Pozsony történelmi városközpontja a várral, a Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tetején kialakított kilátóból. Az 1972-ben épült híd felvezető útja a vár és az óváros közé épült, tucatnyi évszázados épület, a zsinagóga és a zsidónegyed nagy részének lebontása után.
A város lakossága a 19-20. század fordulóján mintegy 65 ezer fő volt, az akkori Miskolchoz vagy Debrecenhez hasonlóan. Eredeti központja, a mai óváros, nagyrészt megőrizte régi képét, és évente közel egymillió turistát vonz. A magyar népesség aránya a második világháború óta stabilan 3,5-4%
Az új városkép formálásában nem csak a gyorsan növekvő lakosság, de az 1993-ban önálló országgá vált Szlovákia cégei is főszerepet kaptak, amik a nemzetközi gyakorlatot követve az ország fővárosába helyezték székhelyüket.
A város átalakulása ugyanakkor távolról sem az elmúlt három évtizedben kezdődött. Északon, a hegyek felé nem voltak kedvezők a terjeszkedés feltételei, így a Duna túlpartján épült fel az 1970-es években Európa egyik legnagyobb lakótelepe, Pozsonyligetfalu. Az épületek mögötti zöld vidék már Ausztria területe.
A Duna északi partjának látképét a városközpont alatt évtizedeken át a kikötő, és ipari létesítmények határozták meg. A nagy átváltozás ideje már a 21. századra jött el.
A városképet meghatározó magasházak az 1970-es évelkől épültek, de a kilencvenes évektől gyorsult fel a folyamat. Baloldalt a város egyik első, és leginkább emblematikus toronyháza, az 1973-ra elkészült egykori Kijev hotel 65 méter magas. 2011 óta üresen áll, bontása, vagy műemlékké nyilvánításának kérdése régi vita tárgya.
A belvárostól bő négy kilométerre, a nagyobb és olcsóbb telkeken is sorra épültek magasházak. A 85 méter magas Lakeside Park irodakomplexum az akkor még magyar TriGranit Fejlesztési Rt. beruházásában, 2008-ra készült el.
A budapesti példákkal szemben Pozsony magasházai közt szép számmal akadnak lakóépületek is. A Sky park három tornyában összesen közel ezer lakás épült. Építészeti tervei a Zaha Hadid stúdióban készültek.
A Duna partja, az óváros környékét leszámítva, Pozsonyban sosem kapott közúti közlekedési funkciót, és ez a közelmúlt beruházásai során is így maradt. Az új épületek előtt tágas parkok alakultak ki, ahol a folyópart egy-egy térkövezett szakaszt leszámítva, természetes pázsiton érhető el, sok száz méter hosszan.
A verseny az verseny. A 300 méter nyílású Apollo-híd tervezése 1999-ben kezdődött, és a világ akkori legnagyobb nyílású, befelé döntött főtartójú ívhídjának szánták, ezt a címet azonban a 2002-től tervezett, 77 méterrel nagyobb hazai Pentele-híd nyerte el. 15 évvel később körvonalazódtak a 143 méter magas budapesti Mol Campus tervei, ezt követően egy évvel kapott építési engedélyt az Eurovea tower, 25 méterrel nagyobb magassággal.
A 2010-ben átadott óriási plázához is kapcsolódó, 168 méteres Eurovea tower ma Szlovákia legmagasabb épülete, de a készülő, szomszédos magasház-tervek alapján ezt a címét akár még ebben az évtizedben elveszítheti. 46 emeletén összesen 480 lakás kapott helyet, tervezője a szlovák GFI architecture +design.
Az Eurovea torony lakásaival szemközt a Tower 115 irodaház határozza meg az új városközpont távlati képét. A már közel 40 éves, 105 méter magas irodaház a 2006-os felújítás óta 10 méterrel magasabb lett.
A Dunaparti új városnegyedet átszelő Pribinova út zsákutca lett, mentesülve az átmenő forgalomtól, oldalain azonban tucatnyi mélygarázs és parkolóház várja az autóval érkezőket. Az út közepén a tervezett új villamosvonal helye, ideiglenesen kerékpárútként.
A 2019-ben épült Twin City Tower eredeti tervei még 42 emeletes, 170 méteres toronyházról szóltak, megvalósult formájában 92 méter magas lett, funkciója változatlanul irodaház.
A városközpont északi oldalán, a Kis-Kárpátok legdélebbi lejtőjének tövében végigfutó nemzetközi vasúti fővonal ma is erős határvonalat képez a tömbös beépítésű város, és a szőlőskertekkel, kisebb társasházakkal lazán beépített kertváros között.
A főként egykori ipari telkeken épülő új városrész úthálózata már adott, de az igényeket követve folyamatosan fejlődik. A gyorsan bővíthető buszvonalak mellett egy új, az óvárostól a keleti városközpontig tartó villamosvonal áll előkészítés alatt. Az 1989-ben, rövid építkezés után félbehagyott észak-déli metró pozsonyligetfalui felszíni szakasza az év végére kerülhet átadásra, immár a 3-as villamos meghosszabbításaként.
Az irodaházak nyilvános magánterületeire jellemzők a szépen gondozott parkok.
Pozsony városképének átalakulása a 2010-es években vett igazán nagy lendületet, de minden jel szerint a tendencia még jó ideig folytatódik, és a magasházak a jövőben még inkább meghatározzák majd a látványt.
