Házépítés egy nap alatt – az Abod-menedék koncepciója
Biztonságos, állandó lakóhely – alapvető igény, de tudjuk, hogy sok millió embernek nem adatik meg. Felmérések szerint az emberiség 32 százaléka él slum-okban, elsősorban Ázsia, Afrika és Dél-Amerika szegénynegyedeiben. Nemes András írása.
A ENSZ felmérése szerint az elkövetkező harminc évben ez a probléma kétmilliárd embert érint majd. A tájfunok, földrengések, tornádók, hóviharok, árvizek és más természeti katasztrófák a Föld fejlettebb régióit is sújthatják. Olyankor azonnali, átmeneti szállásmegoldásokra van szükség.
Az Iowa állambeli Doug Sharp és tervezőcsapata, a BSB Design Dél-Afrikában fejlesztette ki a Abod-rendszert. Az önkéntesen kitűzött feladat az volt, hogy könnyű anyagokból tartós szállás készüljön, olyan, amit egyszerű szállítani és egy nap alatt fel lehet építeni. Mindez legyen a lehető legolcsóbb. Szlogenjük: egy ház, egy család, egy nap – ez a menedéket négy ember egy nap alatt felépítheti. Az Abod nemcsak egy épületszerkezet, hanem komplex, a helyi közösségeket támogató, idealista kezdeményezés. Nemcsak kész-házakat szeretnének értékesíteni, hanem kezdeményező szerepet próbálnak vállalni szegénynegyedek fejlődésében. Iskolák, játszóterek, vízellátó-pontok, nyitott közkonyhák – a fejlődés érdekében szerintük ezekre van szükség.
A design
Az Abod-menedék sokkal látványosabb, esztétikusabb egy bádogviskónál vagy a menekült-táborokban felhúzott katonai sátraknál. A boltív stabil, természetben is fellelhető, statikailag is indokolt jellegzetes forma. Kevésbé szigorú, mint egy szögletes doboz. Stílust ad az építménynek, a boltív alatti tér pedig meglepően nyitottnak, tágasnak hat. A másik kulcsötlet a hosszúkás, fényáteresztő műanyag-hullámlapok használata. Ezek tulajdonképpen az ablakok, amelyek segítségével a belső térbe természetes fény jut.
A színes műanyaglapok személyessé, vidámmá, megkülönbözhetővé tehetik az építményeket. Két vagy több Abod-egységet többféleképpen össze lehet építeni, új lakó-struktúrák jöhetnek létre. Hálószoba, nappali, konyha, wc – a fal és ablakelemek a hajlított fémvázon funkció szerint kombinálhatóak. Az Abod helytakarékosan és költséghatékonyan szállítható. Dél-Afrikában földet csak bérelni lehet, megvásárolni aligha. Ha a tulajdonos költözik, viheti magával lakását. Az épületek eléggé ellenállóak. Ez egy jó minőségű, tartós szerkezet, nem gyúlékony anyagból készült, a tűzveszély minimális. A hullámlemezek vízelvezető csatornaként működnek, szélsőséges időjárás esetén is távolt tartják a vizet a belső térből.
Az Abod-elem előregyártott elemekből áll, gyártásuk nagyüzemekben történhet, ez helyi munkahelyeket teremtene. A mobil-lakóparkok vonzóbbá tehetik a környéket, fellendülhet a gazdaság. Ahol a lakosság nagy része HIV-fertőzött vagy maláriás, ideiglenes szaniterépületeknek is alkalmazhatóak. A tervezők meg vannak győződve, hogy az Abod biztonságosabbá teszi környezetét. A nyomornegyedekben az emberek nem tudnak elszeparálódni, ez rengeteg konfliktushoz, bűncselekményhez, például szexuális zaklatáshoz vezet. A programjukban résztvevő közösségekkel erre is megoldást keresnek majd.
Nemes András
16:56
Tisztelem a szándékot, de ezek mégiscsak bódék, grafikázhatjuk akárhogy.
17:15
@Bachorecz Ferenc: A bódéság még nem volna baj, az sokkal inkább, hogy ez az egész csak úgy válik hitelessé (amennyiben 2 milliárd ember menedékéről beszélünk), ha ez az anyag bizonyíthatóan lebomló és rövid(!) idő alatt visszajuttatható a természet körforgásába. Mert azt ugye senki nem képzeli, hogy az ideiglenesség, a nyomor, az esetleges gyakori helyváltoztatás nem darálja be - az egyébként szimpatikus, mert segíteni akarásból született - elgondolású hajlékok jelentős részét.
Afrikában járva rémületes vizuális élményeim közé tartozik a végtelen autóút a szavannás tájban, ahol ameddig a szem ellát fekete fóliazacskókat görget,fúj a szél, fákra, bokrokra, fűcsómókra zászlóként felragasztva, gyászos mementóként hirdetve a civilizáció áldásait egy bibliai időtlenségű földön.Pedig azok csak bolti zacskók voltak valaha.