Helyek

Három vonal — három év

1/15

Helembai Mihály nyitotta meg az átadási ünnepséget

?>
Helembai Mihály nyitotta meg az átadási ünnepséget
?>
Tóth József kerületi polgármester az átadáson
?>
Átadási ünnepség
?>
Hollán Ernő utca, sokadik verzió
?>
a szobrok helye már megvan
?>
faveremrács és pad
?>
zárókő
?>
műkő, mészkő, gránit
?>
három vonal
?>
térfigyelés a fagyi felett
?>
szemetes
?>
utolsó simitások
?>
a tájépítész tervező csapat: Szakács Barnabás, Jávori Krisztina, Tóth Eszter, Hlatky Katalin
?>
zöldfelület
?>
korlátozó táblák
1/15

Helembai Mihály nyitotta meg az átadási ünnepséget

Három vonal — három év
Helyek

Három vonal — három év

2009.08.18. 10:49

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Átadták a Hollán Ernő utca sétálóutcává alakított szakaszát. A nyúlfarknyi beruházáson, amely a kerület első ilyen jellegű projektje, közel három évet rágódott az angyalföldi önkormányzat.

A Hollán Ernő utca átalakítása ugyan teljes mértékig még nem fejeződött be (a szokásos kiviteli hibákon túl a kerékpártárolók kihelyezése és néhány köztér figyelő kamera sincs még a helyén) de a hivatalos átadás 2009 augusztus 17-én a sajtó jelenlétében megtörtént. A kerület főembere, Tóth József ahhoz képest kevés közterület-megújításról tudott szót ejteni, hogy ez a kerület az egyik rendszerváltás utáni „sikerkerület"-nek számít1. Nem csoda tehát, ha az ünnepélyes átadás alkalmával az egyszerű, funkcionális vagy minőségi többletet nem jelentő átalakításokról, az Angyalzöld programról és a kerületi muskátlikról legalább annyi szó esett, mint a Hollán Ernő projektről, amelyet három hónap alatt kiviteleztetett saját forrásból az önkormányzat.

 

Helembai Mihály nyitotta meg az átadási ünnepséget
1/15
Helembai Mihály nyitotta meg az átadási ünnepséget

Tóth József kerületi polgármester az átadáson
2/15
Tóth József kerületi polgármester az átadáson

Átadási ünnepség
3/15
Átadási ünnepség

 

 

A parkolási kérdés megoldatlansága az egyik kerékkötő
A Hollán Ernő utca átalakításának előkészítése még 2006-ban indult meg a Vígszínház oldalából induló Ditrói Mór utcával együtt a Közlekedés Kft. által készített tanulmánnyal, amely a kerület Szent István krt és Könyves Kálmán krt. közötti szakaszán vizsgálta a mélygarázsok elhelyezésének lehetőségeit a kerület ezen szakaszának parkoló igényét figyelembe véve. 2007-ben a Lépték-Terv Tájépítész Mérnöki Iroda erre alapozva készített tanulmánytervet a fenti két utca átalakítására, amelyben nemcsak a budapesti forgalomcsillapított zónák típusait, hanem azt is körüljárták, hogy miként lehetne a területhasználat váltást egy ideiglenes Land Art akcióval2 előkészíteni.

Bár az átadáson szintén beszédet mondó területi képviselő, Kövesi József egy fél mondattal utalt azért arra, hogy a projekt nem egy három hónapos felhőtlen sétagalopp volt, ennél több részlet a médiának és a választópolgároknak szánt formális átadón nem derült ki. Pedig a Hollán Ernő utca funkcionális területhasználat-váltását hosszú ideig több véresen komoly ellenérdekeltség blokkolta.

Első körben úgy tűnt, hogy a parkolóigény fogja megtorpedózni az ötletet, vagy egy előre nem látható időpontig (a felszín alatti mélygarázsok valószínűleg soha nem teljesülő peremfeltételéig) kitolni a megvalósulását. A Közlekedés Kft. tanulmánya ugyan a Katona József utca 6/B-ben létesítendő új épületnél közcélú parkolóhelyek kialakításával javasolta a parkolási igényt megoldani, de ezek a magánszféra-közszféra egyezségek nagyon nehezen szoktak működni. A javaslat nem valósult meg, ennek következtében 36 parkolóhely megszüntetése a Hollán Ernő utcában némi lakossági dohogást okozott, de az igazi kerékkötője a terv megvalósításának mégsem ez lett.

 

Hollán Ernő utca, sokadik verzió
4/15
Hollán Ernő utca, sokadik verzió

a szobrok helye már megvan
5/15
a szobrok helye már megvan

faveremrács és pad
6/15
faveremrács és pad

zárókő
7/15
zárókő

 

 

A Hollán Ernő utca és a Szent István körút sarkán álló Rotschild Áruház ugyanis az előzetes felmérések szerint napi 60-80 darab kisteherautónyi áruszállítása – az áruház a cég belvárosi kisebb üzleteinek a kvázi logisztikai központja volt  – ugyanis bármilyen funkcióváltást elképzelhetetlenné tett. A frontvonalak majd két évre megmerevedtek, de a Rotschild végül kénytelen volt meghátrálni.

Gerendából fogpiszkálót
Mindeközben szorgalmasan készültek az újabb és újabb tervmódosítások, amelyeknek szinte szükségszerű eleme volt a költségek folyamatos lefaragása. Ezek mellett a tűzoltósággal is meggyűlt a tervezők baja, akik első szakhatósági állásfoglalásukban még csak a két oldali 4 m széles tűzoltó sáv szabadon hagyását, szigetszerűen teherbíró kitalpaló helyek biztosítását és 5 felszíni tűzcsapot kértek a tervezőktől, de egy idő után „kiderítették", hogy 14 m széles átközlekedő utakra is szükségük van. Így az első körben még meglehetősen robusztusnak ható zöldfelületi arány folyamatosan csökkent - a burkolatminőséggel és a berendezési tárgyak anyagminőségével azonos pályagörbe mentén.

Tóth József avató beszédében arról adott tájékoztatást, hogy a projekt 550 m2 díszburkolata és a kialakított zöldfelülettel együtt cca. 1000 m2-es területe mintegy 100 millió Ft-os beruházást jelentett a kerületi önkormányzatnak. Négyzetméter áron számolva ez közel 100 ezer Ft/m2-es költséget kóstál, ami nagyjából kétharmada a most futó V. kerületi Főutca-projektnek3. Ezek a számok abból a szempontból is érdekesek, hogy az NFÜ közterület megújításról értekező silabuszai az uniós pénzből építhető „emelt szintű közterület felújításokhoz" fajlagos költségeként maximálisan mindössze 50.000 Ft/m2 nettó árat rendelnek. Azaz ilyen minőségű felújítások uniós pénzből nem jöhetnének létre.

 

műkő, mészkő, gránit
8/15
műkő, mészkő, gránit

három vonal
9/15
három vonal

térfigyelés a fagyi felett
10/15
térfigyelés a fagyi felett

szemetes
11/15
szemetes

korlátozó táblák
15/15
korlátozó táblák

 

 

 

Hogy mi okozza az árdifferenciát az V. kerületi és a XIII. kerületi beruházás között? A Hollán Ernő utca például nem az előzetes tervek szerinti szürkegránit kombinációkból készült el. A költségcsökkentésnek áldozatul esett gránitburkolat csak a kiegyenlítő sávban maradt meg. Ráadásul kínai, igen gyatra minőségű, az előválogatás után is vastagságában 3-6 cm differenciát is mutató burkolólapok kerültek lefektetésre, amelyek bevibrálhatóságáról és alkalmazásáról a kivitelező cikornyás káromkodással nyilatkozott.

A fő járófelület természetes kövét felváltotta a rozsdabarna, föld árnyalatú, de meglehetősen magas minőségű, 8 cm vastag műkő burkolat (Arató György kerületi főépítész javaslata). A burkolati összkép ennek ellenére nem rossz, hiszen a jellegtelen utcaképből jóval magasabb minőséget létrehozni anélkül, hogy a funkcióváltást a felhasználók megszokták volna, nagy biztonsági kockázatokat rejt magában. A műanyag faveremrácsok alkalmazása az öntvény helyett már érdekesebb minőségi kérdés. A kivitelezés minősége sem tökéletes, maguk a tervezők sincsenek maradéktalanul megelégedve a burkolati illesztések, a burkolati tömörítés és a pad felfogatás részleteivel.

A három vonallal rajzolt terv
A kertépítészeti alapkoncepció - a burkolati és zöldfelületi mintázatot az utca teljes hosszában végigkövethető három egymásban fonódó vonallal összehorgolt utca - azonban megmaradt, e vonalat mészkő lapok és szegélyek rajzolják ki.

A vonalak látszólag szeszélyes egymásba fonódása a feltételezett későbbi funkcióváltások (pl.: félig halott csecsebecse boltból kávézóterasz) ritmusában határolnak le később bérbe adható, vendéglátó teraszként funkcionáló, az árufeltöltést időben korlátozottan lehetővé tevő, pihenésre szolgáló és zöldfelületek számára fenntartott tereket. Néhol alacsonyan kiemelt, üres mészkő posztamensek jelzik azokat a helyeket, ahol köztéri szobrok helyezhetők el egy későbbi ütemben, azaz a terület a negyedik dimenzióban is végiggondolt, számos lehetőséget nyitva hagy a felhasználók számára. A polgármesteri tájékoztató szerint az első utcafesztivál sem várat sokat magára: az augusztus 28-án megrendezésre kerülő Pozsonyi Pikniknek ez lesz az egyik színtere, egyben a fenntartó előtt tornyosuló első nagyobb kihívás dátuma.

A Szent István körút felől nyíló fronton egy jól eltalált, a téli időszakban sem „árva itatóvályúként" ható vízarchitechtúra csalogatja az utcába a nagykörúti gyalogosokat. Kár hogy az ülőpadokból egy sem fordul a szökőkút látványa felé, pedig a víz mint mágnes, bizonyosan megfogja és lelassítja az arra haladókat.

 

utolsó simitások
12/15
utolsó simitások

a tájépítész tervező csapat: Szakács Barnabás, Jávori Krisztina, Tóth Eszter, Hlatky Katalin
13/15
a tájépítész tervező csapat: Szakács Barnabás, Jávori Krisztina, Tóth Eszter, Hlatky Katalin

zöldfelület
14/15
zöldfelület

 

 

Kábelsztori
A játékos vízsugarak cseppet sem játékos háttérsztorit rejtenek, amelyek miatt egy ideig az egész kivitelezés léte forgott veszélyben. Budapest közmű alaptérképeinek pontatlanságára világít rá az a tény, hogy a szökőkút tervezett helyén egy sehol nem szereplő gázvezetéket, és egy olyan BKV elektromos kábelköteget találtak, amiről a BKV a mai napig nem tudja megmondani, hogy mi célt szolgál. Ennek következtében kiiktatni sem meri. A szökőkút kivitelezője ezért a gordiuszi csomót úgy vágta el, hogy a szökőkút üzemi berendezéseit a tervezethez képest jó másfél méterrel lejjebb helyezte: így kerülte ki a rejtélyes vezetékeket.

Megint körte
A közművek a fásítás lehetőségét is nagyban korlátozták, így meglehetősen limitáltan sikerült a közműkiváltást nem tartalmazó projekt területére fákat kihelyezni. A választott fafaj a Hlatky Katalin nevével immár szinte összefort „védjegy", a kínai díszkörte lett. A körte-korszak tehát itt folytatódik. A növénykiültetés zömét télizöld alacsony, nyírható cserjék (babérmeggy és puszpáng) adják, melynek a későbbiekben nyírott, felhőszerűen mozgalmas habitust szánnak a tervezők, erősen bízva a fenntartók szerepvállalásában. A felügyeletet és a fenntartást egyébként megerősített szolgálat veszi kézbe, két állandó „területgondnokkal" és a Közterület Felügyelet, valamint térfigyelő kamerák segítségével.

Lépésnek parányi
A kerület, amely egyébként meglévő zöldfelületeit budapesti viszonylatban magas színvonalon4  tartja rendben, most egy aprócska lépéssel állt be a közterületi funcióváltást (forgalomcsillapítás, humanizálás, multifunkcionalitás) megcélzó városrészek körébe. Újlipótváros azonban számos olyan ponttal rendelkezik még, ahol ez a minőségi városias átalakulás nem tűrne halasztást. A Ditrói Mór utca mellett többek között a rakpart, a Jászai Mari tér, Pozsonyi út, Pannónia utca, Hegedűs Gyula utca is olyan városias, a belvároshoz szervesülő térségnek számítanak, ahol ezt a kissé tétova és határozatlan lépést folytatni lenne érdemes. Az irány jó, az arány egy ilyen pozíciójú kerületben azonban kevés. A projekt helyi fogadtatását ma még nem lehet megbecsülni, a pozitív visszacsatolás esetén csak remélhetjük, hogy a kerületi közterület-megújításra tett erőfeszítés felgyorsul majd.

Bardóczi Sándor


1 Az itt történt rozsdaövezeti átalakítások volumene, a lakópark és irodapark beruházások, az ennek következtében ide áramló fizetőképes lakosság és a területen képződő helyi iparűzési adó ezt a státuszt mindenképpen aláhúzza.

2 A Land Art az utca inverzét célozta kialakítani egy időleges gyepszőnyeg terítéssel az eddigi forgalmi felületeken. Az ötletből „természetesen" pénz és fogadókészség hiányában nem lett semmi.

3 Összehasonlításként az V. kerület – Főváros által jegyzett „belváros új főutcája projekt" kialakítási költsége négyzetméterre levetítve 150.000 Ft/m2-ből épül.

4 Ez igazából evidencia kellene, hogy legyen: hiszen a közterület-gazdálkodás alapjait jelenti. Tehát elsősorban nem a XIII. kerület számára jelent dicséretet, hanem sok más kerület számára akar kritikusan üzenni.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk