Épületek/Lakóépület

Házátalakítás kívülről

1/19

az eredeti épület

?>
az eredeti épület
?>
az eredeti épület
?>
Koczka István
?>
átalakítás után
?>
átalakítás után
?>
átalakítás után
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
egy lakóház újrafogalmazása
?>
1/19

az eredeti épület

Házátalakítás kívülről
Épületek/Lakóépület

Házátalakítás kívülről

2008.06.16. 08:05

Projektinfó

Földrajzi hely:
Telki, Magyarország

Építészek, alkotók:
Koczka István

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

egy lakóház újrafogalmazása Telkibenépítész tervezők eredetileg: Németh Ferenc és Varga Béla, az átalakítás tervezője: Koczka István

Éppen tíz évvel ezelőtt az öt Pro Architectura-díjjal jutalmazott épület között volt a Telki lakópark, építész tervezői: Németh Ferenc és Varga Béla (BECCO Hungary Kft.). A telepet 1994–1995-ben tervezték, az 1998-ban díjazott első két ütem házai 1995–1997 között épültek meg. Azóta kiteljesedett és persze patinásodott is a 3 helyszínen összesen 11,5 ha-os területen létesített lakópark, ahol annak idején 160 építési telket alakítottak ki mezőgazdasági területek belterületbe vonásával (1994).

A területen faluközpontot létesítettek, iskolával, és összesen 150 lakóház épült, három alapvető típusban:

  • önálló házak kis kerttel (az első ütemben; közös zárt udvarról nyíló önálló házak, 300–500 m2 saját kert, 150–200 m2 hasznos terület + garázs; tágas, reprezentatív belső terek galériával);
  • önálló nagy telken álló villák (a második ütemben; 280–600 m2 saját kert, 130–140 m2 hasznos terület + garázs; tetőtérbeépítés nélkül is teljes értékű lakás 70–80 m2 alapterülettel, gazdaságos térkihasználás változó családmodellek esetére;
  • iker-, sor- és láncházként sorolt házak (a második ütemben; 1000–1600 m2 telkek, 115–155 m2 egyszintes lakótér, 70 m2 szuterén; épületen belül teljesen kötetlen alaprajz – közbülső alátámasztás nélküli fedélszék).

További idézet az Új Magyar Építőművészetben megjelent ismertetésből: "Minden típusból mintaház épült. A házak kívülről készek, beleértve a közműveket, a külső járdákat, a parkosított kertet és a kerítést is. (...) Az üzleti koncepció rugalmas alaprajzi kialakítást igényelt. A házak a külső kép változtatása nélkül, a vevő egyedi igényei alapján sokféle módon fejezhetők be. A belső válaszfalazás, a vizesblokkok helyzete kötetlen. Csak a homlokzati nyílászárók, a belső lépcső helye és a kémény elhelyezése kötött. Könnyűszerkezetes válaszfalakkal a későbbi alaprajzi változás is könnyen megoldható. (...)

 

az eredeti épület
1/19
az eredeti épület

az eredeti épület
2/19
az eredeti épület

 

A külső kialakítás egyszerű. Az egyszerre utcaképi léptékben felépülő házakban rejlik az a lehetőség, hogy a házak építészeti-esztétikai értékének legfőbb meghatározója nem a környezettől eltérő egyediség, hanem a környezeti egységesség. Emiatt a homlokzatokon egyedi díszítő elemek alkalmazására nincs szükség. Ez részben az építési költség, részben az üzemeltetési-fenntartási költségek csökkentésével jár (az egyedi műszaki megoldások megannyi meghibásodási lehetőséget hordoznak magukban) (...) A lakások energiatakarékos szemlélettel készültek."

Koczka István
3/19
Koczka István

A leírtak ellenére bizonyos eltérés már korábban is felfedezhető volt a telep házai között, elsősorban éppen az önálló családi házak külső képében. A használat során ezek a különbségek tovább fokozódtak, ami tulajdonképpen természetes folyamat. Egy eredetileg "Áfonya" fantázianévvel létesült ház tulajdonosváltáson esett át a 2000-es évek elején. Az új lakók előbb a belső tereket formálták meg saját igényeik szerint, majd arra az elhatározásra jutottak, hogy a ház külső szerkezetét is "korszerűsítik". A tervezésre Koczka Istvánnak adtak megbízást, aki munkája elején hozzárárulást szerzett az eredeti tervezőtől a munka elvégzésére.

 

átalakítás után
4/19
átalakítás után

átalakítás után
5/19
átalakítás után

átalakítás után
6/19
átalakítás után

egy lakóház újrafogalmazása
7/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
8/19
egy lakóház újrafogalmazása

 

az épület és átalakítása

A pince + földszint + magastető kialakítású lakóépület a BECCO Kft. beruházásában épült, szerkezetkész állapotig. A befejező és szakipari munkák az új tulajdonosok kiviteleztetésében készültek el. Az épület földszintjén nagyméretű nappali + 4 szoba elrendezésű lakás létesült a szükséges kiszolgáló helyiségekkel. A lakószintet belső csigalépcső köti össze a pinceszinttel, ahol garázs, műhely és gépészeti helyiségek találhatók. Az épület padlástere beépítetlen tárolóterület, az eresz a földszint felett körbefut.

új homlokzatburkolat

Az épület homlokzatán körben új féltégla vastag fagyálló homlokzatburkolat készült, a meglévő tetőszerkezet faburkolatú ereszaljáig. A falburkoló tégla kézi vetésű TERCA fagyálló falburkoló tégla, teli fugával, új, kiegészítő alapozásra építve. A falazat mögötti légrés alul és felül nyitva hagyott függőleges fugán átszellőzik, 20 m2-enként 75 cm2 felület biztosításával. A téglafal sima futókötéssel készült, a homlokzaton dilatációk kialakításával. A meglévő nyílászárók és a homlokzatburkolat között vörösfenyő béllet készült.

egy lakóház újrafogalmazása
9/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
10/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
11/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
12/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
13/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
14/19
egy lakóház újrafogalmazása

 

A dél-nyugati tájolású főhomlokzat előtt nagyméretű teraszt alakítottak ki, hangsúlyos téglapillérekre támaszkodó kiemeléssel, az emeleti pillérek között áttört téglaburkolattal. A teraszt hangsúlyos vörösfenyő árnyékoló pergola fedi, rozsdamentes kiegészítő szerkezetekkel.

A lakás főbejárati oldalán (dél-kelet) új előlépcső és pergola szerkezet épült, amely a garázs szintjéről rendezett és hangsúlyos rávezetést biztosít a lakásbejárati előtérre. A pergola szerkezet alatt, a dél-keleti sarokszobához kapcsolódóan ragasztott hőszigetelő üvegszerkezetű télikertet kapcsoltak, bütü oldalán teraszajtóval, illetve bukóablakkal. A napvédő bevonattal ellátott üvegszerkezet belső oldalán süllyesztett konvektoros fűtés készült, hosszanti irányú rácsozással. Az üvegszerkezetek mögött a meglévő falnyílást kiszélesítették, a lakásbejárati portált kicserélték, és a két kisméretű ablak meghosszabbításában FINNFOREST vörösfenyő burkolatot szereltek fel.

Az épület észak-nyugati sarokrészén alacsony lejtésű tetővel fedett „verenda" épült, fémlemez fedéssel. A faszerkezetű tetőszerkezetet a terasz sarkán új téglaburkolatú pillér támasztja alá. A terasz alatt a földszinti padló síkjára felemelt kőlapburkolatot raktak. A meglévő tetőről a csapadékvizet két új levezetőn az új tetőre, majd onnan a csapadékvíz hálózatba vezették – újdonság a csapadékvíz tárolására telepített földalatti tároló.

 

egy lakóház újrafogalmazása
15/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
16/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
17/19
egy lakóház újrafogalmazása

egy lakóház újrafogalmazása
18/19
egy lakóház újrafogalmazása

 

Az épület homlokzatán az előzőekben részletezett kialakítással egységes téglaburkolatot alkalmaztak, ami a minőségi, tartós homlokzatképzés igénye mellett az új szerkezetek esetében tartószerkezeti szerepet is betölt (új teraszlemez; pergola oszlopok stb.). A burkolótégla rusztikus megjelenésű kézi vetésű, beige-terrakotta színárnyalattal. A fugázás gyárilag előkevert anyaggal, szigorúan a technológiai előírások szerint teli fugával készült. Az épület meglévő faszerkezetei (ereszalj, oromfal burkolat) új, lazúr felületkezelést kapott beige-kávé kevert színnel, tervezői egyeztetés szerint. A támfalak és mellvédfal tetejére előregyártott műkő fedlap került, az előlépcső és a teraszok váltosoros, 3 cm vastag fagyálló kőburkolatot kaptak.

forrás: Új Magyar Építőművészet 1998/6.; tervezői műleírás


A példaértékű külső átalakítás kiválóan bizonyítja, hogy az építészet lényegéhez pontosan ugyannyira hozzátartozik a meglévő épületek érzékeny újraformálása, mint az "új", a modern építése. Az időtényező nem hagyható figyelmen kívül a házak életében, ritka, de lehet hogy nincs is olyan építmény, aminél adandó alkalommal ne válna szükségessé a felújítás, a korszerűsítés. Technikai korunkban sok esetben a műszaki tervezés adta lehetőségeket arra is föl lehetne használni, hogy egy tervben megfogalmazásra kerüljön: a használat során milyen sorrendben, kb. mikor kell majd hozzányúlni bizonyos részekhez, mikor válik elodázhatatlanná a felújítás. Persze az ilyen előre-programozásban vannak bizonytalansági tényezők: egy ház sorsa sohasem független a tulajdonos személyétől sem. Szerencsés esetben – mint a bemutatott telki családi háznál is – a lakók, az épületet használók megtalálhatják a megfelelő tervezőt és kivitelezőt arra, hogy igazán körültekintő, lehetőleg minél magasabb színvonalú beavatkozás történjék, ami minden bizonnyal jelentősen megnöveli a ház várható élettartamát.

vm; kép: Koczka István és Török Tamás (fotó)

Vélemények (1)
csoszka
2008.11.15.
12:04

Gondos szép munka. Gratulálok.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk