Épülettervek

Jelenlét az emlékezésben

1/9

Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

?>
Nagy Tamás
?>
1956-os  Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
?>
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
1/9

Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

Jelenlét az emlékezésben
Épülettervek

Jelenlét az emlékezésben

2010.04.09. 09:25

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Tamás DLA

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

A kizárólag hivatalos ünnepnapokra való berendezkedésben mindig van valami merevség. A XII. kerületi 1956-os Emlékhely tervpályázatra a Nagy Tamás, Meditz Anna és Sziray Zsófia által benyújtott pályaterven az emlékhely amfiteátrum-szerű kialakításával, egyszersmint intimitásával, védettségével, emlékezésre és elmélkedésre alkalmas tereivel, zugaival és növényszigeteivel az igazi hétköznapokra, az Életre rendezkedett be, így tisztelegve a forradalom valódi céljai és emléke előtt.

Műleírás
Pályatervünk alapgondolata – mint ahogy azt a címmel is jelezni kívántuk – hogy nem egy emlékszobrot, hanem egy emlékhelyet szerettünk volna létrehozni. Tekintettel arra, hogy a kijelölt terület egy nagy kiterjedésű szép parkban, a Gesztenyés kertben található, arra gondoltunk, hogy egy olyan megkülönböztetett helyet alakítunk ki emlékhellyé, mely mind a hétköznapokban, mind az ünnep idején szerves része lesz a park életének.

 

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
3/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
4/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
5/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

 

 

A hétköznapi használatban egy csöndes, meditatív olvasókertre gondoltunk, az ünnepi szituáció esetén a lejtős kert az ünneplő közönség és a szónokok közvetlen kapcsolatát biztosítja. Ennek a gondolatnak a téri megfogalmazását egy 24 m átmérőjű gyűrűben találtuk meg, melybe egy 7 m magas haranglábon, mint kapun keresztül lépünk be. A belső kert egyenletesen lejt, melyben a Forradalom dicsőséges napjait megörökítő forradalmi napló bronz oldalai vannak besüllyesztve. Az október 23-tól november 4-ig tartó időszak tárgyszerű, de irodalmi igényességgel megfogalmazott története gravírozással lenne beírva a 30x30 cm-es bronztáblákba. A november negyedikével kezdődő szabadságharc áldozatainak emlékére a 10x10x5 cm méretű falfülkékben lehet mécsest gyújtani.

 

 

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
7/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
8/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

 

Az alapszerkezet (a körgyűrű, a harangláb-kapu és a tereplépcsők) nyers látszóbetonból készülnek. A 13 bronztábla a 20 cm vastag betonfalba 5 cm mélyen besüllyesztett falfülkébe kerül. Szintén 5 cm mélyek a 10x10 cm-es mécsestartó fülkék. Mindkét nyílás alsó peremébe 10 mm vastag, 20 mm-t előre ugró bronzpárkány kerül beépítésre, ezekre lehet a mécseseket elhelyezni. Minden fülke felső szemöldökébe egy-egy led kerül beépítésre, melyek sötétedéskor felgyulladnak.
Az emlékkert teraszain 125x250 cm méretű virágszigeteket helyeztünk el, melyekbe, mint egy élő szövet, az évszakoknak megfelelő virágok kerülnek beültetésre. A cél az, hogy mindig legyen nyíló virág valamelyik kazettában. A skála az illatos gyógyfüvektől a levendulán át a hóvirágig tartana. Kiemelt figyelmet kapnának  természetesen az októberi ünnepségek ültetései. A kerti utak és a teraszok közlekedésre kijelölt felületei fehér kőzúzalék kitöltést kapnak. A teraszok többi felülete gyepesített. A gyepesített mezők és a virágszigetek öntözését beépített locsolóhálózat biztosítja.

 

1956-os  Emlékhely - építész: Nagy Tamás
2/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás

1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás
9/9
1956-os Emlékhely - építész: Nagy Tamás


 

A haranglábban három harang kerül elhelyezésre: egy 50, egy 80 és egy 100 kg-os. A harangok – az ünnepi rituáléban megszabott időben – elektromos távirányítással kondulnak meg.

Az emlékkertet természetesen folyamatosan gondozni, ápolni kell. A gondolati párhuzam, miszerint a kert ápolása fizikai síkon jeleníti meg az emlékek ápolását, tervünk alapvetései közé tartozik.

Nagy Tamás DLA, építész

 


Nagy Tamás
1/9
Nagy Tamás

XII. kerületi 1956-os Emlékhely pályaterve

vezető tervező: Nagy Tamás
építész munkatársak: Meditz Anna, Sziray Zsófia

tervezés éve: 2010

Vélemények (1)
adam899
2010.04.10.
18:05

Ez gyönyörű, de láthatnánk a többi pályaművet is? Legalább a díjazottakat...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.