezető – és egyben a világ negyedik legnagyobb – építészeti tervezőirodája kifejezetten azért választotta a GRAPHISOFT technológiáját, mert az a versenytársakat megelőzve képes az ázsiai térségre jellemző, eltérű nyelvi, kulturális és gazdasági-építészeti fejlettségű országokban működő leányvállalatainak egységes integrált tervezési környezetet biztosítani."

Az elmúlt 30 évben világszerte számtalan állami és magán beruházás, többek között új városközpontok, közlekedési fejlesztések, üzleti parkok, irodaházak, kereskedelmi, kulturális, képzési és egészségügyi központok tervezése történt az ArchiCAD segítségével.

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk