Épületek/Középület

Játékcsarnok-uszoda

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Játékcsarnok-uszoda
Épületek/Középület

Játékcsarnok-uszoda

2002.11.08. 13:15

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Kovács Péter DLA, Lengyel István

Földrajzi hely:
Mór, Magyarország

Generál tervező: Lengyel Építész Bt. Építész tervezők: Kovács Péter, Lengyel István



A Szabadidőközpont területe 87516 m2. Az építési telek MÓR északkeleti részén található, melyet északon a vasút, keleten és délen erdős-ligetes terület, nyugaton a Táncsics Mihály út és iparterület határol. A terület keletről nyugat felé lejt, kerítéssel lehatárolt, közterület kapcsolata a Táncsics Mihály út és déli oldalon lévő földút felől van. A játékcsarnok, uszoda épület szabadon állóan helyezkedik el.



Építészeti műszaki leírás

A csarnoktér elsősorban sportrendezvények: kézilabda, kispályás labdarúgó, kosárlabda ökölvívás, stb. lebonyolítására, illetve esetenként koncertek, előadások, egyéb városi események rendezésére alkalmas.

A küzdőtér mérete 44x23 m, tiszta belmagassága 8,00 m. A csarnoktér keleti oldala mobil színpad elhelyezésére alkalmas területtel egészül ki, a nyugati oldalon 7 soros, 408 férőhelyes lelátó kerül elhelyezésre. A kűzdőtéren pl. koncert esetén cca 500 férőhelyes, székkel berendezett nézőtér alakítható ki.

A közönség az előcsarnokon keresztül lépcsőn közelíti meg a lelátókat, előcsarnokból térszinten a kűzdőteret. Az előcsarnokhoz kapcsolódik az információ-ruhatár, wc csoportok és a büfé is. A lelátó felülről, (+3,30 szintről) töltődik föl . A lelátó előtti galériáról tűzrendészeti okok miatt külső dohányzóteraszra nyílnak kijáratok, melyhez 8 %-os menekülőrámpa is kapcsolódik. Az előcsarnokból, a lelátó galériáról és a büféből is látványként megjelenik az uszodatér.



Az uszoda öltöző az előcsarnokból megközelíthető, de lehetséges a kapcsolata egy később a területen létesítendő szállodával is. Az uszoda öltözők sportöltözőként is használhatók. Az uszodához szintén tartozik egy az előcsarnok felől megközelíthető 93 férőhelyes lelátó.

A játékcsarnok funkcióhoz tartozó sportolói bejárat a közönségbejárattól elkülönül. A sportolói előcsarnokon keresztül közelíthető meg a 4 öltözőblokk, az edzői, bírói öltöző. Innen is megközelíthető az emeleten elhelyezett VIP és igazgatási egység. Az épület déli oldalán gépészeti terek lettek elhelyezve.



Tetőszerkezet:

A nagycsarnok fölött 11,40 illetve 2,50 m-es tengelytávolságokkal íves, acél-ragasztott fa kombinációjú aláfeszített főtartók készülnek. Az uszoda fölött 7,20 m-es , és 5,80 m-es keretállásokban íves, acél aláfeszítésű ragasztott faszerkezetű főtartók készülnek. A főtartók között ragasztott fa szelemenek kerülzek beépítésre. A szelemenek fölött fölül íves, alul egyenes pallódarabokból szegezett szaruzatrendszer készült. A 25 cm szerkezeti magasságú szaruzat alul, fölül deszkázott. A nem íves tetőszerkezetekben a szaruzat 20 cm magasságú, belső térben alulról gipszkartonnal burkolt. A csarnokterekhez kapcsolódó egyéb épületrészek faszerkezetű félnyereg tetőkkel vannak lefedve.



Válaszfalak
10 cm válaszfallapból, illetve 10 cm gipszkarton rendszerből készülnek.

 

Belső nyílászárók
E gyedi faszerkezetek illetve acél tokszerkezetű ROLLA ajtószerkezetek. Külső nyílászárók: horganyzott acél tartószerkezeten egyedi fa tokszerkezetű ajtók, ablakok. Az játékcsarnok nyugati felső 18 db ablaka, valamint a keleti oldalon 2 db felső ablak motoros távnyitóval működtetett bukó faszerkezetek, melyek hő- és füstelvezető funkciót is betöltenek. Az ablaknyitók típusa BSH-SIMON RWA, a nyitási hossz 60 cm.

Szakipari falak, burkolatok
A csarnokok szellőzés szerelvényeit végfalakon gipszkarton, illetve akusztikus burkolat takarja. A gipszkarton acél zártszelvény tartószerkezetre van csavarozva. Az első emeleti közlekedő galéria, az irodák előtti közlekedő valamint a játékcsarnok öltözősáv előtti közlekedő fölött gipszkarton álmennyezet készült.



Szauna
10 férőhelyes, helyszíni elemekből készített kerámia padlóburkolatra épített szerkezet. A kabin 10 cm hőszigetelő réteg egy illetve két oldalán északi fenyő burkolattal, padokkal, üvegablakkal készült. A szauna padlóburkolata a kerámiára helyezett felhajtható fa lábrács. Masszázsmedence: 2,09x2,09 m méretű mobil szerkezet, vízmelegítővel, vízforgatóval.

Üvegezés
A külső nyílászárók 2 rétegű hőszigetelő üvegezést kapnak. Az előcsarnok külső üvegfala, kétrétegű 2x4 mm ragasztott biztonsági üvegezéssel készült, a belső üvegfal 2x4mm ragasztott üvegezéssel.

Kovács Péter, Lengyel István okl. építészmérnökök



Mór, Táncsics Mihály út

Generál tervező: Lengyel Építész Bt.

Építész tervezők: Kovács Péter, Lengyel István
Építész munkatársak:

  • Földesi Zoltán
  • Kecskés István
  • Gortka István
  • Bartha Tibor

Statikus tervező: Dr. Nagy Tibor, Balogh Béla, Barta Imre
Épületgépészet: Hámori Sándor
Uszodatechnológia: Sallai Zoltán, Gál Sándor
Elektromos tervező: Fehér Tibor, Danner Mihály
Közműtervező: Csóka Gyula
Közlekedés: Muraközi János
Külső elektromos: Kaszál lászló
Bonyolítás-sporttechnológia: Erdei László, Erdei Mérnöki Iroda Bt.
Generálkivitelező: BAUCONT Építőipari Rt.
Építkezés kezdete: 2001 augusztus
Befejezés: 2002. Augusztus
Beruházás összege: 770.000.000.- +Áfa
Felelős m. vezető: Hézső Károly
Projektmenedzser: Rácz Pál ok. építészmérnök
Építésvezető: Murányi Attila Levente okl. építőmérnök

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk