Épületek/Középület

Kilátótorony műemléki romterületen, Somogyvár

1/11

helyszínrajz

látvány a toronyból

?>
?>
helyszínrajz
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
látvány a toronyból
?>
1/11

helyszínrajz

látvány a toronyból

Kilátótorony műemléki romterületen, Somogyvár
Épületek/Középület

Kilátótorony műemléki romterületen, Somogyvár

2006.05.30. 09:41

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Lantay Attila, Sebestyén Péter

Lantay Attila és Sebestyén Péter munkája 2004-ben Pro Architectura-díjat nyert

RENDELTETÉS

A kiemelt jelentőségű műemlék-romterület hazánk egyik legfontosabb középkori együttese. Bemutatása, mind a magyar építészeti kultúrkincs terjesztése, mind a kultúrált minőségi túrizmus elősegítése céljából fontos. Az épület célja, hogy a kiemelt műemlék romjainak alaprajzi rendszerét összefüggéseiben feltárulkozó látványként mutassa meg a turisták és a szakemberek számára. A célt a több szinten kilátóteraszokkal rendelkező toronyépület szolgálja.


Az épület kialakítása
A toronyépület építészeti kialakításánál a funkció mellett rendkívül fontos szempont volt a romhoz méltó, azt sem anyagaiban, sem tömegformálásában nem sértő, nem magyarázó, ugyanakkor valamilyen módon áttételesen vele kapcsolatot teremtő nyelvezet megteremtése.
Ennek elemei:
Páros szerkezet — a kilátótornyokra jellemző, hogy a kilátó tényleges födéme a legfelső szinten a lépcső érkező pihenőjét alkotja. Esetünkben ez a megoldás nem adna lehetőséget arra, hogy több néző láthassa egyszerre a romot, hogy különböző szintekről látva a romépület alaprajzi rendszere különféle dimenziókban mutatkozzon meg. Ezért páros tornyot terveztünk, melyben az egyik torony a „mozgás", a másik torony a „megállás" funkcióját teljesíti, egyidejűleg lehetőséget teremtve több néző elhelyezésére is. A tornyok különbözőségét, csak a lépcsőtorony faszerkezetű „letakarása" jelenti, ahol a mozgáscselekvés gyorsítását és a ferde szerkezetek eltüntetését céloztuk meg. A tényleges kilátó viszont a látvány teljes feltárulkozását segíti „csupasz" szerkezetével.
A paritás áttételesen a laikus nézőben ugyanakkor megidézheti a templom nyugati tornyait is. Az alkalmazott anyagok különállnak a rom anyagaitól, és  hasonulnak a már meglévő romvédő épület acélszerkezeteihez, valamint a meglévő bejárati épület faszerkezetű lamelláihoz is.

A torony az országos műemléki tervtanács ajánlása szerint a  romterület keleti végében, a terület legmagasabb pontján került elhelyezésre.

Lantay Attila, Sebestyén Péter (szöveg)
Sebestyén Péter (fotók) légifotó: civerta

 



Romterületi kilátótorony
Somogyvár, Kupavárhegyi Bencés Apátság
Építtető: Somogyvár Önkormányzata

Generáltervező: ARTEKT Építészeti Stúdió Kft.
Építész: Sebestyén Péter, Lantay Attila
Társtervező: tartószerkezet — Temesi Eszter

Kivitelező:  alépítmény — BIT Kft., Kaposvár
felépítmény — Gihon ’97 Kft., Gerse

Tervezés éve: 2000—2001
Átadás: 2003
Az épület jellemző adatai
szerkezeti rendszer
monolit vasbeton alépítményen acál vázszerkezet, fafödém
homlokzati anyagok — kőburkolatú alépítmény, falamellarendszer a lépcsőtornyon.

Lantay Attila és Sebestyén Péter 2004-ben elnyerte a Pro Architectura-díjat a kilátó tervezéséért

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.