Nézőpontok/Kritika

Ilyen a személyes Budapest

1/2

Pest-budai séták

Hirdetés
?>
?>
Pest-budai séták
1/2

Pest-budai séták

Ilyen a személyes Budapest
Nézőpontok/Kritika

Ilyen a személyes Budapest

2013.01.29. 12:53

Cikkinfó

Szerzők:
Őrfi József

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Az eltérő hangulatú városrészekben tett séták alapján készült Pest-Budai Séták nem útikalauz, nem memoár, inkább élménybeszámolók sora, amik bepillantást engednek Budapest életébe és felkeltik az érdeklődést a főváros számtalan értéke iránt.

Nem útikalauz, nem is memoár. Élménybeszámolók sora fűzi össze a Főváros kerületeit, kisebb-nagyobb séták, melyeket szobrász, író, fotográfus, zenész, színész, építész, sportoló, lelkipásztor, irodalomtörténész, vagy éppen térképész tett alkalmi partnerével, aki aztán csalfa módon megírta, amit látott, hallott. A műfaj nehezen behatárolható, az eredmény mégis érdekes: a szerzők tollából előjött, eltérő hangulatú és jellegű írások – párpercesek – egyszerre ismertetnek meg velünk élet- és útpályát, házakat és háziasszonyokat, fa- és panelrengeteget, ligetet és sűrű udvarokat. Kis lenyomatok ezek a munkák, egy óriási, tarka és beláthatatlan patchwork ezer foltja közül huszonhárom.

Pest-budai séták
2/2
Pest-budai séták

A Heti Válasz Kiadó gondozásában megjelent Pest-Budai Séták című kötet alcíme is beszédes: „magánmesék közterekről" – még ha nem is tudjuk sokszor, ki is mesél éppen, a vendéglátó, vagy a vendég. A kerületekben megtett séták, a bejárt utak egy-egy, önálló arculattal bíró városrész bemutatására alkalmasak csupán, de már ez is komoly bepillantást enged az ezerhangulatú város életébe, és sejtetni engedi, mennyire összetett, gazdag élettér ez. Felveti továbbá a kérdést, miért szidjuk olyan sokszor. Az olvasó által is átélhető sétákon Sebestyén Márta, Lukács Sándor, Novodomszky Éva, Erkel László Kentaur, Korniss Péter, Fábry Sándor, Ekler Dezső, Tóth Krisztina, Tőkéczki László, Kovács Kokó István, Kelemen Barnabás, Pál Feri atya, Réz Pál, Balázs Géza, András Ferenc, R. Törley Mária, Ragályi Elemér, Balogh Gábor, Jókai Anna, Ferenczi György, Klinghammer István, Kubik Anna és Geiger György az alkalmi lokálpatrióta idegenvezető, akik élményeiken keresztül mutatják be a helyi nevezetességeket.

A könyvet olvasva, az ízelítőnek szánt képeket nézegetve megtudhatjuk, hogy Csepelen áll a város legrégebbi közszobra, Budafok hangulata (sőt címere) rokon egy bakonyi kis faluéval, és több történetből is kiderül a fontos tanulság: a legforgalmasabb úttól egy kőhajításnyira is megjelenhet az idill. A neves közéleti személyiségek élményei alapján készült könyvet azok is haszonnal forgathatják, akik szeretnének többet megtudni Budapest építészeti és városépítészeti értékeiről, és arról, milyen életteret kínálnak ma a belső kerületek és a hozzájuk csatolt hajdani falvak.

Őrfi József

A cikk megjelent az Égigérő blogban.

Vélemények (2)
alfoldi2011
2013.01.29.
19:08

Sajnos nekem Bp-ről ilyesmik jutnak az eszembe:

http://index.hu/gazdasag/2013/01/22/gdb_budapest_vs._videk/

Pákozdi Imre
2013.01.29.
21:15

@alfoldi2011: Egyetértek az aggodalommal és a szomorúsággal. Első ránézésre is óriási a különbség egy vidéki nagyváros és Budapest gazdasági és kulturális pörgési sebessége között. A valóban nagy különbség azonban a kisvárosok életében tapasztalható - méghozzá valamikori, pl. 1930-as évekbeli és mai szociális, kulturális és gazdasági életük között. Egy 12 ezres alföldi kisvárosban - pl. Kisújszálláson - akkoriban volt Katolikus Legényegylet, Református Leánykör, Ipartestület, gimnáziumi önképzőkör, Gazdakör, városi dalárda, cserkészcsapat, vasutas kultúrotthon, önkéntes tűzoltó egyesület valamint football és tenisz club. Ma ezek egyike sem létezik, talán a gimnáziumi önképzőkör és a nemrég újjászervezett focicsapat kivételével. Az előbb felsorolt egyesületek mindegyike - napi, heti rendes tevékenységén túl - szervezett bálokat, műkedvelő előadásokat és kirándulásokat. Volt hová felvenni a szebbik ruhát, hol ismerkedni, barátkozni, sakkozni, kártyázni, beszélgetni, nem csak a kocsma, mint ma. Akkor volt mozi, ma nincs; akkor a kisiparosok és a módos gazdák gazdaságilag megtartó, emberileg pedig véleményformáló erő voltak, a helyi értelmiséggel együtt. Ma mindez a múlté, a várostörténeti egyesületen kívül fórum sincs az eszmecserére, nemhogy pénz és kedv egymás szórakoztatására vagy meggyőzésére.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.