Épületek/Középület

Hotel Tokaj

1/25

Hotel Tokaj, építés közben

?>
Hotel Tokaj, építés közben
?>
Hotel Tokaj, építés közben
?>
Hotel Tokaj, építés közben
?>
Hotel Tokaj, építés közben
?>
Hotel Tokaj, építés közben
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Fotó: Bujnovszky Tamás
?>
MAdártávlat
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Metszet
?>
Alaprajz
?>
Alaprajz
?>
Metszet
1/25

Hotel Tokaj, építés közben

Hotel Tokaj
Épületek/Középület

Hotel Tokaj

2014.07.15. 14:02

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tokaj, Magyarország

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel DLA, Détári György

Hotel Tokaj

URL:
NAPUR Architect Kft

Tervezés éve:
2012

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
1040 m2

Stáblista

statika: Bortnyák Imre, Pap Ferenc
épületgépészet: Porosz Géza
épületvillamosság: Varga János
akadálymentesítés: Gortka István
tűzvédelem: Kovács Zsolt 

Izgalmas építészeti feladat egy földszintes épület bővítése és szállodává alakítása is. Még ha a megőrzött szerkezet sok kötöttséget is rejt, a benne rejlő értékek megőrzésével, és továbbörökítésével, valamint az új egység arculatának meghatározásával új minőség létrehozására nyílik esély. A tervezők Ferencz Marcel és Détári György.

Telepítési koncepció

Az átalakítás és bővítés során az épület eredeti patkó alakú beépítése érintetlenül marad, a keleti oldalon tovább épülve négyzetesen egy további épületegységgel bezárul. Az így kialakuló keretes beépítés a hagyományos településszerkezetbe illeszkedő udvaros háztípus ősi beépítési formáját követi. Az eredeti épület egy szint emeletráépítést nyer az új keretes
szerkezetben.

Alaprajz
23/25
Alaprajz

Épületrendeltetés

Az épület rendeltetése szerint szállásépület. A földszinten fogyasztó és kiszolgáló terekkel, 1 akadálymentes szállásegységgel és 3 szobával és 1 apartmannal, az emeleten kiszolgáló terekkel és 16 szobával épül.

Építészeti megjelenés

Az utcafronti eredeti nyíláskiosztás arányrend és kapuzati helyzet érintetlenül megmarad, ennek ritmusa folytatódik az emeletráépítésben. A homlokzatképzés a főhomlokzaton téglaarchitektúra, lábazaton az eredeti keresztúri mészkő felhasználásával. A téglahomlokzat klasszikus fegyelmezett, az utca hangulatához méltó rakásrenddel, bontott monarchia téglából készül. A tető magastető, üres padlástérrel hagyományos ereszképzéssel.

Hotel Tokaj, építés közben
3/25
Hotel Tokaj, építés közben

Forgalmi rend

Az utcafronti kapubehajtó a telekfeltárás egyetlen pontja. A vendég és szervizforgalom is itt zajlik elkülönített időben. A kiszolgáló forgalom a hátsóudvari épületszárnyhoz kapcsolódik. A vendégparkolók a belső és hátsóudvarban vannak kialakítva.

Fotó: Bujnovszky Tamás
8/25
Fotó: Bujnovszky Tamás

Épületszerkezetek

A meglévő épület hagyományos szerkezetű. Nagy és kisméretű téglából falazott falszerkezetek, boltozott pincefödém, sűrűgerendás zárófödém és hagyományos ácsszerkezetű fedélszék jellemzi. Az év nagy részében elárasztott pince szervetlen, tömörített, szemcsés talajjal feltöltésre kerül. A sűrűgerendás fafödém helyett új monolit vasbeton födém épül. Az emeletráépítés felmenő falszerkezete nagy keresztmetszetű vasbeton teherelosztó koszorúra terhel, a meglévő épület főfalainak vonalában. Az épületre hagyományos ácsszerkezetű fedélszék kerül. Injektálással utólagos falszigetelés készül a meglévő falazatokban.

Fotó: Bujnovszky Tamás
17/25
Fotó: Bujnovszky Tamás

Az új épületszárny korszerű pillérvázas, kitöltő falas épületként készül. Geometriájában a meglévő épülethez igazodik.

Ferencz Marcel DLA

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk