Inkubátorház terve Kőbányára - Gál Bence diplomaterve

Kezdő vállalkozásoknak helyet adó irodaházat választott diplomaterve témájául Gál Bence, aki koncepciójában kiemelt figyelmet fordított az energiahatékonyságra és a rugalmasan alakítható belső terek létrehozására. A háromszög alakú telekre tervezett, három tömbből álló, részben lábakra állított együttes „kihúzott irattartó fiókokat" idéz, megjelenésével pedig a beton használatát értelmezi újra a kőbányai lakótelepek világában.

Helyszín

Kőbányán élek kiskorom óta, itt nőttem fel. Számomra egyértelmű volt, hogy diplomamunkámat is ide készítsem. Ezt a környéket, az itt élő embereket, az itt működő cégeket és az önkormányzat igényeit is hosszú ideje ismerem és figyelemmel kísérem. Így a helyszínválasztás Budapest X. kerületére, Kőbányára esett, ezen belül is a Somfa utca - Ceglédi út által közrefogott területre. Ez a saroktelek a Hungarocamion volt telephelyének egy darabja, ahol logisztikai raktárak és a kamionok kiszolgáló épületei álltak. A területet egy magyarországi bank vásárolta meg és parcellázta fel az épületek elbontását követően. A telkekre társasházak építését tervezték több ütemben, amelyből három ütem már elkészült, több még hátra van. Ugyanakkor az általam választott telekkel mind a befektetőnek, mind az önkormányzatnak más célja volt, mint a többi esetében. Így miután felvettem a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal és az építtetővel is, egy inkubátorház ötlete merült fel bennem.

 

 

Funkció

Az inkubátorház egy olyan vállalkozásfejlesztési gyakorlat, amelyben gazdasági és társadalmi prioritások is szerepet játszanak, továbbá egy lépcsőfokot jelentenek a vállalkozások kezdő lépései és kifejlett működése között. Gyakorlatiasabban megfogalmazva, az épület üzemeltetője kis, kezdő vállalkozások számára biztosít helyiséget, ezen felül olyan infrastruktúrát, amire egy kezdő vállalkozásnak nem lenne lehetősége. Ugyanis az interneten, a fénymásoló és egyéb irodai berendezéseken túl tárgyaló, előadóterem, teakonyha és portaszolgálat is része a koncepciónak. Ez a fajta irodaház a környéken levő cégeknek is igen hasznos, és mivel Kőbánya Budapest egyik legjobban fejlődő kerülete, sok kezdő vállalkozással, így kétségkívül igény lenne rá.

 

 

A helyszín mind autóval, mind tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. Nem messze található az Üllői út, amely Budapest egyik frekventált autóútja, a fővárosból a 4. számú főútra vezető út, ezen lehet eljutni a Liszt Ferenc repülőtérre is. Az Üllői útra közvetlenül kijuthatunk a Balkán, illetve Bihari utcán keresztül. Tömegközlekedési szempontból vizsgálva, az előbb említett Üllői út alatt halad a hármas metró, amelynek az Ecseri úti, a Pöttyös utcai, de akár még a Határ úti megállóhelye is közel esik. Továbbá a telektől nyugatra található Bihari úton közlekedik a 3-as jelzésű villamos (Balkán utca megálló), illetve a Ceglédi úti 99-es autóbusz megálló.

Építészeti koncepció

A választott terület sajátossága, hogy egy háromszög alakú saroktelek. Ez a forma döntően befolyásolta az épület telken való elhelyezését. Igyekeztem reagálni erre a szituációra, így több beépítési vázlatot is készítettem. Ezek közül több szempont alapján választottam ki a végsőt, amelyek közül az egyik a tájolás volt. A tervezendő épületet igyekeztem minél kisebb energiafelhasználásúvá tenni, így igyekeztem a természetes szellőzést és a Nap fűtő hatását kiaknázni. Ennek megfelelően az északkeleti homlokzatot klímahomlokzatként képzeltem el, míg a délnyugati homlokzaton egy árnyékoló rendszer kialakítását terveztem. Másik fontos szempont volt a megközelíthetőség, ezért igyekeztem figyelembe venni a gépjármű forgalmat, valamint a tömegközlekedés felől érkező gyalogos forgalmat. Ezen felül szerettem volna zártabb udvarokat, egyfajta átriumot létrehozni, így született meg a három épületből álló irodaegyüttes.

 

 

Az autók parkolását nem szerettem volna mélygarázsban megoldani, így az épületeket lábakra állítottam és a parkolót az irodatömbök alá helyeztem. Az épületek bütü homlokzatai teljesen zártak, homogének; a közlekedőt és a vizes helyiségeket magában foglaló vasbeton magon csupán hasítékszerűen futnak végig a keskeny függönyfal nyílások az épület teljes magasságában. Ezzel szemben az irodarészek nyitottabbak, az említett klímahomlokzatnak,  valamint a délnyugati homlokzaton szalagablak-szerűen végigfutó nyílászáróknak köszönhetően. A tömörebb mag és a nyitottabb irodarész egyfajta kihúzott irattartó fiókra emlékeztet a lábakra állítás miatt.

A három tömegből a középső a központi épület. Itt található portaszolgálat, a másik két épületbe csak az ott dolgozók tudnak belépni kártyás rendszerrel. A földszinten továbbá tárolók és gépészeti helyiségek, többek között a geotermikus fűtés gépészete található. A közlekedő magokban liftek és lépcsők biztosítják a vertikális kapcsolatot. A mosdókat akadálymentesen alakítottam ki, mellettük kis teakonyhák is helyet kaptak.

 

 

Az irodatereket igyekeztem modernebb felfogásban kialakítani. Ezért nem osztottam fel őket külön helyiségekre, hanem egy nagy térben munkaállomások elhelyezésére gondoltam. Igény esetén azonban mobil üveg válaszfalak bármikor kialakíthatóak. A legkisebb épület irodarésze előadóként, tárgyalóként működik. Az irodarészek zárófödéme zöldtetős kialakítású, az itt dolgozók által pihenésre igénybe vehető, akár céges rendezvények lebonyolítására is alkalmas lehet.

 

 

Anyagok, szerkezetek

Az épületek tartószerkezete Thermomass rendszerű, maghőszigetelt réteges falszerkezet. Ez a belső oldali 20 cm-es teherhordó falazat mellett 12 cm vastag látszóbeton burkolatot jelent, köztük 14 cm XPS hőszigeteléssel. A technológiának köszönhetően a falazat teljes mértékben homogén és hőhídmentes. Az anyagválasztásnál döntő volt, hogy az irodaház látványát egy hangsúlyos, figyelemre méltó, komoly kinézetet adó anyagok határozzák meg. Ennek tökéletesen megfelel a látszóbeton és az üveg kombinációja. Az alumínium nyílászárók és az árnyékoló rendszer tartószerkezete erősen sötétkék színű, már-már fekete, ezt az árnyalatot is az előbb említett tulajdonságok hangsúlyozása miatt választottam.

A beton alkalmazása egy másik szempontból is felmerült. Kőbányán a betonról azonnal az itt megtalálható sok-sok lakótelepi panelépület jut az emberek eszébe. Így egyfajta folytonosságot kívántam képviselni az anyaghasználattal, ugyanakkor az is közrejátszott ebben, hogy az embereknek megmutassam: a beton, mint anyag, tud szép, igényes is lenni. Ezáltal a betonról alkotott sztereotípiát próbáltam feloldani.

 

 

Az árnyékoló szerkezet egy zárt szelvényű vázra erősített Colt árnyékoló rendszer. Az árnyékoló lamellák önhordó üvegek, így fontos a megfelelő helyen történő rögzítésük, alátámasztásuk. A lamellák külső fényvisszaverő fóliával kezeltek, fekete színűek.

A függönyfal és a többi nyílászáró is alumíniumból készült, ehhez a Schüco rendszerét használtam fel. A klímahomlokzat két függönyfalat jelent, közte átszellőztetett légtérrel. Az átszellőztetést a kürtőhatás biztosítja, amely az alul és felül elhelyezett szellőzőréseknek köszönhetően jön létre. Ezen felül aktív rekuperátorok beépítését is terveztem, amelyek a megfelelő légcsereszám elérését szolgálják abban az esetben, ha a klímahomlokzat ezt nem tudná biztosítani. Ezek a készülékek a tetőn találhatóak. Az energiatudatosság jegyében a fűtést geotermikus módon oldottam meg, a telken talajszondák elhelyezését terveztem.

---

Inkubátorház - Kőbánya

tervező: Gál Bence (SZIE-YMÉK építészmérnöki BSc)
tervezés éve: 2011
bruttó szintterület: ~1500 m²
helyszín: Budapest, X. ker., Kőbánya, Somfa utca - Ceglédi út sarok
konzulensek:
építészet: Markó Balázs
épületszerkezet: Markó Balázs
tartószerkezet: Hernád Attila
építésszervezés: Hock Judit, doc. hc. Velősy András
gépészet: GeoSolar Europe Kft.