Kamarai közlemény a LIDL Magyarország Bt. ajánlattételi felhívásával kapcsolatban.

A Magyar Építész Kamara felhívja a Tisztelt kamarai tagok figyelmét, hogy a Lidl Magyarország Bt. által meghirdetett Budapest, II. Csalogány utcai Lidl áruház tervezési ajánlatkérési felhívás számos, az építészekre nézve súlyosan hátrányos pontot tartalmaz.

A Magyar Építész Kamara felhívja a Tisztelt kamarai tagok figyelmét, hogy a Lidl Magyarország Bt. által meghirdetett Budapest, II. Csalogány utcai Lidl áruház tervezési ajánlatkérési felhívás számos, az építészekre nézve súlyosan hátrányos pontot tartalmaz. Ezek alapján a Magyar Építész Kamara felhívja tagjai figyelmét, hogy nagyon alaposan gondolják meg, részt kívánnak-e venni az ajánlatkérési eljárásban ilyen előnytelen feltételek mellett.

Előzményként 2009 decemberében az Építészfórumon megjelent felhívásban a cég referenciafüzetek alapján tájékozódott, majd beszélgetésre hívta be azok beküldőit. Ennek alapján választotta ki azokat az irodákat, amelyeknek „árajánlat kérési dokumentációt" küldött el, amelyet több kamarai tagunk továbbított a MÉK-nek előzetes véleményezésre. A dokumentációt korábban a MÉK nem ismerte és nem véleményezte. Egy későbbi, a jelen helyzetből fakadó esetleges jogsérelem esetén a felhíváson induló tagjai számára védelmet nem tud nyújtani. A MÉK álláspontja szerint a kamarai tagok tervezési munkát csak arányos díjazás fejében végezhetnek, mert a megfelelő színvonalú tervezési munka feltételei csak így biztosítottak. Jelen esetben az ajánlatkérési felhívást elfogadók nagy részének még fizetnie is kell azért, hogy (bizonytalan feltételek között) tervezhessen és a benyújtott terveket - a megjelent feltételek szerint - a kiíró akkor is felhasználhatja, ha azokat nem ellentételezi.

A MÉK tisztában van a jelenlegi piaci helyzettel, de felelősséget érez a tervezési munkák minőségének és tervezők érdekeinek jelenlegi és jövőbeni védelméért. Az tervezők ilyen versenyeztetése súlyosan aláássa az építészek szakmai presztízsét.

A MÉK állásfoglalása szerint vagy – egy megfelelő feltételekkel kiírt – tervezési versenypályázat, vagy egy ún. párhuzamos megbízás jelentheti a korrekt, a kamarai tagokat védő megoldást.

A MÉK megkeresi a Lidl Magyarország Bt.-t is a kiírás kapcsán és amennyiben nem kap megnyugtató választ a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.

A problémák részletes kifejtése
„1.9. A Bíráló Bizottság munkája
(…)
Kiíró fenntartja a jogot, hogy az eljárást bármikor, lezárhatja, azt eredménytelennek nyilváníthatja."

Amennyiben erre sor kerül, a kiírót semmilyen kártérítési kötelezettség nem terheli, és ekkor a pályázati kiírást megvásárló építészek gyakorlatilag minden ellenszolgáltatás – a pályázati eljárásban való sikeres részvétel esélyét is beleértve – nélkül fizetnek a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-nek.

„1.10. A tervdokumentációk díjazása
(…)
A beérkezett dokumentációk a kiíró tulajdonába kerülnek, azokat részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja."

1.10. pont alapján a kiíró gyakorlatilag ellentételezés nélkül kíván teljes felhasználói jogosultságot szerezni a beérkezett dokumentációkkal kapcsolatban. A kiírás ugyanis nem biztosítja sem azt, hogy minden tervdokumentáció díjazásra kerül, sem azt, hogy a díjazás a felhasználási jogokkal arányban áll. Ezen feltételek alapján a nem, vagy kirívóan alacsonyan díjazott tervdokumentációkon is teljes felhasználói jogosultságot szerez a Lidl. Ez a pont különösen a kiírás 2.4 pontjának fényében feltűnően hátrányos, mely követelmény elvi építési engedélyezési terv kidolgozottságát és ennek megfelelő munkaráfordítást követel meg, amely messze meghaladja az ajánlat elbírálásához szükséges követelményeket.

„1.12. A továbbtervezésre vonatkozó feltételek
Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy a továbbtervezésről az eljárás lezárását követően, az eljárástól függetlenül rendelkezik."

A MÉK felhívja a figyelmet arra, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban szerzői jogi törvény) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve (1. § (2) bek. k) pont). A szerzői jogi törvény 16. § (1) bek. alapján pedig a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerzői jogi törvény 16. § (4) bek. alapján pedig, ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Mindezek alapján a kiírás 1.12 pontja törvényellenes és jogosulatlan előnyökkel ruházza fel a kiírót különös tekintettel a kiírás 1.10 pontjára is, mely alapján a beérkezett dokumentációk a kiíró tulajdonába kerülnek.

Budapest, 2010. március 1.

Magyar Építész Kamara
Dr. Vincze Attila
Főtitkár