Nézőpontok/Vélemény

Ki és hogyan irányítsa Budapestet ezután?

1/15

Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures

?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Vitézy Dávid és Zoboki Gábor, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Bombera Krisztina, Vitézy Dávid, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Zoboki Gábor, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Gerő András, Gerendai Károly, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Zoboki Gábor, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Gerendai Károly, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Zoboki Gábor, Gerő András, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
?>
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
1/15

Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures

Ki és hogyan irányítsa Budapestet ezután?
Nézőpontok/Vélemény

Ki és hogyan irányítsa Budapestet ezután?

2018.04.11. 15:45

Cikkinfó

Szerzők:
Bojár Iván András

Földrajzi hely:
Budapest

Mit tehet a város önmagáért és a magyar állam az ország fővárosáért – azért, hogy mindkét fél lehetőleg a legtöbbet nyújtsa magának és a másiknak? Melyek Budapest legsikeresebb korszakai, mit tanulhatunk belőlük? Melyek a főváros lehetséges fejlődési irányai, kitörési pontjai? Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én. 

Budapest közigazgatásának holnapi lehetséges irányaival kapcsolatban kerekasztalbeszélgetés zajlott április 10-én este Budapest belvárosában, a Hilda étteremben. Az eseményt a Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) és a Szeretem Magyarországot Klub (SzeMa) szervezte. Meghívottak voltak: Gerő András történész professzor, A Habsburg Intézet igazgatója, Gerendai Károly kulturális manager, a Sziget alapítója, a SzeMa elnöke), Zoboki Gábor építész, egyebek mellett a MÜPA és a Várba tervezett miniszterelnöki irodaegyüttes tervezője, valamint Vitézy Dávid közlekedésfejlesztő szakember, a BKK egykori alapító elnöke, az építés alatt álló Közlekedési Múzeum igazgatója. Az esemény védnöke dr. Fürjes Balázs, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke, az Egyes kiemelt budapesti kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos volt.

A beszélgetés apropóját Gerő András idén februárban az Élet és Irodalom oldalain megjelentetett tanulmánya szolgáltatta, amely rámutatott, hogy a Budapesten zajló kormányzati beruházások összehangolatlanul, több kormánybiztos, minisztérium, projektgazda irányításával a mai, rendszerváltáskor kialakult közigazgatási és bürokratikus körülményektől elnehezülve zajlanak. Áttekintette a főváros közigazgatás-történetét, azon belül az 1948-1970 közötti időszakot, amelynek során az akkori közigazgatási szerkezet tette lehetővé hogy Budapest néhány évtized alatt harmadlagos jelentőségű városkák halmazából robbanásszerűen világvárossá, Magyarország fővárosává fejlődjék.


Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
15/15
Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures

Zoboki Gábor, Gerő András, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures
13/15
Zoboki Gábor, Gerő András, Városfejlesztési kerekasztal - fotó: ODPictures




Gerő András tanulmányában olyan egységes kormánybiztosi rendszert szorgalmazott, amely átfogja, koordinálja a főváros előttünk álló állami beruházásait. Meglátása szerint enélkül az érdekek diffúziója, felaprózódása megfosztja a várost attól, hogy benne szunnyadó lehetőségeit kibontakoztathassa. Bár az egykori Fővárosi Közmunkák Tanácsát Gerő már nem sírja vissza, olyan - a mai alkotmányos keretek között érvényes - szervezetet el tud képzelni, amely a koordinációt, átfogó tervezést, sőt beruházói felügyeletet is elláthatná.

Az estet vitafórum zárta, melynek során a megjelentek közül sokan kifejtették álláspontjaikat. Dr. Fürjes Balázs szerint Budapest új aranykor előtt áll, olyan fejlesztési lehetőségei vannak, melyek megvalósulásával a Kiegyezést követő időszak páratlan fejlesztései is meghaladhatók. Zoboki Gábor a kreativitást sokszor gúzsbakötő elavult, még a pártállami időszakból örökölt közigazgatási és engedélyeztetési rendszerre hívta fel a figyelmet. Vitézy Dávid a közlekedésszervezési szempontok általános mellőzését, másodlagos rangú kezelését nehezményezte. Gerendai Károly Budapestről, mint Magyarország sokkal körültekintőbben gondozandó arcáról beszélt.

Bojár Iván András

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk