Hétfőtől látogatható a felújított fejedelmi palota Gyulafehérváron

Újra látogatható Erdély egyik legjelentősebb későreneszánsz épülete. Az épületben az Erdélyi Fejedelemségek Múzeuma kapott helyet. A tavaly alapított intézmény hétfőn nyitja meg kapuit a látogatók előtt, bár a hét első napján a későbbiekben jellemzően zárva lesz. Az állandó kiállítás februárban ingyen látogatható. A római katolikus székesegyház mellett álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Az elmúlt háromszáz évben főként kaszárnyaként üzemelt.  Az épület felújítását az EU, a helyi önkormányzat és a román állam támogatta.

 A fejedelmi palota felújítása 2018-ban kezdődött uniós támogatással, és bár 2021-ben be kellett volna fejezni, csak tavaly decemberben sikerült elkészülni a munkával. A kezdetben ötmillió euróra becsült beruházásból négymilliót állt az EU, a jelentős többletköltséget a helyi önkormányzat fedezte. A helyi sajtó korábbi közlése szerint a felújítás során a termekben 16. századi rokokó falfestményeket is találtak. A gyulafehérvári várban található műemlék 2009 óta a város tulajdona, korábban a román hadsereg használta. Erdély egyik legjelentősebb későreneszánsz épülete. 

A palotával kapcsolatos első említések a 12-13-dik század fordulójára tehetők. Az erdélyi fejedelem rezidenciájaként Erdély egyik legjelentősebb politikai intézménye-épülete volt. A római katolikus székesegyház mellett álló fejedelmi palota a 15. században épült, majd a 16-17. századi bővítési és átépítési munkálatok során nyerte el jelenlegi formáját. Komoly bővítési és díszítési munkálatokat végeztek a komplexum épületein, Báthory Zsigmond, Bethlen Gábor és I Rákóczi György fejedelemségének idejében. Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt, majd 1542-ben az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 éven át innen kormányozták az országot. Az épület nagyobb részét 1690 után a Habsburg adminisztráció kaszárnyává alakította, és több mint három évszázadon át a Habsburg majd a 1918-tól a román hadsereg használta. Korábban a palotában lakott például Jagelló Izabella, Magyarország utolsó királynője; Báthory Zsigmond; Erdélyt Moldvát és Havasalföldet egyesítő Vitéz Mihály és Bethlen Gábor is. A főbejárat mellett, az északi oldalon dombormű látható, amelyen Vitéz Mihály egy trónon ülve kenyeret és sót fogad el a néptől. A domborművet Horia Flamîndu készítette, 1975-ben az egyesülés 375-ik évfordulóján avatták fel. A XVIII-k század elején a palota osztrák tulajdonba kerül.

Az épületegyüttes keleti szárnya a gyulafehérvári érsekség székhelye. Ezt a román állam támogatásával újították fel 2008 és 2011 között.

 A szombaton nyíló állandó kiállítás, a gyulafehérvári vár és a palota szempontjából fontos történelmi korszakokat, kulcseseményeket ismerteti. Egyes történelmi személyiségekkel kiemelten foglalkozik, akik "virtuális kurátorként" vezetik a látogatókat a térben.
 A későbbiekben két újabb tárlat is nyílik, melyek Erdély történelmének jeles személyiségeire - fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira - összpontosítanak.  

Az állíndó kiűllítás megnyitóját szombaton tartják, amelyen Raluca Turcan román művelődési miniszter is részt vesz.

Forrás: MTI, https://albaiuliaqr.ro/palatul-principilor-transilvanie

szerk.: Őze Sándor