Nézőpontok/Kritika

Kétszáz a hétszázból — Szakmák Könyve

1/1

?>
1/1

Kétszáz a hétszázból — Szakmák Könyve
Nézőpontok/Kritika

Kétszáz a hétszázból — Szakmák Könyve

2008.08.25. 08:37

Az építészmérnökök esetében, a 2005-ös statisztikai adatok alapján, mintegy ötven százalékuk alkalmazottként dolgozott, a 35 év alattiaknál ez az arány kétharmad.A száraz, ám érdekes adatok mellett, a szerkesztők egy-egy foglalkozás képviselőjével interjút is készítettek, az építészetet Tihanyi Dominika mutatja be.

A HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve, a Magyarországon nyilvántartott hétszáz foglalkozásból mintegy kétszáz szakmát mutat be. A könnyen áttekinthető kiadvány grafikonokkal, interjúkkal, fotókkal ad választ három alapvető kérdésre: hol, mit, mennyiért?

Felmérések bizonyítják, hogy keveset tudunk a foglalkozásokról, arról, hogy pontosan milyen tevékenységet végez egy-egy szakma művelője. Arról még kevesebbeknek van pontos képe, hogy milyen képzettség, készségek és tulajdonságok kellenek egy adott pozíció betöltéséhez. Az átlagos keresetek, a munkaerő-piaci helyzet vagy a megbetegedési kockázatok pedig végképp homályban vannak - állítja a HVG Kiadó, a Medián interjúira és felméréseire alapozva.

A kiadvány bemutatja, hol és mit kell tanulnunk, mit hoz az adott szakma, lesz-e állásunk és mennyit kereshetünk. A Magyarországon nyilvántartott mintegy hétszáz foglalkozásból kettőszázat mutat be a könyv. A könyv szerkesztői azon szakmák közül válogattak, amelyekhez minimum középfokú végzettség szükséges. A foglalkozások bemutatáshoz több forrásból is dolgoztak, elsősorban az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Eurostat adatait használták fel.

Az építészmérnökök esetében, a 2005-ös statisztikai adatok alapján, mintegy ötven százalékuk alkalmazottként dolgozott, a 35 év alattiaknál ez az arány kétharmad. Az építészek csupán egy harmada nő, azonban átlagosan valamivel többet keresnek ebben a szakmában. Az építészek létszámukhoz mérten kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatalokban. Az Európai Unió több országában is túlkínálat mutatkozik építészekből, Írország, Litvánia, Nagy-Britannia és Szlovénia esetében, Portugáliában pedig a tájépítészek vannak nehéz helyzetben.

Kereset tekintetében, az építészek, az átlagos havi 200 ezer forinttal az alsó középmezőnybe tartoznak. Budapesten és Tolna megyében átlag fölötti a kereset, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Baranya megyékben keresnek a legkevesebbet az építészek. Az ingázás nem tér el nagymértékben az összes foglalkozási ágra vetített 32 százaléktól. A kiadvány kitér a veszélyforrásokra is, építészek esetében az idegi megterhelés, a túlmunka, a zaj, por és a gyakori utazások szerepelnek a rizikó faktorban.

A száraz, ám érdekes adatok mellett, a szerkesztők egy-egy foglalkozás képviselőjével interjút is készítettek, az építészetet Tihanyi Dominika mutatja be. A fiatal tájépítész, az interjú idején a MOME építész doktorandusképzésének hallgatója volt. Már egyetemi évei alatt négy társával saját irodát hoztak létre, közben külföldi projektben is részt vett. A szakma szépségét abban látja, hogy „az embereknek szól", és egyre többen felismerik, hogy ez a szakma fontos, de sokakban még nem tudatosult, hogy a kultúra része. Ahhoz, hogy az igényeket minél pontosabban felismerjék, más szakmák bevonása is szükséges, elsősorban a társadalomtudományoké, „a szociológia, a környezetpszichológia nagyban segíti a munkánkat." – teszi hozzá Tihanyi Dominika. Az építészek piaci esélyei nem rosszak: 2000 és 2005 között a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma tíz százalékkal csökkent, míg a bejelentett állásoké 24 százalékkal nőtt.

Az építőmérnököknél a 35 év alattiak kilencven százaléka alkalmazott, az egész szakmára ez mintegy háromnegyed részben igaz. Csupán negyed részben találunk nőket, ők átlagosan ötezer forinttal keresnek kevesebbet havonta a férfiaknál. Az építőmérnökök a felső középmezőnybe tartoznak a kereset tekintetében, a havi átlagos 260 ezer forinttal. Túlkínálat Cipruson, Litvániában és Írországban van. Hasonlóan az építészekhez, Budapesten keresnek a legjobban. A legrosszabbul Békés, Somogy, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyei építőmérnökök járnak, ők átlagosan százezerrel kevesebb havi fizetésből gazdálkodhatnak. A veszélyforrások hasonlóak, mint az építészeknél, és az ingázás tekintetében sincs különbség.

Kovács Ferenc építőmérnök, a munka legfontosabb elemét a jó kapcsolatokban látja, elsősorban partnercégekkel, önkormányzatokkal, alvállalkozókkal. „Ha jól teljesít a cég a munkában, vagyis az önkormányzat meg van vele elégedve, akkor nagy eséllyel pályázhatunk a következő munkára is." – fogalmaz Kovács Ferenc.

A legtöbbet, mintegy átlagos, havi 390 ezer forintot az építőipari részegységvezetők keresnek, azaz az építésvezetők, üzemvezetők, mélyépítési építésvezetők. Kétharmaduk alkalmazott, és csupán egy tizedük nő. Ugyanennyi nőt találunk az építőipari termelésirányítók között, átlagosan havi negyven ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint férfi munkatársaik. A szakma egészét tekintve, az alsó középmezőnyt erősítik, a havi 240 ezer forintos keresetükkel. Az ingázás mindkét szakmában az országos átlag, azaz 30 százalék.

A kilencven százalékban, alkalmazotti viszonyban foglalkoztatott építésztechnikusok kétszer akkora arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatalokban, mint az összes hazai foglalkozási ág. Hetven százalékban férfiak dolgoznak ebben a szakmában, a nők pedig itt is kevesebbet keresnek. Többet ingáznak, mint az országos átlag, mintegy 37 százalékuk nem a lakóhelyén dolgozik. A kereset tekintetében, az eddig bemutatott szakmák között a legkarcsúbb a havi átlag, mindössze 150 ezer forint.

Az általunk bemutatott foglalkozásokat tekintve, a legtöbb nőt az iparművészek között találjuk, 50 százalék az arányuk. Ugyanilyen arányban vannak az alkalmazottak is. Keresetük az alsó középmezőnybe sorolja az iparművészeket, havi átlagos 210 ezer forinttal. A legkevésbé ők ingáznak, mindössze 18 százalékuk nem a lakóhelyükön dolgozik. Boros Ádám reklámgrafikust kérdezte a Medián, aki a vizuális fogékonyságon és alkotóképességen kívül, azt tartja nagyon fontosnak, hogy „az ember soha ne záródjon be, hanem mindig két lépés távolságból tudja szemlélni az újabb, illetve idegen dolgokat."

A Szakmák Könyve, mindenki számára tartogathat érdekes információkat, de leginkább a pályaválasztóknak lehet fontos kiadvány. A szerzők nem csupán a szakmák jelenlegi állapotát kívánták bemutatni, hanem megpróbálták prognosztizálni a jövőt, elsősorban munkapiaci megfontolások tekintetében.

Biczó Gabriella 


Szakmák Könyve, szerkesztette: Mézes Flórián, HVG Kiadó, 2007, 479 o., 2500 Ft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk