Épülettervek

Hosszúra nyúlt múlt

1/16

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

?>
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
?>
1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
?>
helyszínrajz
1/16

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

Hosszúra nyúlt múlt
Épülettervek

Hosszúra nyúlt múlt

2010.04.28. 09:07

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Vesztergom Ádám, Láris Barnabás

Szavak helyett gesztus -  A XII. kerületi '56-os Emlékhely tervpályázatára a Láris Barnabás és Vesztergom Ádám által benyújtott pályamű terve az emlékezés fonalát gombolyítaná tovább, lassan behálózva a helyszínként választott Gesztenyéskertet.

Hangtalan országba tévedtem én,
ahol minden hangtalan volt,
minden hangtalan, de nem csak kívül:
csontig, velőig hangtalan,
hangtalan,
hangtalan, hangtalan, hangtalan.
Hangtalan ég és hangtalan föld,
hangtalan színek, hangtalan gyász,
hangtalan vihar, villámcsapás,
hangtalan gyilok, hangtalan kéj,
köszörűn hangtalan sikoltó kés és
szirénaszó és jégrianás:
ezer veszély, hangtalan leső,
hangtalan szív, hangtalan velő,
hangtalan virágok, hangtalan ág,
hangtalan élet, hangtalan halál,
hangtalan, hangtalan, hangtalan világ
(Dudás Sándor)


Jelen állapot

A tervezési helyszín a kerület egyik legnagyobb, összefüggő zöldterületén, a Gesztenyéskertben van. A területen rövid ideig temető volt. Az ekkor ültetett gesztenyefákról kapta a ma is használatos nevét, mely a néven túl egyedi hangulatot, mikroklímát takar. A parkban 1981-ben épült fel a Novotel szálló, 1984-ben pedig a Budapest Kongresszusi Központ. A park gesztenyefa - állományát szintúgy magas kőrisek és platánok gazdagítják. A parkot a hegy felőli oldalról a kerületi MOM Művelődési Központ határolja, melynek felújítása, funkcióinak parkkal való szorosabb összefűzése éppen folyamatban van. A parkban jelenleg található egy Finta József által tervezett  emlékmű, melynek áthelyezését a jelen pályázat kivitelezésével párhuzamosan szándékozik az önkormányzat megvalósítani.

 

1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
12/16
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
13/16
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
14/16
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
15/16
1956-os Emlékhely, makett - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

helyszínrajz
16/16
helyszínrajz

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
1/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
2/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
3/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
4/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

 

 

A koncepció

A környezet
A közvetlen környezetet alkotó Gesztenyéskert az idők során egyre kisebb lett; legutóbb itt épült fel a kerület új uszodája és sportcsarnoka. Az épület fizikai méretével tovább szűkítette a park terét. A park jövőjének szempontjából fontosnak tartjuk, hogy olyan emlékmű kerüljön ide, mely a park területét nem osztja, abból további területet nem vesz el. Olyan „tett" kivitelezését javasoljuk, mely a meglévő szabadidős funkciókon túl képes tematizálni a parkot, annak szerves részévé válva.

A téma
A pályázat témája a magyar történelem egyik fontos eseménye, az 1956-os forradalom. Történelmünknek ez a XX. századi eseménye bizonyos értelemben mind a mai napig hétköznapjaink meghatározó része. Azon túl, hogy maga a forradalom október 23-án robbant ki, rendkívül fontos az események időbeni folyamata. Ezen események térbeli leképezésére törekedtünk. Az emlékmű történetet mesél el, melynek fókuszában 56 októbere, novembere áll. A tervezett tárgy kezdete a sétány felőli oldalon induló penge, melynek vonalát követve az események részesei lehetünk. A felénk törő pengeszerű test geometriája folyamatosan változik, ahogy 23-át követően folytak az események. A test magassága fokozatosan csökken, kvázi maga alá szorítja a szemlélőt, ezzel kifejezve azt a pressziót, mely az országot érte. A fej felett lebegő lemez bezuhanva a földbe, s tovább folytatódik a padlózatból kiemelkedő rámpában. A vonalvezetés további része már a parkban történik, ahol a linearitás egyet törve tovább folyik egészen napjainkig, követve az idő vonalát.

 

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
6/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
7/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
8/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
9/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom  Ádám
10/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám

1956-os  Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám
11/16
1956-os Emlékhely - tervező: Láris Barnabás és Vesztergom Ádám


 

 

A jövő
Az emlékműnek fontos része a kontinuitás, mellyel az emlékezetet folyamatosan fenntarthatjuk. Ennek eredményeként a tervezett lemez, park területén elhelyezkedő részéhez minden évben, a megemlékezéssel egy időben egy újabb szakaszt helyeznek el a park felületében, tovább építve az emlékművet. Ezáltal az idő múlásával a történet fonala behálózza a park egészét.

Kialakítás
Az emlékmű szerkezete fehér impregnált vasbeton, mely rozsdamentes acél oszlopokra támaszkodik. Az aljzatot alkotó térkő burkolat a jelenleg ittlévő emlékmű környezetét adó bazaltkőből készülne. Tehát csupán a változó keresztmetszetű, de mindig azonos keresztmetszeti területű vasbeton lebegő szerkezete kerülne új elemként a helyszínre. A lemez alsó felületére a folyamat egyes elemeinek címszó-szerű megjelenítését javasoljuk. A dramaturgia szerint tehát a szemlélő először a feje felett olvashatja az eseményeket, majd a függőleges felületen a forradalom részletei láthatók. Később pedig a földön láthatóak az események. A betontest felülete a sétány felőli oldalon absztrakt szitázott. A lemez alatt a nagyfokú transzparencia révén az emlékmű a helyszín részévé válhat. A terület világítása a burkolatba süllyesztett világítótestekkel megoldott. A világítás segítségével a parkban az emlékmű igazodási pontként szerepelhet. A szoborhoz egy darab pihenőpad csatlakozik.

Láris Barnabás, Vesztergom Ádám

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk