Épülettervek/Középület

Hévíz I. - Lázár Gyula nyertes pályaműve

1/12

Schulof sétány és kertibútor javaslatai - építész: Lázár Gyula

?>
Schulof sétány és kertibútor javaslatai - építész: Lázár Gyula
?>
helyszínrajz - építész: Lázár Gyula
?>
alaprajzok - építész: Lázár Gyula
?>
metszetek, homlokzatok - építész: Lázár Gyula
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
?>
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
1/12

Schulof sétány és kertibútor javaslatai - építész: Lázár Gyula

Hévíz I. - Lázár Gyula nyertes pályaműve
Épülettervek/Középület

Hévíz I. - Lázár Gyula nyertes pályaműve

2016.05.30. 12:50

Projektinfó

Földrajzi hely:
Hévíz

Építészek, alkotók:
Lázár Gyula, PIrk Ambrus

Ötletpályázat Hévízi kórház távlati fejlesztésére (Hévíz I.)

Tervezés éve:
2016

Stáblista

építész vezető tervező: Lázár Gyula

építész munkatárs: Bíró Ádám

környezettervezés, kerttervezés: Pirk Ambrus

A Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház távlati fejlesztésére kiírt ötletpályázatán Lázár Gyula első díjat nyert pályázata a park komplex környezetalakítását a fenntarthatóbb energetikai rendszerekkel hangolta össze.  

A szabályozási terv hiányosságai

A Hévíz város szabályozási tervét év végén fogadták el, azonban a tervezett módosítások nem kaptak teljes körű kibontakozást. Véleményem szerint a feladat komplex megoldásához szükséges a jogszabályt hozzáigazítani a pályázat során megfogalmazott ötletekhez, de annyi biztos, hogy a távlati gondolkodást és a megoldást „kapun" belül kell megtalálni, azaz elfogadva azt, hogy kórházként nem lehet hatékonyan és korszerűen üzemeltetni a pavilonsort célszerű azt panziók soraként üzemeltetni, de nem elfogadva, hogy az új és korszerű kórház menjen ki a telekről, költözzön le a déli oldalra, feladva ezzel a százéves múlttal rendelkező egymásra utaltságot, egymásra támaszkodást a tó és a Festetics grófok által elindított gyógyhely között. A szabályozás olyan beépítési paramétereket határoz meg, amelyek indokolatlanul szigorúak a felsőbb szabályozókhoz képest, a szerkezeti tervben megnyit bizonyos lehetőségeket, melyeket aztán a részletekben már nem dolgoz ki.

helyszínrajz - építész: Lázár Gyula
2/12
helyszínrajz - építész: Lázár Gyula


A fejlesztés irányai

A fedett fürdő és terápiás centrum korszerűsítése elkezdődött, a folyamatot be kell fejezni, azonban a betegek ingázása az északi és a déli végek között nem kívánatos. Volt rá korábban több elképzelés is, hogy félig vagy egészen süllyesztett módon, az épületsor előtt vagy mögött vezetett zárt folyosón történjen a napi vándorlás és nem pedig az épületek földszintjein lévő betegszobák előtt.

Közlekedés

A tervezett gyalogos út kialakítása miatt a megérkezés körforgalommal szabályozott, a szervizutat a dombbevágásban és rátelepített parkolóházon keresztül – a lehető legjobban elhúzva az épületsortól – fel kell vezetni a telek ény-i végében. Ez természetesen nem jelent átmenő forgalmat csakis célforgalmat, szabályozott rendszerben. A SPA hotel kibővül a D épülettel, így a szükséges betegforgalom a fedett fürdő irányába gyakorlatilag a C épülettől lesz indokolt, a felszabaduló út helyén süllyesztve bekapcsolja a B és A épületek közötti nyaktagból érkező vendégeket, akik a fedett fürdőbe zárt folyosón jutnak, ezért az ő beléptetésük a központi öltöző után történhet. Az új fogadó épület, és majd a tér túloldalán megépülő nővérszállás, illetve balneológiai központ gyakorlatilag a fejlesztés gócpontját jelenti.

Az új kórház a sétány déli végében az Ady Endre út mentén húzódik és az emeleti hídjával kényelmes összeköttetést biztosít a tófürdővel. A helyszíni bejárás emlékeztetőjében rögzítésre került, hogy a „Festetics fürdőházzal kapcsolatos elvárások az első emelettel kapcsolatosan:
- egyéni öltözőkből részben iszapkezelők bővítését megoldani;
- másrészt a kezelési anyagok, textíliák tárolókapacitásának bővítése, stb."

A felvetés nagyon is indokolt, mert megépülése óta ezen a területen kialakított nagyszámú öltöző kabinra nincsen szükség, zuhanyzók is találhatók a lépcsőház keleti oldalán lévő öltözőkben, az iszap kezelők pedig saját zuhanyzókkal felszereltek. 

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
6/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

Mivel az Ötletpályázatban részletezett módon elhelyezésre javasolt új gyógyászati központ egyik stratégiai pontja a tófürdő zárt útvonalon történő megközelítésének igénye és a beruházói igény az iszapkezelők területének áttervezésére egybeesik, a két cél együttes megvalósításának nagy esélye van. A tervezett átjáró híd és a lépcsőházig-liftig vezető folyosó kialakítása két iszap kezelő helyiséget érint. A nyugati oldal középső területének átszervezésével visszapótoltuk a két iszap kezelőt és további 2 kezelőt alakítottunk ki, így az eredeti 4 kezelő helyett 6-ot fogunk biztosítani. Az átrendezéssel növekedett az iszappakoló funkciók területe: személyzeti öltöző-vizesblokk, textília raktárak, stb. de növekedett a kozmetika területe is, valamint az álló szolárium helyett fekvő szolárium elhelyezésére nyílt lehetőség.

Mivel további konkrét igény nem fogalmazódott meg, egyelőre meghagytunk egy átjárót a déli és északi oldal között, erre felfűzve megtartottuk az ott lévő öltöző kabinokat.

Az új üzemi épület kiszolgálja a kórházat mosodával, gyógyiszap előállításával, valamint a teljes műszaki személyzet adminisztrációs irodái is itt találhatók. A kazánház is ellátja a teljes fejlesztést, nemcsak a tófürdő épületeit.

Környezetalakítás

Nyugati véderdő – Rekreációs gyógypark

A nyugati véderdő – telepített erdő. Mai állapotában nem képviseli a területre jellemző erdők eredeti növénytársulását (Helleboro odoro- carpinetum). A terület nagy részén kívánatos ennek visszaállítása, amellyel bemutathatóvá válik a Dunántúli dombos tájak jellegzetes erdőképe.

Kívánatos a park-jelleg erősítése, és a terület egy-egy részének arborétum jellegű kialakítása is. A növények jó összeválogatásával egész évben vonzó célpont lehet a park, amellyel a kórház rekreációs tere lényegesen bővül és ezzel a túlzsúfolt központi park jelentősen tehermentesíthető, ugyanakkor a nagy átmenő gyalogos forgalmat nem szerető, nyugodt környezetre vágyók számára ez a terület ideális pihenőhellyé válhat.

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
9/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

Az erdő növényállományának cseréjét fokozatosan szabad csak elvégezni, hogy az átalakítás során is folyamatosan biztosítsa a vendégek pihenését, ez egyben biztosítja a különböző korú növényállomány kialakulását, mely az önfenntartó erdők kialakulásának alapja.

A parkrekonstrukciót az egészségügyi fakitermeléssel kell kezdeni, majd a nem kívánatos fafajok (akác, bálványfa stb.) kivágása után a célként kitűzött eredeti növénytársulás (Helleboro odoro-carpinetum) növényeit kell fokozatosan betelepíteni. A betelepítésnél ügyelni kell arra, hogy a lombkorona szint változatos legyen, vertikálisan és faj összetételben, a sétáló útvonalak mentén kialakuló szegélyeken.

A természetes erdőknél is vannak zártabb, ritkább erdőrészek és tisztások, melyet itt is be kell mutatni. Ezzel lehetőség nyílik árnyas, félárnyékos, és napos helyen való pihenésre, és gazdagabb növénybemutatásra is. A jelenlegi erdő aljnövényzete nagyon szegényes. Jól megválasztott, a termőhelyi körülményeket szerető, virágjával, lombjával díszítő, változatos aljnövényzettel is jelentősen emelhető a park színvonala.

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
12/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

A park sétaútvonalának kialakítása a meglévő úthálózat figyelembevételével készült úgy, hogy folyamatos sétaútvonalak alakuljanak ki. Ezek a sétaútvonalak – a terep adottságai révén – különböző lejtésűek, amellyel különböző nehézségi fokú sétakörök alakíthatók ki, így ez a gyógyterápia része lehet.

Erdei tornapályaként is használható a terület. A sétaútvonalak egyik “nagyköre" mentén – gyepes tisztásokon – erdei tornaeszközöket, kültéri fitness berendezéseket javasolunk elhelyezni. A tisztásokat cserjegyűrűvel vettük körül, hogy a torna intim helyen legyen, és a tornaeszközök ne zavarják a park látványát. Egy nagyobb tisztás kialakításával lehetőséget adunk szervezett, csoportos tornáztatásra is. A parkrekonstrukció tervezett kialakításával a ma alig használt park a kórház és a lakosság számára egy nagyon értékes területté válhat.

Északi véderdő – Láperdő jellegű gyógypark

A tófürdő északi részén található véderdő a tó párakupolájának védelmében jelentős szerepet játszik, mivel az uralkodó szélirány északi. A tó körül ugyanakkor az északi véderdő a legidősebb erdőállományok közé tartozik, ahol a fák egy része már csúcsszáradásos, vagy lábon száradt – balesetveszélyes. 

Gondot okoz, hogy a faállomány közel egykorú, zárt állományú, ezáltal e területek fái önállóan nem ifjodnak, egyszerre öregednek meg és dőlnek ki. Az erdészeti kezelés általában nem önfenntartó erdők kialakítására törekszik. Ez hibás gyakorlat a Hévízi tó környezetében, ez vezetett a mai állapothoz. Hibás szemlélet a sűrű - növények eredeti koronaszintjét nem figyelembe vevő - telepítési gyakorlat is, mert így néhány év alatt felkopaszodott, csúnya egyedek jönnek létre. Ilyen volt a legutóbbi éger telepítés a keleti véderdőben.

Az erdő cserjeszintje gyér, választékban szegény. Az északi véderdő felújítása halaszthatatlan, de a felújítást csak fokozatosan, hosszabb idő alatt, kisebb vágás területekkel (szálaló vágásokkal) végrehajtott átalakítással szabad megoldani. A fokozatos felújítási elv betartása mellett törekedni kell az őshonos fajok túlsúlyának elérésére – minél hamarabb.

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
5/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

A fő faj (fajok) kiválasztása, elterjedésének elősegítése mellett ügyelni kell arra, hogy – termőhely-típusra jellemzően – megfelelő mennyiségű elegyfaj is betelepítésre kerüljön. A kitűzött arányt célszerű betartani a foltszerű felújítási egységekben is, amely által változatos erdőkép alakul ki.

A felújítási területeken foltokban sem szabad ún. kivágást (végkitermelést) alkalmazni, hanem az idős fák közül is ki kell választani a vélhetően még több évet, évtizedet élő egyedeket és azokat „hagyásfaként" meghagyni, így a kívánatos különböző korú állomány hamar létrejöhet, a végső cél ugyanis a természetes önfenntartó erdőállapot elérése. A helyes erdőgazdálkodás biztosítani tudja, hogy az élővilág számára az élőhely a természetes erdőkhöz hasonló legyen.

A láperdő fennmaradásának döntő feltétele a talajvíz szintjének állandósága. Ez a Hévízi tó környezetében átlagban 40-60 (100) cm közötti. A tó mellett 40-60 cm, távolabb 60-100 cm. Az elmúlt időszakban néhány éves száraz periódus bizonyította, hogy a jelenlegi vízlevezető rendszer nem tökéletes. A tó vize néhány nap alatt kicserélődik ugyan, de ez a víz a két levezető csatornán gyorsan távozik a területről, ezáltal a tótól távolodva a vízszint – száraz periódusokban – egy kritikus szint alá csökkenhet ami veszélyezteti a láperdő létét, mert a láperdő fáinak gyökérzete zömmel a talajréteg felső 40-60 cm-es rétegében van.

A tervben javasolt változtatás, mely szerint az északi levezető csatorna helyett egy természetes, kanyargó patak lenne – tó öblösödésekkel, természetes hatású zsilipeléssel – megoldaná a vízszint szabályozását az erdő tótól távoli területein is. Ez egyben a láperdők természetes állapotához jobban közelít, a természetes élőhely feltételeket jobban biztosító megoldás, mint a levezető árok. A patakok, tó öblösödések vízi és vízparti növényzete jelentősen gazdagíthatja a láperdő jelenlegi szegényes cserje- és gyepszintjét, és jobb feltételeket biztosít a vízi és vízparti fauna számára is. Érdemes helyenként feltöltéssel kisebb dombokat is kialakítani, így a növényválaszték jelentősen bővíthető, mivel a fák gyökereinek zöme, ugyanakkor a tőzeg jelentős süllyedése felveti a feltöltés igényét is a terület jelentős részén.

A véderdőnek elsődleges funkciója, hogy védje a Hévízi tó kívánatos klímáját, de másodlagos funkciók is igen értékesek lehetnek szakszerű kialakítással.
A véderdő jelenlegi gyalogútjai főleg az átmenő gyalogos forgalom lebonyolítását szolgálják. A tervezett úthálózattal úgy tártuk fel az erdőt, hogy az – a véderdő alapfunkcióját nem zavarva – kellemes sétákra adjon lehetőséget.

Keleti véderdő – Fejlesztési terület

A kemping és a tervezett Balneológiai Központ épülete közötti terület adottságai miatt igen változatos felhasználási lehetőséget nyújt. Az Ady Endre út mellett egy, a területre jellemző tócsákkal tarkított, általában magas talajvizű erdőfolt van, amelynek javasoljuk megtartását. A mellette lévő lapos területre egy békés hangulatot, kellemes pihenést nyújtó park kialakítását javasoljuk, mely a kemping és a városközpont közelsége miatt jelentős.  A balneológiai kutató központ és a környezetében elhelyezett parkoló szintjei miatt ez egy jelentősebb földtakarást igényel, amelyet egy olyan dombvonulattal javasolunk megoldani, melyben egy sétány nagy vonzerő lehet. Itt bemutatható lehetne a Dunántúli szőlő- és borkultúra a szőlő műveléstől a borelőállításig, a táj kőkínálata a felhasználás gazdag múltjával, a Dunántúl élővilága akvárium, terrárium, növényvilág.

A szabad területen fűszer, gyógynövény bemutató – sziklák között és sík területen, évelő és egynyári virágbemutatók, stb. A dunántúli fazekasság gazdag kínálata is igen vonzó lehetne.

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
10/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

Keleti véderdő – láperdő jellegű gyógypark

A tófürdő keleti részén található véderdő funkciója azonos az északi véderdőével, de az uralkodó szélirány miatt szerepe kisebb. Az erdő növényállományának kora vegyes – az északi részén idős, kiöregedő, a déli részén új éger telepítés van. Gondot okoz, hogy az idős állomány itt is egykorú, így a felújítást az északi véderdőnél leírtak szerint kell elvégezni.

A fiatal éger telepítés igen sűrű, elegytelen erdőfolt. Itt a felkopaszodás elkerülése érdekében sürgősen gyéríteni kell, és ezzel egy időben a kívánt elegyes állapotot létrehozni. A láperdő talajvízszintjének stabilizálása érdekében itt is patak és lápi tórendszer létesítését javasoljuk. A természetes lápi erdők látványához hozzátartoznak a pocsolyák, tocsogók, tavak, mely természetes állapotot javasoljuk mesterségesen létrehozni. Ezzel gazdagodna az élőhely és az erdő látványa is.

A keleti véderdő tervezett rekonstrukciójával ugyanazok a környezeti javulások, használati előnyök jönnek létre, mint amiket az északi véderdőnél részletesen tárgyaltunk.

Fejlesztési terület

A déli levezető csatorna mentén a rendezési terv minimális módosítását javasoljuk. A védett mocsári ciprus fasor jelenleg a mozgássérültek parkolójába fut be. Ez a megoldás nagyon rossz, ezért javasoljuk a parkoló áthelyezését a jelenleg 934/4 hrsz. számú terület roncsolt (épületek által beépített) részére, ami pont a fürdő keleti bejáratával szemben található, így helye ideálisabb az előzőnél. Ez lehetővé teszi a fasor meghosszabbítását az újonnan kialakított vendéglátó szolgáltató alközpontig, ahol a fasor tengelyébe egy szökőkutas teresedést terveztünk. Ez a megoldás méltó a védett fasor lezárására.

A déli levezető csatorna Ady Endre utcai torkolatának terv szerinti átalakítását javasoljuk. Ennek lényege, hogy a Hévízi-tóból kiáramló víz először egy kis tóba ömlene, amely körül egy vendéglátó, szolgáltató központ alakulhatna ki, kiülő teraszokkal, pihenő helyekkel, árusító pavilonokkal. Ezzel a múltat is idézzük, mert régen a lefolyó csatorna melletti Jókai ház szomszédságában volt az „Alsó vendéglő", a csatorna bal partján. Most itt volna a fasort záró szökőkutas tér a pavilonos térrel, a vendéglátó-klub épület pedig a csatorna jobb oldalára kerülne.
A tó létesítését fontosnak tartjuk, mert Hévíz a vizek városa ugyan, de vízpart közelébe csak korlátozásokkal lehet jutni, mivel azok zömmel a tófürdő és a kemping területén vannak. A Szolgáltató alközpont azért is fontos, mert a tó keleti bejárata közelében nincs ilyen jellegű szolgáltatás.

Hibásnak tartjuk a déli levezető csatorna mentén a gyalogos mozgás megakadályozását a kemping területének bekerítésével, ezért a jövőben legalább az északi oldalon biztosítani kell a szabad áthaladást a csatorna mellett (Vízügyi törvények is előírják). Javasoljuk még a kemping melletti lápterület erdőfoltjainak megtartását, valamint a lápteknő szélén egy üvegház telepítését, ami nagyon sok helyen kísérője volt az ilyen nagyságú parkoknak. Az itt nevelt és teleltetett délszaki növényekkel is gazdagítható a tó környezete.

Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám
11/12
Hévízi kórház távlati fejlesztése, I. díj - építész: Lázár Gyula, látványterv: Bíró Ádám

Központi park

A park telepített gyűjteményes kert, ahol a honos növényállomány nem jellemző, az arborétum jelleg a domináns. Mivel ez a park a város legjelentősebb intenzív kezelésű – nagy kiterjedésű zöldterülete, ezért továbbra is cél az arborétum jelleg megtartása, a meglévő értékes növényállomány fajtakörének bővítése a gyűjteményes kertek növényállományához méltó különleges fajokkal és fajtákkal.

A park természeti adottságai lehetővé teszik, hogy a hazánkban különlegességnek számító szubtrópusi éghajlathoz kötődő növényfajtákat is alkalmazzunk, melyeknél a hazai körülményekhez való alkalmazkodó képességet vizsgálni kell. Kívánatos, hogy a véderdők és park határvonalának környezetében honos növényállomány is megjelenjen, hogy a két zöldterület átmenete harmonikus legyen.

A parkterület stílusában és funkciójában is két kertrészletre tagolódik: az architektonikus elven épült Schulhof sétányra a történeti tájkertre. Az architektonikus kert a park kapuja, elegáns korzója és találkozóhelye a nyüzsgést kedvelők pihenőhelye. Ez a parkrész színvonalas előteret biztosít a parkot szegélyező értékes épületegyüttesnek, és jó átmenetet képez a már túlzsúfolt város és a kórház nyugodt környezete között. A történeti tájkert főleg a látvány, a pihenés területe, sétautakkal, pihenőhelyekkel, növénybemutatókkal.

A park „főterének" az architektonikus parkrésznek a jövőben olyan színvonalúnak kell lennie, hogy méltón reprezentálja az egyedülálló adottságú Hévízi tó környezetét. Igényes kialakítású kapuzatnak szántuk a két soros mellszobor sort, amellyel Hévíz alakításának, fejlesztésének neves emberei iránti tiszteletét fejezné ki az utókor. A színvonal javítását egy elegáns parkkialakítással, csobogókkal, szökőkutakkal, kútházzal, tündérrózsa bemutató vízmedencével, kerti vázák elhelyezésével kívántunk elérni.

Az architektonikus kertre jellemző szimmetriát kívántuk helyreállítani azzal, hogy a kéttengelyes kertet átalakítottuk egy hangsúlyos középtengelyű és két melléktengelyű szimmetrikus kertté.

Épületgépészet, hőellátás

Elsősorban az Ady Endre út északi és déli oldalára kerülő új épületek közül elsődleges – a forgalom és a működés újragondolása mellett – az új gyógyászati centrum épület, tőle nyugatra fogadóépület, központi recepció és a parkolóház. Az épületek energia tudatos szemlélettel, korszerűséggel készülnek, nagy hatékonyságú rendszerekkel, és berendezésekkel.

Energia ellátás

Hévízi tóból távozó termálvíz hőhasznosító rendszereinek nagy szerepe van. A tóból a Déli zsilip bukógátján keresztül folyamatosan távozik kb. 400 l/s= 1440 m3/h) vízmennyiség, ami még úgy is lehűthető téli állapotban, pl. 4°C hőmérséklettel, hogy így sem várható az elvezető csatorna, majd a patak lefagyása egészen a Zala folyóba beömlésig, vagyis ettől a növény és állatvilágban károsodás nem fordulhat elő.

A vízmennyiség lehűtésével hőszivattyús hőhasznosítással, kb. 5760 KW hő nyerhető ki, amiből 6800 KW fűtési hőhasznosítás lehetséges. Ennek a mennyiségnek max. 60%-ra van szükség, a tervezett kórházi fejlesztéseket is figyelembe véve. A hőszivattyús hőhasznosításnál előállítható max. 60°C hőmérsékletű víz elegendő a teljes fejlesztés, egyben a Tófürdő teljes hőellátásának fedezéséhez is. A tó elfolyó vízének hőhasznosítása az összes új fejlesztést képes lefedni 100 % mértékben.

1. A földgáz tüzelésű kazánházak: teljes tartalék biztosítására a teljes igény lefedésére készülnek, egy tömbkazánház vagy több kisebb kazánház kialakításban, csak magas hatásfokú kondenzációs rendszerekkel.

2. Szellőztetési rendszerek: az energiatudatos építéshez illő nagy légzárású, fokozott hőszigetelésű nyílászárók alkalmazása megköveteli a teljes zárt területek mesterséges szellőztetését, nagy hatásfokú hővisszanyerő rendszerekkel, és a nyári távozó levegőre ráfűtő, a friss befúvásos levegőt lehűtő hőszivattyús léghűtéssel. A gyógyászati épület szellőztetési rendszerei és valamennyi rendszer az érvényben lévő előírások szerinti szellőztetést, higiéniás és komfort szellőztetést biztosítva.

3. Hűtés: A tervezendő szellőztetésekben a távozó levegőre ráfűtő, a belépő levegőt hűtő hőszivattyús beépített hűtést alakítunk ki. Ez a levegő hűtését a szellőztető gépekkel egybeépítve, a fűtési idényben nagy hatékonyságú, nem hőszivattyús üzemű hővisszanyerővel ellátva üzemel, ami célszerű és hatékony.

A távozó termálvizet hőszivattyúzásra hasznosító rendszer képes hűteni, amikor a hőszivattyúk primer (hideg) oldalából kinyert hűtést a szekunder (fűtési oldal) fel tudja használni (sajnos ez nyáron minimális, lényegében csak HMV), és amikor a szekunder oldalon elvezetendő hőt a távozó hulladék termálvíz el tudja vezetni. Ezért a hőszivattyús rendszerről való hűtést, korlátozott kiegészítő rendszerként való hasznosításra javasoljuk.

A jelentős hűtési igényt léghűtéses folyadékhűtő berendezésekkel kell kielégíteni. A folyadékhűtő gépek távozó levegő hőtartalmát korlátozottan (max 25%) a használati melegvíz-termelésre lehet hasznosítani.

4. Célszerű Jelentős mértékben használni a napenergia hasznosító áramtermelő rendszereket, amelyeket déli tájolású tetőszerkezeteken nagy mennyiségben lehet elhelyezni.

5. Valamennyi rendszer teljes automatikával és épületfelügyeleti eszközökkel kell ellátni, hogy a rendszer működése követhető és szabályozható legyen.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk