Helyek

Káposzta és New York?

1/6

Városi zöldség

?>
Városi zöldség
?>
Paradicsom-ültetvény a madisoni közkönyvtár tövében
?>
Kert a flakonban
?>
Négyzetméteres kertészet
?>
?>
1/6

Városi zöldség

Káposzta és New York?
Helyek

Káposzta és New York?

2009.01.06. 12:38

Cikkinfó

Szerzők:
Kristin Faurest

Földrajzi hely:
New York, Egyesült Államok

Vélemények:
10

Elsőre őrültségnek hangzik, mégis egyre nagyobb méretekben hódít az Egyesült Államokban a városi mezőgazdálkodás ideája. Hogy egy mai modern metropolisz létezni tudjon, ahhoz a világ minden tájáról mezőgazdasági terményeket kell vásárolnia. Lehet ezen a pályán legalább egy kicsikét módosítani? Termelhető a városban egészséges vetemény?

Veteményeskertet? A Józsefvárosban? Mintha azt javasoltam volna, hogy termesszünk káposztát a hold árnyékos oldalán.

Épp a kerület egyik tömbjének rehabilitációjáról tartottunk megbeszélést, amikor a zöldterületek hatékonyabb kihasználásához kértek tőlem javaslatokat. Az általam felsorolt ötletek között volt a veteményeskertek kialakítása is. Nem először hoztam fel ezt a témát, és végképp nem most először fogadták kétkedéssel, és találták nevetségesnek az ötletet. Én pedig minden alkalommal azon tűnődöm, miért van az, hogy a városi mezőgazdaság gyakorlatilag a világ minden pontján annyira népszerű és aktuális, Budapesten mégis elutasítják? Hogy lehet, hogy városi zöldségveteményt itt legfeljebb a sarki virágboltban árult – egyébként drága – díszkáposzta képében láthatunk?

 

Városi zöldség
1/6
Városi zöldség

 

 

De fordítsuk csak meg a kérdést: mitől vált máshol ennyire aktuálissá a városi mezőgazdaság? Az ötlet egyáltalán nem új, és már egy ideje számos társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kérdésre jelent megoldást. Jac Smith, az Urban Agriculture Network (Városi Mezőgazdasági Hálózat) elnöke egy 1994-ben készült jelentésében megjegyezte, hogy az ezredforduló utáni első évtizedre (azaz éppen mostanra) a világ lakosságának körülbelül fele városlakó lesz, míg a világ fogyasztásának háromnegyede a városokban folyik majd. Emiatt a városi mezőgazdaság nem csupán egy jó ötlet, hanem gyakorlatilag elkerülhetetlen. A városi mezőgazdaság előnyei messze meghaladják a vidéki fenntartható mezőgazdaság pozitívumait. A termesztés a kereslettel egy helyen, a szállítással és a tárolással járó energiafelhasználás és szennyezés nélkül, kisebb mennyiségű csomagolással és hulladékkal folyhat. A városi szemét újrafelhasználásával, többek közt használt vízzel történő öntözéssel éppen ott javíthatja életkörülményeinket, ahol a legtöbben lakunk. Ezen kívül mentesítheti a kisebb vidéki földeket és vízlelőhelyeket, és ezzel jótékony hatást gyakorolhat a globális környezetre.

 

Paradicsom-ültetvény a madisoni közkönyvtár tövében
2/6
Paradicsom-ültetvény a madisoni közkönyvtár tövében

 

 

A városi mezőgazdaság fogalma alatt az élelem városban történő megtermesztésének igen széles skáláját értem – a csak a család által használt, fűszernövénnyel beültetett balkonládáktól kezdve a közösségi tetőkertekig, amelyek akár profitot is hozhatnak. Néhány éves budapesti kerttervezői működésem ideje alatt már találkoztam néhány innovatív városi zöldesítési próbálkozással, de valahogy a városi mezőgazdasági termelés ötlete mindig mellőzött maradt. Miközben valójában most lenne igazán aktuális. Az utóbbi időszakban bekövetkezett gazdasági válság és a növekvő üzemanyagárak pozitív hozadéka, hogy Kanadában, ahonnan származom, egyre többen saját maguk termelik meg zöldségeiket. És igen, még a városokban is! A New York Times július 29-i számában kijelentette, hogy “a városi mezőgazdaság ugyan már a 18. században, vagy korábban is létezett, de most jött el igazán az ideje az Egyesült Államokban." Egy nemrégiben a New Yorkerben megjelent esszé a helyben és környéken megtermelt táplálék örömeit és előnyeit ecsetelte. A cikk azt javasolta, hogy mézet egy SoHo-i tetőn működő méhészetből, friss tojást a Bronxban nevelt szabadtartású tyúkoktól, bio görögdinnyét Brooklyn szívéből, vadsalátát a Central Park növényei közül begyűjtve vásároljunk.

 

Kert a flakonban
3/6
Kert a flakonban

 

 

Elismerem: létezik valós oka annak, hogy Budapesten kevésbé lelkesednek a városi mezőgazdaságért, mint nálunk otthon, az Egyesült Államokban. Először is, Budapesten még mindig rengeteg termelői piac működik, míg az Egyesült Államokban mindent megtesznek azok felélesztésére. Itt még a szűkösen élő emberek egy részének is van egy kis megművelt vidéki telke. Amerikában ez legfeljebb a középosztály vagy az afölött álló rétegek archaikus hagyománya, mindenesetre egyáltalán nem megszokott. A hozzám hasonló anyagi helyzetben levő otthoni ismerőseim közül egyet sem tudok mondani, akinek vidéki nyaralója lenne, és a jómódú amerikaiak is inkább tengerparti vagy külföldi timeshare-rendszerű üdülési jogban gondolkoznak. Bár ez csak feltevés a részemről, de talán egy meglehetősen sok termőfölddel rendelkező országban a földművelésnek nincs olyan romantikus vagy egzotikus hangulata a budapestiek számára, mint például egy harmadik generációs New York-inak. Aztán ott van a helyhiányra való – egyébként nem valós – hivatkozás is. Nézzük csak meg a Square Foot Gardening (“Négyzetméteres kertészet") honlapját (www.squarefootgardening.com - angol, holland és orosz nyelven), amelyen azt olvashatjuk, hogy egy átlagos felnőtt számára a szükséges zöldségmennyiség megtermesztésére három négyzetméternyi kert éppen elegendő.

 

Négyzetméteres kertészet
4/6
Négyzetméteres kertészet

 

 

Tény, hogy a városi mezőgazdaság kihívásokkal teli műfaj, de minden probléma legyőzhető. A legfontosabb akadály az emberek fejében van: hogy tudniillik a városi mezőgazdaságot nem lehet megcsinálni, mégpedig azért, mert nem lehet, és kész. Így vagy úgy sem lehet megcsinálni, mert még sose csináltuk és nem is fogjuk, mert nem lehet megcsinálni – hiszen pont ezért nem is csináltuk meg eddig. Persze lehet, hogy máshol működik, de itt biztosan nem fog, és ezért nem is kell megcsinálni. Vagyis a legnagyobb akadály az, hogy képtelenek vagyunk elfogadni a szokatlant, a mást, az újdonságot.

Tény az is, hogy a városi bérházakhoz tartozó udvarok legalább 80%-ában nem jutna elegendő napfény a legtöbb zöldség megtermesztéséhez. És a városi mezőgazdaságnak olyan környezetvédelmi vonzata is van, amely a dísznövény-kertészet esetén alig merül fel. Talán a Millenáris az egyetlen hely a városban, ahol a zöldségágyakat a kertterv részeként kezelték. A kert jópofa motívumai a mai gyerekek számára szinte teljesen ismeretlen egykori mezőgazdasági és ipari múltra való utalásokkal vannak tele. És a kert ráadásul még jól is néz ki – bár mielőtt megkóstolnám az ott termesztett paradicsomot, mindenképp elemeztetném az egykori ipari terület földjét. Természetesen léteznek új és hagyományos módszerek is a városi telkekkel kapcsolatos környezeti problémák megoldására: ott vannak a fitoremediációs módszerek, a szennyezett telkek befedése, a földcsere, az emelt ágyások kialakítása, a tárolók építése. Igenis, a városi környezetben is létezik megoldás minden egyes problémára!

Számos olyan városi helyszín van, ahol a városi mezőgazdaság működhet, többek között:

  • az erkélyeken és a teraszokon, a kis alapterületet jól kihasználó ötletes, függőleges termesztéssel;
  • a tetőkön;
  • az üres telkeken (ne felejtsük el bevizsgáltatni a talajt!);
  • a helyi intézmények (iskolák, egyetemi campusok, templomok) kihasználatlan területein;
  • a már létező városi parkok (pl. a Népliget) kevéssé használt részein.


Az utolsó általam említett megoldás, amelyet Sacramento-ban és más amerikai városokban igen nagy hatékonysággal használnak, további magyarázatra szorul. Veteményeskerteket telepíteni a már létező városi parkokba sok előnnyel jár: amellett, hogy a városlakók nagyobb méretű kerttel gazdagodnak, az amúgy kevésbé használt helyi parkokban a közösség közreműködése és összefogása is megnövekszik. Így a helyi önkormányzat is megkönnyebbülhet, hiszen a jelentős alapterületű kertekben a városi “földművesek" elvégzik helyettük a szükséges munkákat. Az önkormányzat vagy a parkfelügyelet még jövedelemhez is juthat így: a washingtoni Bainbridge Island-en fekvő Battle Park közösségi kertjének kis parcelláit például évi 5000 Ft-nak megfelelő összegért bérelhetik ki a lelkes városi termelők. Bár egy városi park sokkal inkább ki van téve a vandáloknak, mint például egy tető, a tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy a lopások ellen elegendőnek bizonyul a kerítés felállítása és a termények rendszeres leszüretelése.

 

5/6

 

 

Tanuljuk meg végre szeretni a veteményeskertek szokatlan szépségét ahelyett, hogy csúnya, közönséges “mostohagyerekként" kezeljük őket! Több szempontból is megvilágosító élmény volt számomra az angliai Kew Gardens tanulmányozásával töltött időm: azon a nyáron a park ún. “Color Wheel" (színkerék) elnevezésű, egynyári növényekből összeállított kertbemutatójának piros szegmensében a kardinális lobéliák, élénkvörös dáliák, és kánna liliomok közt feltűnés nélkül olyan váratlan vendégek is felbukkantak, mint a mángold, a vöröslevelű saláta és a cékla. Egy jól megtervezett zöldségeskert talán nem annyira tetszetős a teljes év folyamán, mint mondjuk egy ezüstfenyős park, de megfelelő változatossággal ültetve akár évi kilenc hónapon át is hasonlóan szépen zöldell. Ha szépnek találjuk a város virágágyásaiban igen gyakran feltűnő egynyári celózia bársonyosságát, miért ne ültethetnénk mellé ízletes és sokoldalú, proteinben, kalciumban és magnéziumban gazdag amarantot?

Kristin Faurest

Vélemények (10)
lymphater
2009.01.08.
09:09

mondjuk a nagyvárosi légszennyezés elemei, korom, nehézfémek stb. mind-mind nagy mennyiségben épülnek be a növényekbe... anyám, ha bodzaszörphöz szed virágot, még az országutakat is messze kerüli, a virágpor (és így a méz is) az egyik legjobb megkötője pl. az ólomnak... de nincs ez másképp a gyümölcsökkel, sőt, magával a növény zöld részeivel sem:( persze, ha csak fűszert termesztesz az erkélyen, vagy koktélparadicsomot, vagy más efféle hóbortot, és évente pár alkalommal ólmozott rozmaringlevelet teszel a báránysültbe, na bumm... de nagy mennyiségben, állandó fogyasztásra jól kicseszel magaddal... sajnos...:(

bardóczi
2009.01.08.
11:48

@lymphater: ha a balkon a 4-en van, a nehézfémektől tartanod azért nem kell, lévén NEHÉZ fémek, amelyek így a levegőnél is nehezebbek. Azaz átlagos budapesti kisbabának jóval nagyobb aggódniavalója van ezen a téren, mint egy balkonládában tenyésző rozmaringnak. Az ólom az utak mentén 20 m-es sávon belül ülepszik ki, azaz ülepedett, amíg nem vezették be az ólommentes benzint. Persze így is marad a szálló por kérdése, de például egy zárt tömbbelsőben - ha van elég fény és jó a talaj -  megdöbbentően jobbak a környezeti feltételek egy gyümölcsfa számára, mint akár egy lakóutcában. Azt pedig sajnos senki nem tudja megmondani, hogy nem cseszel-e ki magaddal, ha a zöldséget piacon veszed. Ahogy egy falusi növényvédőszer-fan fogalmazott egyszer a fülem hallatára: valamiben a pestieknek is meg kell dögleni...

Smiló Dávid
2009.01.07.
14:25

Most volt Lakó2-ből tervfeladat a Wekerlére. Terjedt a sztori, hogy bezzeg régen annyi termés volt cseresznyéből asszem, hogy a telep teljes lakosságának a téli fűtését fedezte, mármint pénzben:). Döfi. Így már nincs is olyan messze, mint modjuk New York.

MZ
2009.01.07.
08:47

Az ötlet jó, de jelentösége szerintem inkább szociológiai mint gazdasági. Nálam a negyedik emeleti erkélyünkön megtermelem ugyan a család füszerszükségletének javát: oregánót, bazsalikomot, metélöhagymát, petrezselymet. Viszont a három kübli paradicsomon augusztus végén van összesen kb. 4-5 kg gyümölcs: ez a család egy heti adagja. Van egy málnabokrom is kübliben, annál viszont igyekeznem kell, mert különben a gyerekek és a madarak minden éppen hogy érett gyümölcsöt leszednek... Szóval csak azt akartam mondani: szerintem ez inkább csak arra jó, hogy a gyerek megtanulja, hogy a paradicsom nem ládában nö. A három éves fiam ugyanis, mikor összel répát ástunk anyósoméknál, hazaérve büszkén mutatta a termést a szomszédainknak, mondván: "nézd, ezeket a répákat nagymamitól hoztuk, mi ástuk ki, képzeld, mind el volt ültetve...!"

bardóczi
2009.01.07.
12:05

@MZ: A Discovery Science műsorán van egy kiváló sorozat, aminek ecopolis a neve. A köré a tematika köré épül, hogy a jövő városai előtt milyen lehetőségek vannak, ha az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése és az ökológiai lábnyom redukálása mellett teszik le a voksot. Minden adásban 3-4 tudományos ötletet boncolgatnak, amelyekről egy megújuló energiaforrásokkal és ökogazdasági kutatásokkal foglakozó tudós, Daniel M. Kammen (aki az egyik vezető szerzője volt 2007-ben a béke nobel díjban részesült IPCC kutatásnak) és a Berkeley Egyetem háttércsapata ad elemzést és rangsorolja a megoldásokat. A sorozat több összeállításában megjelent hasonló gondolat: például Frank Almera Living Roof elképzelése (San Francisco) illetve volt egy ázsiai pali is a hungry city részben, aki egy kifeszített nedves vászonon tudott salátát termeszteni a házak tetején. Ami tény: észak-amerikában várospolitikai szinteken foglakoznak azzal, hogy helyszíneket találjanak abszolút extrém területeken (házak tetején, lakótelepek zöldfelületein, nagy parkok extenzív területein, balkonokon) növénytermesztés, méhészet, stb. céljára.

 

Masznyik Csaba
2009.01.08.
21:32

@bardóczi: Nem vagyok a téma szakértője, de egy, a közelmúltban kapott, gyanúsan apokaliptikus körlevélnek utánaolvasgatva kiderült, hogy a körlevél nem volt hamis: a Greenfo egyik cikkét kivonatolták.James Lovelock prognózisa fényében (aki nem sokra tarja az IPCC kutatásait - szerinte jószándékú csalások a pánik megelőzésére) kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán 20-40-80 év távlatában a "jövő nagyvárosairól" gondolkodni...(Nem, nem cinikus beszólásnak szánom, csak friss az élmény :-(Üdv!Masznyik Csaba

bardóczi
2009.01.09.
09:33

@Masznyik Csaba: Jogos. Bár szerintem az IPCC 2100-ra jövendölt 4 celsius fokos prognózisa is van olyan durva, hogy az ember meghökkenjen rajta. a XX. században ugyanis csak 0.6 fokot nőtt az átlaghőmérséklet. És ez is elég volt ahhoz, hogy múlt időbe tegye a Kilimandzsáró havát (szegény Hemingway) Gaia-nak bizonyosan lesz erre egy önszabályozó válasza, a nagy kérdés az, hogy ez a válasz az emberi civilizációnak megengedi-e, hogy megmaradjon. Az egyik volt évfolyamtársam egy olyan kanadai egyetemi kutatócsoportban dolgozik, amely lehetséges sarkköri városok helyét próbálja kijelölni a nagy népvándorlás kezdete előtt. Már maga az a tény, hogy ezzel egy tudományos kutatócsoport komolyan foglalkozik - elgondolkodtató. Az IPCC csak azt mondta el, ami tudományosan matematikai staisztikai úton projektálható, és még ez is nagy tévedések széles spektrumát hordozhatja magában, hiszen abban a legbonyolultabb kapcsolatrendszerben elemez trendeket, amiben a mai meteorológia is csak 2 napig lát előre 80%-os bizonyossággal. Mintha egy brókernek azt mondanád, hogy mondja meg, 2050-ben mit fog érni egy MOL részvény. Például a sarki sapkák olvadása tekintetében egy jóval lassabb modell volt érvényben, amíg 2002-ben le nem szakadt egy 3275 km2-es "darabka" az antarktisz shelf jegéből (Larsen B). Akkor fedezték fel hogy a többszáz méter vastag, vízben levegő jégtakarók megolvadt felszínén keletkező tavakban hajszárepedésszerű függőleges patakok indulnak a jég alatti vízréteg felé, és ezek képesek felgyorsítani a shelf-jegek leszakadását. De hogy egy másik problémát említsek: Lovelock azt mondja, hogy a Szahara a mostani felmelegedés hatására kiterjedhet Berlinig. Igen ám, de Golf áramlat nélkül nincs meleg Európa. A tudósok azt mondják, hogy a legutolsó európai jégkorszakért a kanadai nagy tavakat és a Szent Lőrinc folyót kivájó Észak-Amerikai gleccserolvadás okolható, ami a Szent Lőrincen keresztül bezúdulva az Atlanti-óceánba lehűtötte egész Európát. Éshát, mintha lenne ott egy erősen olvadó tartalék (Grönland) még, pont a Golf áramlat fölött...

lymphater
2009.01.09.
10:02

@bardóczi: Két bolygó találkozik a világűrben.

- Heló, hogy vagy?

- Ne is kérdezd, pocsékul... emberem van!

- Oda se neki! Nekem is volt, de elmúlt...

bardóczi
2009.01.09.
10:15

@lymphater: asszem ezt Karinthy írta, ugye?

lymphater
2009.01.09.
11:37

@bardóczi: sajnos, nem tudom... csak kötelező polgári szolgálatom során egy "erdő- és folyógyógyász" egyesületnél védtem a hazát az egérrel, az ő köreikben elég sok ilyen poén keringett...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk