Hétfőn nyit újra a Keleti!

Hétfőtől két hét után újra megnyílik a Keleti pályaudvar és visszaáll a régi rend, egy fokkal magasabban. Itt volt az ideje. A felújítási munkálatokról számolunk be, némi történeti áttekintéssel. Friss saját és archív fotók! 

Látványos változásokra ne számítsunk azért, de legalább a borzasztó bodegákat lebontották, most tiszta a pályaudvar és steril, 10 ezer m² járófelületet újítottak meg, 300 köztéri lámpát és 3000 vasbetonaljat cseréltek ki, új a központi ledfal is és a csarnokon túlfutó, boltíves részt is újrafestették a mostani, kéthetes javítási munkálatok során. 

A MÁV elnök-vezérigazgatója, Homolya Róbert a további tervekről is beszélt, őszre például reményeik szerint a vizes blokkal is elészülnek, ezzel a 30 éves, kriminális állapotban lévő WC ügye oldódna meg, de ami ennél is fontosabb, négy-öt év múlva egy teljesen új Keleti pályaudvart szeretnének. A nemzetközi és hazai jegypénztárakat is tervezi megújítani a MÁV, erre várhatóan októberben írnak ki közbeszerzési eljárást. A Nyugati pályaudvaron is el szeretnék bontani a bódékat, jelenleg tárgyalnak a húsz bérlővel. A ferihegyi közlekedést egy Kőbánya-Kispestről leágazó szakasszal szeretnék megoldani 15 percenként induló vonatokkal és 20 perces menetidővel. Ezzel össze lehetne kötni a Keleti pályaudvar évi 12 millió utasát a Ferihegyi repülőtér 16 milliós forgalmával. 

Központi Pályaudvar eklektikus stílusban

Az épületet maga a Magyar Királyi Államvasutak építette az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a dualizmus korszaka alatt, 1881 és 1884 között eklektikus stílusban. Persze Isten és az Országgyűlés malmai már ekkor is lassan őröltek, hiszen a kormány már 1968 decemberében döntött arról, hogy az utasforgalom megnövekedése miatt szüksége van a fővárosnak egy új pályaudvarra, azonban három évet kellett várni addig, míg a terv eljutott az országgyűléshez.

Eredetileg a nagykörútra tervezték az épületet, a körút és a Rákóczi út kereszteződéséhez, illetve az ezzel szembenálló területre, később született meg a mai helyszín ötlete. A pályaudvar eredeti neve Központi Pályaudvar volt, Keleti pályaudvarra 1892-ben keresztelték, egyrészt földrajzi fekvése okán, másrészt az Erdéllyel és a Balkánnal fenntartott kapcsolatra utalva. Továbbá erre az évre a MÁV bekebelezte az Osztrák–Magyar Vasúttársaságot, így annak pályaudvara is államvasúti lett, tehát érvényét vesztette a “központi" jelző.

Mint sok korabeli épületünkről elmondható, a Központi pályaudvar építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában. Az épületet Rochlitz Gyula, a csarnok acélszerkezetét Feketeházy János tervezte. Rochlitz külföldi tanulmányútjai során inspiráció gyanánt több európai nagyvárosi pályaudvart felkeresett, így fordulhatott elő, hogy a végül 1884-ben átadott eklektikus stílusú főépület több hasonlóságot mutat a berlini Lehrter Bahnhoffal.

A pályaudvar létrejöttekor csodájára jártak az akkor még újdonságnak számító villanyvilágításának is, amit a Ganz gyár által készített 70 ívlámpa és további 644 izzólámpa szolgáltatott. Az épületet a Nyugatival ellentétben szép csendben, pompás nyitóünnepség nélkül adták át a nagyközönségnek 1884. augusztus 16-án, az első szerelvény Miskolc felé pöfögött. A korabeli sajtó odavolt a pályaudvarért, Magyarországhoz és Budapesthez méltó épületnek nevezte. 

A csarnokban eredetileg 5 vágány volt, az 1980-as évekbeli tervszerűsítésnél 4 vágány maradt, amelyet kiegészít 5 vágány az északi oldalon, illetve 1 rövid csonkavágány és 3 vágány a déli oldalon. Jelenleg 13 vágány van (és egy csonka).

Műemlék allegorikus szoborcsoporttal

Az 1988-ban műemlékké nyilvánított épület 43 méter magas homlokzatának tetején Bezerédi Gyula allegorikus szoborcsoportja található, melyet kétszer készítettek el, egyszer az 1880-as években, egyszer pedig száz évvel később, az 1990-es rekonstrukció idején. A főhomlokzat kapuzata mellett James Wattnak, a gőzgépfeltalálójának és George Stephensonnak, a Rocket gőzmozdony tervezőjének a szobra látható, ezeket Strobl Alajos és Vasadi Ferenc jegyzi. A főhomlokzat óra alatti részén, az oszlopok tetejéről az 1930-as években eltűnt négy szobrot 2003-ban pótolták.

Az akkor elegánsnak és impozánsnak számító pályaudvar elkészítésénél csupa korabeli nagy név működött közre. A 42 méter széles, eredetileg ötvágányú fogadócsarnok vasszerkezete Feketeházy János tervei alapján készült. A csarnok tetőszerkezetének keresztmetszete megközelítőleg láncgörbe. A 2008-ra felújított fényűző díszítésű pénztárterem freskóit Lotz Károly és Than Mór készítette, a csarnok eredeti festését Schickedanz Albert tervezte. 

A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A vágányok szaporításán kívül egy második mozdonyszín épült, fordítókoronggal, kocsijavító műhellyel és postateleppel. Az első világháború alatt elsősorban a hadiszükséglet kielégítése volt a vasút feladata, ezért a budapesti pályaudvarok megkezdett bővítési munkái megakadtak.

A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett, romokban hevertek a várótermek és a csarnokok, kiégett az érkezési oldal. Az évekig tartó munkálatok során húzták fel többek között a mai nemzetközi jegypénztárat. Az épület előtti téren 1945-ben fürdőmedence működött, melyet egy évvel korábban eredetileg légoltalmi célra, tűzivíz-tárolónak építettek.

A pályaudvar mai szerkezete lényegében 1968-ban született meg a 2-es metró megépítésével, ekkor építették a metró és a pályaudvar közti aluljárórendszert, mely ugyan még nagyobb közlekedési csomópontot csinált a Keletiből, ugyanakkor a pályaudvarral együtt járó negatív szociológiai és kutúrszociológia jelenségeket is magával hozta, ezzel kifejezetten a szlömösödés irányába terelve mind az aluljárót, mind a környéket. A középső főhomlokzat és a csarnok felújítása két ütemben, 2002 és 2004 között zajlott le.

A mostani felújítás, reméljük, csak kezdete egy ennél nagyszabásúbb, a főépületre és a homlokzatra is kiterjedő restaurálásnak, ha szemből megnézzük ugyanis az épületet, láthatjuk, hogy az ablakok, a mázolás, a vakolat és a párkányok nincsenek túl jó állapotban, bőven rájuk férne egy alapos felújítás. 

Örüljünk azonban ennek is, aztán hogy az elbontott bódék helyett hol veszünk sajtos kiflit vagy Nők lapját ezentúl, ha a boldogabb Nyugat felé indulunk, legyen a jövő zenéje. 

Várjuk a folytatást az ígéreteknek megfelelően. Ugyanis nem csak a vonat nem vár. 

Építészfórum