Közélet, hírek

Kész a balatonfüredi közlekedési csomópont rehabilitációja

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Kész a balatonfüredi közlekedési csomópont rehabilitációja
Közélet, hírek

Kész a balatonfüredi közlekedési csomópont rehabilitációja

2017.07.11. 10:10

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Balatonfüred

Építészek, alkotók:
Gyarmati Tamás

A balatonfüredi busz- és vasútállomást az elmúlt évtizedekben folyamatosan javítgatták, alakítgatták, ám végleges formáját egészen mostanáig nem nyerhette el. A Gyarmati Tamás és csapata koncepciója alapján megvalósult beruházásnak köszönhetően megújult az állomásépület, a buszállások és a Castricum tér is. 

A balatonfüredi közlekedési csomópont és környezete 1,1 milliárd forintból újult meg. A fejlesztésnek köszönhetően kibővült, energiatakarékosabbá vált és korszerűsödött a vasútállomás és a buszpályaudvar. Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök vezérigazgatója az átadó ünnepségen elmondta, hogy a MÁV saját forrásból 700 millió forintot költött a felújításra, az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjából 350 millió forintot, a költségvetésből pedig 58 millió forintot fordítottak a fejlesztésre. Hozzátette: megújult az épület homlokzata, korszerűbbé váltak az irodák, felújították az álmennyezetet, a burkolatokat, a világítást, az aluljárót és a peronokat, kiépült a videokamerás térfigyelő. Akadálymentessé tették az utastereket és a mosdókat is. Az állomásépület korszerűsítését a hajdúböszörményi NOVA-BAU 89. Beruházó, Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft. végezte el.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere (FIDESZ-KDNP) szólt arról, hogy további közlekedésfejlesztés várható a Balaton északi partján, ahol kormányhatározat értelmében 27 milliárd forintból villamosítást végeznek - közúti beruházásként a 71-es elkerülő utat kicsatlakoztatják az M7-es autópályára. A kormányhatározat tartalmaz egy 2 milliárd forintos keretösszeget is, amelyet a siófoki, keszthelyi és balatonfüredi közösségi közlekedésre fordítanak. A balatoni hajózásra fordítható összeg pedig meghaladja a 10 milliárd forintot - tette hozzá.

A buszpályaudvaron nyolc indulási, két érkezési megállót a távolsági, két állást a helyi autóbuszok számára alakítottak ki, és tíz parkolóhely is létesült. A Volán számára kiemelten fontos az önkormányzatokkal való együttműködés, a jelenlegihez hasonló, 21. századi szolgáltatásokat nyújtó fejlesztések megvalósítása érdekében. 

A vasútállomás északi részén ötven férőhelyes, közvilágítással és térfigyelő kamerákkal ellátott P+R parkolót, valamint 30 kerékpár részére B+R parkolót alakítottak ki. A Castricum téren korszerűsítették a volános diszpécserhelyiségeket, a peronokat, az úthálózatot, a közvilágítást és megújították a zöldterületeket, új sétányt létesítettek, vendéglátóhelyek épültek, díszburkolatot kapott a terület. A MÁV és a Volán területére jegyértékesítő automatát, modern hangos és vizuális utastájékoztató berendezéseket telepítettek.

1909-ben adták át a Börgönd-Tapolca vasútvonalat, 1930-ban kibővítették az épületet, 1972-ben egy nagyobb állomást [Kővári György] is építettek. A Gyarmati Tamás vezette tervezői csapatnak köszönhetően most egy minőségi térség, egy új városkapu jött létre. A balatoni közlekedés történetében mérföldkőnek számító beruházással egyébként a hamarosan kezdődő 17. FINA Világbajnokság sikeréhez is igyekeznek hozzájárulni. 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk