Épületek/Középület

Kerámiahomlokzat Szentendrén, a Görög utcában

1/30

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
?>
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
?>
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
?>
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
?>
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
?>
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
?>
?>
1/30

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kerámiahomlokzat Szentendrén, a Görög utcában
Épületek/Középület

Kerámiahomlokzat Szentendrén, a Görög utcában

2011.02.22. 15:50

2011. január 13-án avatták fel ünnepélyesen a szentendrei Kovács Margit Múzeum új épületszárnyát, amelynek keskeny Görög utcai kerámiahomlokzata már messziről megállásra készteti az arra sétálókat. A Kocsis József Ybl-díjas építész tervei alapján elkészült bővítés fókuszpontja az új téglavörös kerámiafal, amelynek egyes darabjait neves szentendrei szobrászok alkották meg.

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 2000-ben állt elő azzal az igénnyel, hogy a város leglátogatottabb múzeumának szűk udvarán, a használaton kívüli földalatti olajtartály helyén illemhelyet létesítsen a látogatók részére. Kocsis József Ybl-díjas építész egy többfunkciós épület tervét készítette el, amelyben a pinceszinti vizesblokk mellett kávézó és vendégapartmanok is helyet kaptak. A tervet 2002-ben elfogadták, az Országos Műemléki Felügyelőség is jóváhagyta, de pénzügyi nehézségek miatt a megvalósítására sokáig nem kerülhetett sor. 2008-ban az akkori igazgató, Kálnoki-Gyöngyössy Márton vezetése alatt, egy Európai Uniós pályázat segítségével végül elkezdődhetett az építkezés. A 110 négyzetméteres új épületszárnyban a WC-n és a presszón kívül egy múzeumpedagógiai foglalkozásokra alkalmas terem is helyet kapott. Akadálymentes kialakítású személyfelvonóval és speciális mosdóval is rendelkezik a régi épület kiállítótereihez csatlakozó bővítmény. A meglévő kiállítás is átalakul az új művészeti koncepció alapján, amelyet Herpai András művészettörténész készített el. Ő nyújtott segítséget az installációs, belsőépítészeti tervek elkészítésében is.

 

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
1/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
2/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
3/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
4/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
5/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
6/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

 

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
7/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
8/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
9/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
10/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
11/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

 

Kocsis József egy kerámiafalat tervezett a bővítmény Görög utcai homlokzatára. Az 50x50 centiméteres négyzetekből álló relief ihletettsége több forrásból táplálkozik: a kerámia mint anyag Kovács Margit munkásságára utal, az elemek átlós tagoltságát a szomszédos kora reneszánsz ház sarokdíszítése határozta meg (a kváderkeretet jelző falfestésből plasztikusan megformált burkolólapok készültek), a nyílások kőkeretei és az attikafal párkányzata pedig a szomszédos műemlék polgárházak homlokzati tagozatait idézik. A téglavörös kerámialapokból álló plasztikai rendszer egyes elemeit kortárs szentendrei szobrászok, Asszonyi Tamás és Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas, kiváló és érdemes művészek, valamint Szabó Tamás és Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas művészek készítették. A művek elkészítésében szabad kezet kaptak, az építész semmilyen tematikai megkötést nem írt elő számukra.

 

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
12/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
13/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
14/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
15/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
16/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
17/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
18/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
19/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
20/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
21/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
22/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor
23/30
Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre - építészet: Kocsis József, fotó: Zsitva Tibor

 

 

A negyven négyzetméteres köztéri kerámiafal avatására 2011. január 13-án került sor. A rendezvényen megjelenteket Czene András múzeumi főigazgató köszöntötte, a művet Szalai András DLA építész, művészettörténész mutatta be.

 

A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
24/30
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin

A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
25/30
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin

A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
26/30
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin

A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
27/30
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin

A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin
28/30
A kerámiahomlokzat avatása 2011. január 13-án - fotó: London Katalin

 

 


Kovács Margit Múzeum bővítése, Szentendre

vezető tervező: Kocsis József - Kocsisok Építész Stúdió Kft.
építész munkatársak: Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár, Kutasi Attila
statika: Mózes László statikus tervező
épületgépészet: Dobay István gépész tervező
épületvillamosság: Bálint Anita elektromos tervező
belsőépítészeti tanácsadó: Herpai András művészettörténész

építtető: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága - dr. Gyöngyössy Márton
generálkivitelező: Salisbury Kft. - Hoffmann József, Kovács Balázs
kerámia burkolat: Keramikum Kft. - Zakar István
homlokzati műkő elemek: Tóth József épületszobrászati műhelye

tervezés éve: 2000-2008
kivitelezés éve: 2011
bruttó szintterület: 130 m²

 

Vélemények (9)
Pákozdi Imre
2014.08.25.
06:02

Két évvel ezelőtti örvendezésem korainak bizonyult. A Görög utca felőli, kerámia-lapos homlokfal továbbra is nagyon szép, környezete azonban pont olyan trehány, mint a megnyitókor volt. Ugyanis visszazüllött a bal oldal is, hámlik, omlik, romlik, a múzeum ereszcsatornájának hibája okozta beázás (a kerámiafal jobboldalán) immáron három éves. A homlokzat peremének változatlan trehánysága, kifejezetten város- és múzeumvezetői tompaságra valló állapota egyszerűen jelképszerű. Jelképszerű és botrányos. Amiképpen jelképszerű az is, ahogy a Kmetty Múzeum (Fő tér 21.) zárva tart. Mert nyitva tartásnak nem nevezhető, hogy csak naponta négy órán át, 10-től 14 óráig látogatható, hétfőn, kedden pedig eleve zárva.

Szentendre a múzeumok városa. A "Ferenczy Múzeum és kiállítóhelyei" - ez olvasható a MűvészetMalomban vásárolt belépőn - valódi, igényes múzeumi sokaságot jelent, a közelmúlt magyar festészetének legjavát adó művészeket mutat be. Vajda Lajos, Ámos Imre, Kmetty János, Barcsay Jenő emlékmúzeumai, az állandó Czóbel Béla kiállítás (nem azonos a hó végén bezáró, grandiózus tárlattal, amely a MűvészetMalomban látható), plussz a Szentendrei Képtár, a Ferenczy Múzeum - elismerésre méltó mutatványok, még ha némelyük látogathatósága igencsak korlátozott is. Ráadásul a Ferenczy Múzeum és a MűvészetMalom mostanában újult meg, igen szépen. Mindez nyilván óriási fenntartói teher a város vállán. Mégis szóvá teszem, mert méltatlannak tartom azt a Görög utcai, megalázó helyzetet, amely a Kovács Margit Kerámiagyűjtemény kiváló díszfalát létrehozása óta övezi. 

Pákozdi Imre
2011.02.25.
02:36

Kovács Margit szentendrei múzeumának megújult épületéről és az azt bemutató cikkről engedtessék meg néhány dicsérő és kevésbé dicsérő szó. Először is, a híres-nevezetes (és tényleg szép) kerámia-homlokzat nem a bejáratot, hanem a kijárati ajtót keretezi. Így, a távozása után már nem túl forgolódós múzeumlátogató nem is igen pillantja meg. Kár pedig, mert a kerámia-lapok valóban utalnak Kovács Margitra, ráadásul ízlésesen, távolról, ám korántsem finnyáskodó távolságtartással. Jó előképei, reklámjai (lehetnének) a gyűjteménynek, ha, ugye, a bejáratot öveznék. Részint ezért, részint más okokból, a múzeum bejárási irányának megfordítása erősen megfontolandó. A mai bejárat (a Görög utca mellékutcájából) az udvarra nyílik és sem pénztárhelyiséggel, sem ruhatárral, sem mellékhelyiségekkel nem szolgál. Az a portásfülke ugyanis, amelyből a jegyeket adják, pénztárnak teljességgel alkalmatlan. A pénztárosnő minden egyes látogatóhoz külön kilép a helyiségből, átveszi a pénzt, visszalép a jegyért és a visszajáróért, majd ismét kilép, és hozza a jegyet. A jegyárusításnak ezt a módját nonszensznek tartom, nem beszélve arról, hogy ilyen körülmények között múzeumtérképet vagy rövid katalógust sem vásárolhatunk. A kiállítási helyiségek szépek, eszköztelenül igényesek, világosak, jól fűtöttek (kivéve a pincét, de erről később). A művek taglalását szándékosan mellőzöm – mindazonáltal, szerintem akad néhány remekmű… A megvilágítás és a feliratozás elsőrangú, akárcsak a hosszabb magyarázó szövegek és elhelyezésük. A szintbéli eltolások érdekessé teszik, de nem zilálják szét a tereket, még a padlástéri enteriőr is szerencsésen esik félre, ízléses módon, zárójelben mutatva meg Kovács Margit magánszféráját. A kiállítás mélypontja egybeesik a szintbeli mélyponttal: a valamikori pince szintjén elhelyezkedő alacsony, boltíves terem ugyanis jéghideg: egyrészt a fűtőtestek szigeteléssel felérő takarása miatt, másrészt, mert az utcára nyíló szellőző ablak szabadon leffegő lamellákkal engedi be a mínusz öt fokos hideget. Se takarás, se rögzítés, se légtechnika, semmi: hogy minderről hogyan feledkezhetett meg a tervező, a kivitelező, az átvételért felelős megrendelő és az üzemeltető, egyszerűen nem értem. A kiállítás második szakasza hasonlóan igényes, mint a nagyobbik, első. Nagyon tetszett a „tapogató terem”, amelynek létrejötte a mostani felújítók érdeme. Elvileg a vakoknak rendezték be a legismertebb Kovács Margit szobrok kicsinyített, de eredeti anyagból készített másolataival, ám, a készséges teremőr elmondása szerint, a gyerekcsoportok a szoba leghálásabb közönsége. A kijáratnál ott várnak minket a mellékhelyiségek, az egész felújítás ürügyei, amelyek egyébként a múzeumokban többnyire a bejáratnál találhatók. Itt, a mostani kijáratnál, lenne bőven hely a jegypénztárnak, valamint a múzeumi emléktárgyak, könyvek árusítására. Amiről viszont láthatólag végképp megfeledkezett a tervező, az a ruhatár; sem elől, sem hátul nem tudjuk elhelyezni sem a csomagunkat, sem a kabátunkat, ernyőnket és kalapunkat. Ebben a rövid áttekintésben eredetileg nem tértem ki arra, hogy szó sincs akadálymentesített liftkapcsolatról: két lépcsőfok meghágása szükséges, hogy a szikáran kortársi megjelenéséhez képest jelentéktelen funkciójú lift-folyosóhoz jussunk. Eredetileg nem tartottam fontosnak arról sem írni, hogy a kiváló kerámia-homlokzat (a kijárati:-) szomszéd épületekhez való csatlakozásai egyszerűen fájnak; hogy romos homlokzati falak közé szorítva tengődik a szépség, amely romos falak közül az egyik magáé a múzeumé, amelynek hungarocellel eldugaszolt pinceablaka ott nyomorodik a kerámiafaltól nyolc méterre. De a "létező épület adottságaiból kell kiindulni" tartalmú hozzászólás választ követelt, úgyhogy íme.

sanyiahegyről
2011.02.24.
17:28

azért vegyük már észre, egy meglévő épület adottságaiból kellett kiindulni ...

Pákozdi Imre
2011.08.30.
19:33

@sanyiahegyről: A szentendrei Kovács Margit Múzeum Görög utcai homlokzata ma, augusztus végén is pont olyan trehány, mint februárban, az átadás után néhány héttel volt. A pinceablakot ugyanaz a hungarocell dugaszolja el, a kerámia-fal és a régebbi múzeumépület között ugyanúgy ott éktelenkedik a felháborító dzsuva, a letöredezett párkány, a rosszul illesztett eresz, a fél méter szélességben lekopott vakolat... Felmerül, hogy minek nincs itt gazdája? A múzeumnak, vagy a városnak? Az utóbbi pont most költ(ött) el 900 millió közpénzt a belvárosára (projektzárás: 2011. szept. 30.) Ha ez a korábbi, múzeumi projekt így néz ki most, fél évvel a lezárulása után, akkor hogy fognak kinézni az újonnan felújított, zömmel Bogdányi utcai épületek, jövő márciusban?

Pákozdi Imre
2012.10.30.
19:03

@sanyiahegyről: Nohát, mégis mozog a Föld! A szép kerámiahomlokzat mögé immáron cukrászda került, méghozzá közvetlen bejárattal a Görög utcáról. A presszón áthaladva, a semmire sem szolgáló felvonó mellett kijutunk az udvarra, ahonnan már csak pár lépés a megreformált kassza. A kerámiahomlokzatot baloldalon immáron ízléses szegély határolja, a múzeum felőli rész még kicsit zűrös.

sityu
2011.02.22.
20:17

kicsit késői PoMo a hangvétele, de én nagyon kedvelem ezt az építészeti világot!

sanyiahegyről
2011.02.23.
06:30

@sityu: na igen, az idézgetett párkány híján sajna kortárs lenne ... a fenébe a nyavalyás redukcióval, édelegjünk kicsit helyette!

kezdoepitesz
2011.02.22.
18:23

örömmel látom, hogy a válság megtépázta a fekete gyászkeretet is. Még fél év válság, és az is elmúlik majd...talán

riken
2011.02.22.
19:39

@kezdoepitesz: :) lenne mit faragni belőle...

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk