Épülettervek/Tervpályázat

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat

1/12

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

?>
Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter
?>
Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter
?>
Időrend, tervezői gondolatok és a belőlük következő házak születési sorrendbe állítva - építész: Tóth Péter
?>
Terra, kőzet talaj, mikroklíma és szőlőfajták harmóniája - építész: Tóth Péter
?>
Tájegységek, a kiinduláshoz használt eredeti egyenletes raszterbe illesztett pontoka földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosításban - építész: Tóth Péter
?>
Tájegységek, a háló-erőtan szerintA maradék öt szempontrendszer eredő erői által kialakított végleges alaprajzi rend - építész: Tóth Péter
?>
Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
?>
Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter
1/12

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat
Épülettervek/Tervpályázat

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat

2015.12.11. 15:06

Kánaán címen nyújtotta be ötletét Tóth Péter és csapata a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori pályázatára. A kiállítás az elmúlt 25 év stílusteremtő hazai borászatait és a közöttük felfedezhető sokrétű kapcsolatrendszert foglalja egy installációba. 

Ez a megszokottól eltérő megjelenítési mód lehetőséget ad arra, hogy egy látszólag statikus kompozíció mégis képes legyen folyamatosan megújulni azok számára, akik hajlandóak párbeszédbe elegyedni vele. Így a házak ebbe az összetettebb kontextusba helyezve a vágyainkban szereplő „tökéletes világ", azaz a Kánaán ideáját jelenítik meg. A magyarországi építészeti frontvonalon, ahol a minőségi építészet minden területen visszavonulóban van, és helyét az igénytelenség veszi át, a borászatok jelentik az egyik olyan legfontosabb frontszakaszt, ahol - pontokba sűrítve -, de mégis helyreállt a világ rendje. Ennek a teljességnek, az építészet kultúrateremtő erejének a bemutatása a kiállítás legfontosabb célja.

Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter
7/12
Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter



Szakmai koncepció

Kánaán a frontvonalon?

A megszokottól eltérő megjelenítési mód lehetőséget ad, hogy egy látszólag statikus kompozíció mégis képes legyen folyamatosan megújulni azok számára, akik hajlandóak párbeszédbe elegyedni vele. Így a házak ebbe az összetettebb kontextusba helyezve a vágyainkban szereplő „tökéletes világ", azaz a Kánaán ideáját jelenítik meg.

Nem is olyan régen az emberek úgy élték a mindennapjaikat, hogy a táj, a házak, a zene, a viselet, az ételek mind egy egységes életszemléletnek voltak a következményei. Ez a teljesség mostanra töredékessé vált, de a bemutatott borászatok segítségével újra felidézhető. A kiválasztott házak kivétel nélkül olyan helyzetet teremtettek a környezetükben, ahol - pontokba sűrítve-, de mégis helyreállt a világ rendje. Ennek a teljességnek, az építészet kultúra teremtő erejének a bemutatása a kiállítás legfontosabb célja. Ez a mi frontról küldött jelentésünk.

Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter
12/12
Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter



Próféták a választottak között

A magyarországi építészeti frontvonalon, ahol a minőségi építészet minden területen visszavonulóban van, és helyét az igénytelenség veszi át, a borászatok jelentik az egyik olyan legfontosabb frontszakaszt, ahol –és ez volna a kiállítás mondanivalója- az adottságok olyanok, hogy minőségi építészetet generálnak. Ez a generálódás sok mindenből fakad: a borászat hagyományaiból, a hely
szükségszerűen figyelembe veendő szerepéből, a minőségi bor szülte igényességből, stb. Persze ez nem azt jelenti, hogy magától is jó borászat születik, hanem azt, hogy itt teremtődnek meg a feltételei
annak, hogy építészeink zseniális individuális alkotásai sorra megszülessenek.

Nemzeti építészetünk a megteremtés helyett, a felfedezésre vár. Válságokkal terhelt világunkban, szükség van pozitív impulzusokra. Az értékek puszta megismerésének is lélekemelő ereje lehet. Az elmúlt 25 év egyik építészeti sikertörténete minden kétségen felül a haza borászatok létrejötte.
Építészetünknek ezt a szeletét azért is érdemes a megmutatnunk a világnak, mert az elmúlt években robbanásszerűen fejlődő borturizmus olyan helyzetbe hozta ezeket a házakat, hogy megismerésük még akkor is megkerülhetetlenné vált, ha valakit nem különösebben érdekel az építészet.

Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
10/12
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter



A borászatokra, mint a hazai kortárs építészet képviselőire azért esett a választás, mert ezek vitán felül olyan gondolati és építészeti minőséget testesítenek meg, mely joggal tarthat számot a nemzetközi érdeklődésre. Több bemutatott ház rangos nemzetközi díjak birtokosa és mind az írott mind az online médiában publikációk sora foglalkozott velük külön-külön.

Együttes bemutatásuk azért időszerű, mert egyben láttatva őket a hazai építészet egészéről kaphat átfogóbb képet a látogató. A sokszínűség itt nem kioltja, hanem gazdagítja egymást. A házak nem egymással vitatkoznak, hanem inkább azt szemléltetik, hogy egy teljesen hasonló építészeti feladatra
milyen sokféle hiteles válasz adható. A kiválasztott épületek szerencsére csak egy hosszú sor kezdetét jelentik, ám a felsorolásnak határt szabtak a Biennálé adta időbeli és térbeli korlátok. Olyan példákat kerestünk melyek sokféleségükkel érik el, hogy a végesség ellenére mégis átfogó kép alakulhasson ki a szemlélőben a hazai viszonyokról, az itt alkotó építészek gondolatainak tisztaságáról.

Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
11/12
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter

Határhelyzet

A kiállítás legfontosabb alapeleme egy olyan lágyan hullámzó áttetsző felület, mely hol mellettünk, hol felettünk úszva folyamatosan alakítja a pavilon belső tereit, megidézve ezzel a szőlőhegyeink állandóan változó, tüneményes világát, és a hozzá szervesen ízesülő építészeti térstruktúrákat is. A lepel egyszere domborzat és boltozat attól függően, hogy melyik oldalára képzeljük magunkat. Az épületek modelljei vállkövekként hordják ezt a különös világot. Lebegve egyensúlyoznak a fent és lent között. Ugyanúgy, ahogy belső térrendszerük is áthatja a felszín alatti és feletti világot a valóságban.

Az építészetnek ez a szegmense nagyon érdekes átmenetet képez az ipari-mezőgazdasági és középületek között. Ugyanígy értelmezhetők a profán és szakrális terek speciális keverékeként. A bennük és körülöttük zajló élet is folyton vándorol, elég csak egy égből pottyant vízcsepp útját végiggondolni, mely a szőlőtő gyökerétől a bogyó aranygömbjén át a pince nyugalmába jut. Itt megpihenve várja sorsát, hogy ismét átlépve a felszín bűvös vonalát új utazásba kezdjen fényes palackokban csillogó poharak felé. Ezt a sajátos hullámmozgást élhetjük át valós térélményként a borászatok és a kiállítótér megismerése közben.

Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter
2/12
Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter

A hálózat ereje

Az installációt alkotó felületet és a csomópontok térbeli helyzetét a borászatok közötti kapcsolatrendszer hozza létre. Barabási Albert László professzor nagy hatású könyve (Barabási Albert László: Behálózva Budapest: Magyar Könyvklub 2003) nyomán a hálózatelmélet megközelítésmódját megkíséreltük az építészetben is alkalmazni. E szerint az épületek és a köztük létrejövő kapcsolatok leírhatóak a gráfelmélet szabályai szerint, ahol a házak a kialakuló hálózat csomópontjai; a kapcsolataik pedig e pontok között futó éleknek felelnek meg.

Az építészet ilyesfajta megközelítése új távlatokat nyithat későbbi kutatások számára is, hiszen a rendelkezésre álló épületállományt alapvetően újszerű nézőpontokból képes vizsgálni. A csoportokra bontó katalogizálás helyett, éppen ellenkezőleg az eddig észrevétlen kapcsolódási pontokat keresi és mutatja meg. Szintén újdonság, hogy a kapott eredmények -a grafikai ábrák továbbfejlesztését követően- a kiállítás terébe rajzolódva elsődleges rendezői a kialakuló térstruktúrának. Az eredmény egy olyan speciális tér, melynek mérnöki szerkesztettségét a saját belső természetéből fakadó erőviszonyok hozzák létre.

Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
9/12
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter

Gráfok a térben

Olyan installációt képzeltünk, mely a rendelkezésre álló kiállítóteret a maga teljességében használja. Ezért kiindulásként a magyar pavilon alaprajzára egyenletes raszterben vetítettük a borászatokat megjelenítő pontokat a legfontosabb térbeli rendezőelv, a valós földrajzi elhelyezkedésük szerint. Következő lépésként feltérképeztük a házak között rejlő erőrendszereket. A pontok között húzódó élek vektoros erőként mozdították ki az épületeket az eredeti helyzetükből. Így alakult ki a kiállítás alaprajzi rendje.

A csomópontokban összesűrűsödik az információ. Itt keresztezik egymást azok az útvonalak, melyek mentén a házak megismerhetőek. A posztamensek hordozzák a rövid leírásokat. A felületen lassú ütemben lüktető különböző színű fénycsíkok az adott téma szerinti kapcsolatrendszereket mutatják be. Az installáció szegletkövei az épületmodellek, melyek különböző csillagképekben ragyognak fel ezen a különleges égboltozaton. 

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter
1/12
Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

A megismerés gazdagsága

Az általunk javasolt szempontrendszereket és a segítségükkel megjeleníthető hálózatokat külön ábraanyag mutatja a pályázatunkban. Hangsúlyozni szeretnénk, azonban, hogy ez a lista bővíthető. Üzenetünk lényege az eddig észre nem vett ezerarcú kapcsolatok megmutatásának lehetősége. Az általunk javasolt útvonalak nem kizárólagosak. Külön foglalkozunk annak lehetőségével, hogy a kiállítást megtekintők számára online lehetőséget biztosítsunk a saját szubjektív útvonalrendszereik megjelenítésére.

Úton Kánaán felé

Az építészet e speciális területéről, valamint a borról, a tájról mesélni kizárólag a mérnöki tudományok eszköztárával meglehetősen nehéz, hiszen ott bizseregnek az emberben az érzékszervei, melyek látni, hallani, tapintani, ízlelni egyszóval érezni akarják mindazt, amit az elvont, mérnöki fogalomrendszer önmagában nem tud megjeleníteni. A társművészetek bekapcsolása egy olyan újabb megismerési mód, mely mentén a házak további jelentéstartalommal gazdagodhatnak. Bízunk a téma inspiráló erejében. Érezzük, hogy a magyarországi gasztro-forradalom szereplői és a különböző művészeti iskolák egyaránt megszólíthatóak. Az épületek inspirálta munkákat készek vagyunk a kiállítás hosszú ideje alatt tematikus napokon bemutatni.

Így a borászatok és a hozzájuk kapcsolódó kifinomult környezet egymást erősítve mutathat majd valamit abból a teljességből melyet a bevezetőben célul tűztünk ki.

Tóth Péter

alkotótársak: Kováts Ábel, Parai Zoltán, Szász István, Török Ádám
szakmai tanácsadók: Sugár Péter DLA, Balázs Mihály DLA

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.12.12.
08:06

A Biennálé kurátorának, Alejandro Aravenának központi témája: „a valóság tehetetlensége elleni csata.” (ld. http://epiteszforum.hu/jelentes-a-frontrol ). Bár tudjuk, hogy minden építészeti tervezés és a tervek megvalósítása harc az elemekkel, köztük az emberi tehetetlenséggel (Vargha Mihály úgy fogalmazott, hogy minden tervező építész hadvezér), mégis, ennek a kurátori gondolatnak leginkább egyetlen pályamunka felel meg: az, amely Bán Ferenc életművét mutatja be. Sajnálatos, hogy a pályázat azok közé tartozik, amelyek nem igazán tudnak mit kezdeni a pavilon tereivel; a kasírozott, kétdimenziós képanyag nem jelent valódi térhasználatot. Akkor se, ha igen szellemesen (de félő, hogy a látogatók tömegében elsikkadva), a padlón ábrázolják a tokaji nyaraló alaprajzát, amelyből egyetlen térbeli elemként emelkedik ki a konyhapult. (A pályamunkák amúgy a www.ludwigmuseum.hu weboldalon tekinthetők meg, türelmes kattintgatás után.)

Kánaán... A leghálásabb téma persze, a magyarországi borászatoké. Jó ötlet, ha ezeket állítjuk nemzetközi építészeti seregszemléink fókuszába. Azonban, mivel éppen a borászatok megvalósítása jelenti itthon az adottságok szempontjából legsimábban, legkevesebb ellenállás leküzdésével művelhető építészi műfajt, kevéssé alkalmas a tehetetlenség elleni küzdelem illusztrálására. Másrészt az installáció túlságosan “kiállítási”. Posztamens posztamenst követ, rajtuk piciny makettek, amelyek egy többlet-mozdulat árán színesre váltanak... Lehet itt csillagösvényről beszélni, az sem változtat a térhasználat múzeumi, galériás jellegén. Ami persze, lévén szó egy pavilonról, ha úgy tetszik, galériáról, nem feltétlenül hiba.

Az EXTREMA témája kiváló és illeszkedik a kurátori alapgondolathoz. Idézet a pályázatból: „Érdekek, hitek, vakhitek küzdelme. Szabványosított és alternatív utak egyidejűsége.” A kiállítás azonban sokkal nagyobb teret kívánna; négy épített együttes koncertje túl sok, egyszerűen nem érvényesül a pavilon adottságai jelentette Prokrusztész-ágyban. Így félő, hogy zavaros, átláthatatlan helyzet keletkezne, annál is inkább, mert a terv szerint a bemutatandó négy objektumhoz vajmi kevéssé kötődő, nagyméretű térhatárolók - a Megeron-ház és Az ikonok arany háttere nevű paraván - tagolnák a pavilonbelsőt.

Kalandos, de némileg (alaposan?) félre-fókuszált pályamunka a Fabricatory. Többszöri áttekintés után sem látom, mi köze van ennek a kiállításnak a kurátori alaptémához („a valóság tehetetlensége elleni csata.”), sőt - bocsánat – az építészethez. A Hello Wood klassz dolog, amikor zajlik, nem győzöm dicsérni, de attól tartok, hogy az adott kontextusban a megjelenése érthetetlen volna – nem is beszélve a szövés mindent eluraló mozzanatáról.

Egyetlen pályamunka hasznosítja a pavilon terét valódi, építészeti térként: ez pedig az Arkt, a győztes. Nem állítom, hogy az alkotóknak sikerült igazán izgalmas vizuális élményt nyújtó installációt tervezniük, de hogy térbeli elemekkel idézik egy valódi épület világát, az kétségtelen. Munkájuknak ráadásul köze van a kurátori alapgondolathoz; a hivatali tespedés kiábrándító valóságát megfordító, közösségben vívott, építészeti csatához. Javaslom viszont, hogy a vetítőtér ülőkéit az íves hátsó fal mellett helyezzék el és hogy a filmen alaposan rövidítsenek. Három percnél hosszabban csak kivételes dráma, kivételes látvány fogja meg a kiállítás-látogatót (ilyen volt a tavalyi albán film a kínai teherhajón zajló szoborkészítésről). Kerüljék a beszélő fejeket, és a szövegek lehetőleg olaszul hangozzanak, angol felirattal.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk