Közélet, hírek

Ismét élnek a tűzfalak a BME-n

1/34

Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)

?>
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
?>
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
?>
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
?>
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
?>
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
?>
Csaba Eszter műve (Dob utca)
?>
Csaba Eszter műve (Katona József utca)
?>
Császár Dorottya műve
?>
Dobi Zoltán műve (Katona József utca)
?>
Dobi Zoltán műve (Katona József utca)
?>
Gonda Nóra műve
?>
Kiss Marianna Éva műve (Régi Posta utca)
?>
Kiss Marianna Éva műve (Régi Posta utca)
?>
Kóbor Szilvia (Dob utca)
?>
Kóbor Szilvia (Dob utca)
?>
Kóbor Szilvia (Dob utca)
?>
Kóbor Szilvia (Dob utca)
?>
Mohammad Ehsan Mohammad Forouzideh - Historical Facades
?>
Navid Arzani Gable wall - Freehand drawing
?>
Németh Nilla (Akácfa utca)
?>
Németh Nilla (Akácfa utca)
?>
Németh Nilla (Akácfa utca)
?>
Németh Nilla (Akácfa utca)
?>
Omar A. (Régi Posta utca)
?>
Sara Aliakbari (Nyár utca)
?>
Sara Aliakbari (Katona J. utca)
?>
Sara Aliakbari (Régi Posta utca)
?>
Söjtöry Domonkos (Régi Posta utca)
?>
Söjtöry Domonkos (Katona J. utca)
?>
Turi Gergő (Dob utca)
?>
hallgatói tűzfaltervezési munkák válogatása a tanszéken
?>
hallgatói tűzfaltervezési munkák válogatása a tanszéken
?>
?>
Turi Gergő (Dob utca)
1/34

Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)

Ismét élnek a tűzfalak a BME-n
Közélet, hírek

Ismét élnek a tűzfalak a BME-n

2016.02.15. 13:01

Cikkinfó

Szerzők:
Ocztos István
Tari Gábor
Molnár György

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
2

Az Élő Tűzfalak Budapest projekt, Belső-Erzsébetváros tűzfalainak vizuális rehabilitációját tűzte ki első céljaként 2010 tavaszán. Az azóta alapítvánnyá cseperedett kezdeményezés célja vizuális válaszokat adni a kihasználatlan tűzfalakra. 

Előzmények

A nyílt nemzetközi, képzőművészeti pályázat meghirdetése során a projekt vezetői megkeresték a BME Építészmérnöki Kar dékánját, Dr. habil Becker Gábor PhD, DLA-t és helyettesét Varga Tamást. A személyes egyeztetést követően az építész hallgatók is megkapták a feladatot, a pályázati anyagot, ők is részt vehettek a munkában. A jelentős hallgatói, civil és döntéshozói érdeklődés hatására 2011 januárjában létrehoztuk az Élő Tűzfalak Erzsébetváros Alapítványt.


Célok

Közösségépítő kezdeményezésünk egyik alapvető célja az épületek korszerűsítésére, állagmegóvására, a tűzfalakon és egyéb kihasználatlan városi felületeken létrehozandó vizuális válaszok, megoldások keresése, a harmonikusabb, esztétikusabb városkép és az élhetőbb város létrehozásának ideája. Fontos feladatunknak tartjuk továbbá a városlakók, a várost használók, az ott élők figyelmének felhívását arra: közvetlenebb és tágabb környezetük milyensége, minősége, annak használata rajtuk is múlik. Ezen gondolat mentén célunkat a tűzfalakra kiírt pályázatokkal, gyerekeknek tartott foglalkozásokkal kívánjuk elérni, melyeket többször a szabad városi környezetben, tereken tartunk meg, segítségül hívva a vizuális nevelés és oktatás eszközeit.


Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
1/34
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)





Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
2/34
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)


Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)
3/34
Barakony Zsófia műve (Wesselényi utca)



A vizuális nevelés, a városi környezettel való találkozás, és annak megismerése már a gyerekkorban fontos szerephez jut, annál is inkább, mivel a gyerekek nyitottak, kreatívak, fogékonyak a kreatív játékokra, foglalkozásokra, s bátran mernek a ceruzához, papírhoz nyúlni.

A városi épített környezetbe történő beavatkozás azonban nem nélkülözhet szakmai ismereteket, ezért kerestük meg a BME Építészmérnöki Kar szakembereit, oktatóit, s rajtuk keresztül szólítottuk meg a hallgatókat.


A bemutatott anyag, a konkrét feladat

Szeretnénk a városi vizuális kultúra általunk választott informális tanulási módszert, - mely intenzíven használja az internetet és ott a közösségi média adta lehetőségeket - beemelni a formális oktatás keretei közé. Ezért nagy eredménynek tartjuk, hogy Tari Gábor egyetemi docens, a BME Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék Színdinamika Műhelyének vezetője nyitottan fogadta megkeresésünket, lehetőséget adott két, a témával foglalkozó előadás megtartására, melyek után a Rajz 9. /építészet és képzőművészet/ tantárgy 2015/16 őszi félév keretében az általunk előkészített, belvárosi épületek homlokzati síkjainak eltéréséből kialakult tűzfalakra a tervezési feladatot kiadta hallgatói csoportoknak. A feladat a megadott tűzfalakra adott vizuális javaslatok megtétele volt. A megoldások módjában a hallgatók szabad kezet kaptak, de elsősorban a Rajz 9. tantárgy keretében tanult ismeretek felhasználását javasolta Tari Gábor, aki egyben a hallgatók konzulense is volt, és aki a tanszéki színdinamika oktatás keretében, panelházak színesítésével is szakértően foglalkozik.

Tari Gábor szerint: “A tűzfalakra helyezhető képzőművészeti kompozícióknak több megközelítése is lehetséges - van igény az alkotókban a mai életérzés legfontosabb emberi, társadalmi és filozófiai problémáinak a megjelenítésére, ilyenkor viszont a már a többé-kevésbe kiforrott grafikai nyelv, egyéni stílus elengedhetetlen - tömör, dekoratív, könnyen megvalósítható technikában, - míg lehetséges a falfelületeket direkt üzenetek nélkül, csak a színek és formák absztrakt ritmusaival és ezek áttételesebb mondanivalójával megtölteni. Az építész hallgatóknak inkább ezt a stílusirányt mertük jobban ajánlani. A kompozícióknak érdekes módon illeszkedni és kiválni is kell egyszerre a javarészt öreg pesti bérházak színkörnyezetéből, hiszen a mű identitása ezt kívánja. Viszont a zavaró, túl tolakodó színvilágú, olcsón közhelyszerű, reklámízű tartalmak sem ajánlottak."


Csaba Eszter műve (Dob utca)
6/34
Csaba Eszter műve (Dob utca)




Csaba Eszter műve (Katona József utca)
7/34
Csaba Eszter műve (Katona József utca)

 

A hallgatók a feladat megoldásához helyszínrajzokat, utcaképek fotóit kapták meg, melyeken a tervezendő tűzfal állt a középpontban. A helyszínek és a falak közül tetszésük szerint választhattak.


Néhány szó a további oktatási tervekről és a népszerűsítésről

Széles nyilvánosság előtt zajló terveink népszerűsítése során, együttműködő partnereket keresve, hatékonyságunkat növelendő, 2015 őszén szintén felvettük a kapcsolatot a BME Műszaki Pedagógia Tanszékével, ahol terveinket Molnár György egyetemi docens, tanszékvezető érdeklődéssel, nyitottan és kedvezően fogadta. Támogatta mind a tűzfal vizualizációs, mind pedig a közösségi médiákon lefolytatott képzőművészeti pályázatok bemutatását, ismertetését, és különösen azt a szándékot, hogy az informális tanulás ezen formáját a formális tanulási keretek közé integrálhassuk.

Molnár György szerint: “E folyamat részeként elkészült egy tudományos munka, mely egyfelől a vizualitás-képiesség mai jelentőségét, másfelől a konnektivista tanuláselveken alapuló tanítás-tanulás folyamatát ragadta meg. Ocztos István munkájában a gyakorlatorientált jelleg, számos IKT-alapú jó gyakorlat került bemutatásra, melyben az élményalapú, játékos tanulási elemek is helyet kapnak." Ezen folyamat egyik első részeként, Benedek András egyetemi tanár meghívásának eleget téve, a Visual Learning Lab - A képi tanulás Műhelye hallgatóságának bemutató előadást tartott Ocztos István tűzfal vizualizáció témában.


Gonda Nóra műve
11/34
Gonda Nóra műve

 


Kiss Marianna Éva műve (Régi Posta utca)
13/34
Kiss Marianna Éva műve (Régi Posta utca)


Kóbor Szilvia (Dob utca)
17/34
Kóbor Szilvia (Dob utca)


Összegzés

A fent vázolt oktatási munka és népszerűsítés mellett továbbra is az előkészített és az előkészítés alatt álló terveink, javaslataink, beadványaink a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztályán, Budapest Főváros több kerületének Önkormányzati Polgármesteri Hivatalaiban, Főépítészi Csoportjainál vannak. Partnereinkkel egyeztetve, közösen dolgozunk, nyitottak vagyunk más hasonló szellemben működő csoportok fogadására, a “Budapest a Tűzfalak Városa" brand bővítésére.

Molnár György szerint: “Ocztos István projektjei (Tűzfalak, The Game projects) mind egy újszerű pedagógiai szemlélet kialakítását támogatják, ahol digitális tanulás vertikális és horizontális kapcsolatainak kiterjesztésével szinte 360 fokossá válik a tanulási környezet, erősítve az informális tanulás dimenzióit, a látvány, a stílus, a szakmaiság, a jobb agyféltekés gondolkodás didaktikai elveit ötvözve, megszólítva ezzel olyan társadalmi rétegeket is, akik törődésre, terelgetésre, fejlődésre vagy épp nyitottabb világra és gondolkodásmódra vágynak.


Németh Nilla (Akácfa utca)
20/34
Németh Nilla (Akácfa utca)



Németh Nilla (Akácfa utca)
22/34
Németh Nilla (Akácfa utca)




A formális tanulási környezet tanulástámogatására vonatkozóan megállapítható a felsőoktatási tapasztalatok alapján, hogy a különböző elektronikus rendszerekben eltöltött viszonylag szerény tanulással töltött idő is meghozza a pozitív eredményt, s ugyanakkor van számos a digitális nemzedékek számára hiányként előforduló elem is. Emellett a felkínált formális tanulást segítő funkciók iránt közömbösség uralkodik a fiatal tanulói nemzedékek körében. Az informális tanulási környezeteket tekintve a tanulási lehetőség rendkívüli nagy száma adott, csupán a megfelelő leszűkítést kell megtennünk, s megtalálnunk az egészséges egyensúlyt a virtuális és a valós tanulási környezetek között."


Ocztos István, Tari Gábor, Molnár György




Bibliográfia

Molnár György: Formális és informális hálózatalapú tanulási környezetek, s a bennük rejlő tanulási potenciálok szerepe, In: Ollé János (szerk.) V. Oktatás-Informatikai Konferencia: tanulmánykötet. Budapest: ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, 2013. pp. 196-201.

 

Vélemények (2)
Pákozdi Imre
2016.02.16.
18:48

Pest a tűzfalak városa. Ennek oka nem csupán a II. világháború, hanem a XIX. század utolsó negyedében a Közmunkatanács ill. a városi hatóságok által elkövetett azon hiba, hogy sok helyen elmulasztották a párkánymagasság előírását ill. betartatását. Az utcaszélesség előírása is változott, érdekes módon nem csak nőtt, hanem esetenként csökkent is; a szélességi előírás változásának követését viszont nem, vagy csak igen türelmes módon kérték számon*.

A tűzfalak drámai hatású építészeti elemek: hiányt, befejezetlenséget, meztelenséget, védtelenséget sugallnak, egyszersmind az utca, a városkép rendezési kísérletének látványos kudarcai. Ezért a tűzfal nem tréfás, nem groteszk és sokkal inkább puszta seb, mint a gyógyulás jelképe.

Kezelése ezért tiszteletet és a környezet iránti nagy érzékenységet kíván. Ahol tűzfal meredezik, ott általában más baj is van. Lebombáztak, lebontottak és úgy hagytak valamit – ez általában szegény, netán tragédia-sújtotta környékekre jellemző. Ilyen bőven van a városban, a VIII. kerület (Józsefváros) jár az élen, de valóban, a VII. kerület (Erzsébetváros) is „kincsesbánya”.

A bemutatott tervek nagyon tanulságosak. Nézzük például Barakony Zsófia öt tervét a Wesselényi utca ugyanazon tűzfalára. Az első, a második és az ötödik (kis, rajzos elemek, homogén, semleges, barátságos tónus) jól illeszkedik a töredezett formavilágú, lepusztult környezethez és annak szürkés, kopott, jellegzetesen jellegtelen színeihez. Mindehhez képest a tűzfalkép csak pici lépés előre, szelíden visszhangozva, egyszersmind megemelve az utca girbe-gurba, tervezetlen grafikáját. A harmadik és a negyedik terv viszont harsányságával sért; nem csak a nézőt, hanem a környezetet. Mire ez a kék, mire ez a sárga, mit akar a harcias vörös, minek örül ez a kockás op-art, mit varr a nyakunkba ez az egész hívságos, erőszakos képi világ? Inkább vakoltátok volna be a kapualjunkat – akár ez is lehet az önkéntelen reakció.

Telitalálatnak tartom Csaba Eszter és Császár Dorottya megoldásait. Az első, a XIII. Katona József utcai tűzfal-borítás képi világa egyszerű. Színezése is az, ráadásul barátságos, a rajz pedig egy olyan valós elemet ábrázol, amely illeszkedik a szomszédos ipari jellegű épület feltételezhető funkciójához. A másik képen Császár Dorottya a városi köznapiság netovábbjával, a lépcsőjárással operál. Teszi ezt humorral, megértéssel, és az igazi tehetség áldásaként, az egész falat beborító, ütősen monoton szín- és formavilág ellenére is szerényen. Tovább lapozva, színei harsányságával együtt jónak tartom a két tépett tapétás képet, talán mert jónéhány környékbeli lakásbelső sorsát ábrázolja, persze kiélezetten. Kevésbé sikerültek a nyilván ugyanattól a (sajnos meg nem nevezett) szerzőtől származó, szabályos geometriai mintázatú tervek.

Ez a tűzfaldekorációs gyakorlat kiváló dolog. Szociális érzékenységre nevel, reflektálásra késztet, illeszkedni tanít a környezet képi és építészeti világához, sőt, még játszani is enged, miközben elkerüli a zsáner stílfekvését és igényes alternatívát kínál a talmi óriásplakátok uralmára. Le a kalappal a kezdeményezők és a kezdeményezést következetesen napirenden tartók előtt.

* ld. részletesebben Preisich Gábor: "Budapest városépítésének története Buda visszavételétől a II. világháború végéig" c. művében a 157 - 167. oldalakon. 

Ocztos Istvan
2016.02.17.
19:38

@Pákozdi Imre: Tisztelt Pákozdi Imre!

Köszönjük szépen megtisztelő figyelmét, a várostörténeti előzmények bemutatását, a munkák részletes és gondos elemzését, személyes véleményét, záró, bíztató sorait, az ajánlott szakirodalmat.

Szíves figyelmébe ajánlom, - egyelőre kizárólag a facebookon elérhető, - a témával és tevékenységünkkel bővebben foglalkozó honlapunkat, melyen egyéb előzmények, munkák, kezdeményezések, tervek mellett megtalálja a fotóalbumok között az összes névvel ellátott hallgatói munkát is: https://www.facebook.com/LivingFirewallsBudapest

Megtisztel bennünket, ha figyelemmel követi oldalunkat!

Üdvözlettel, Ocztos István

 

 

 

Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk