Nézőpontok/Kritika

Kis, kék könyv a designról

1/3

Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)

Hirdetés
?>
Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)
?>
Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)
?>
Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)
1/3

Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)

Kis, kék könyv a designról
Nézőpontok/Kritika

Kis, kék könyv a designról

2019.04.12. 12:00

Ez év tavaszán jelent meg egy „kis, kék könyv" a Scolar kiadó gondozásában. A visszafogott külső mögött egyedi hangvételű, tartalmas összefoglaló, és világos útmutató rejtőzik a designról, mely a tervezéssel bármilyen szinten foglalkozó alkotó vagy az alkotás iránt érdeklődő számára izgalmas ismereteket gyűjt egybe. Lukács Zsófia könyvismertetője. 

A színes képekkel és a megértést segítő, a szerző által rajzolt, jól értelmezhető ábrákkal sűrűn illusztrált könyv nem rettentheti el még az olvasástól ódzkodó megátalkodottakat sem. Jól áttekinthető szerkezete, bármikor, bárhol fellapozható. Felépítése könnyeddé teszi a megértést, tipikusan olyan könyv, melyet érdemes a polcon tartani, gyakori használat miatt sosem fenyegeti a porosodás veszélye.

Géczy Nóra PhD építész tervezőművész, iparművész lényegében a jó design létrehozására keresi a választ, sorba veszi mindazokat a szempontokat, melyet mindenkinek, aki tér vagy tárgyalkotással foglalkozik, figyelembe kell vennie. Erénye a könyvnek, hogy a legújabb nézőpontokat (környezetvédelem, fenntarthatóság, emberközpontúság, digitális technológia) is körbejárja, éppúgy, mint a legújabb eredményeket. Ez utóbbiakat magyar és nemzetközi példákkal azonos arányban illusztrálja .

Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)
3/3
Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)



A könyv első fejezete a tárgy-tér–ember hármasából az alkotói folyamatot járja körbe. Izgalmas végigkövetni, ahogy az író egyszerre szemléli kívülről, tárgyilagosan és belülről is a folyamatot, saját tapasztalatán túl az oktatásban szerzett ismereteit is felhasználva az írásban. Ezt a részt azok is élvezettel követhetik, akiknek mindennapi gyakorlat a tervezői folyamat. Tanulni, okulni, rendszerezni sohasem késő! A második részben az etikus tervezés kap hangsúlyt. Ideális esetben a jó terv és a tervező tekintettel van az elsődleges funkcióin kívül a globális világra (környezettudatos tervezés szempontjait aprólékosan végigvéve), a személyes és társadalmi különbözőségekre, és az eltérő ízlésvilágra is. A könyv példái az ezzel kapcsolatos hiányosságokra is felhívják a figyelmet.

A harmadik fejezet az építészek-belsőépítészek számára talán a legizgalmasabb, hiszen itt a térformálás kerül terítékre, minden aspektusával együtt. A térrel kapcsolatos érzelmi viszonyainktól kezdve a téralkotási elvekről és a térélmény érzékelésének vizsgálatáig sorra kerül minden, mely a tervpublikálásig figyelembe kell vennie egy tervezőnek. Érzékletes és mégis találó a terek érzelmi osztályba sorolása, attól függően, hogy milyenek a legfontosabb karakterei. Így itt találkozhatunk a tanító terek, a stresszkezelő terek, a katedrális-hatású terek pozitív és negatív tulajdonságaival. A téma tárgyalásánál nem maradhatott ki a digitális technológiák térhasználat módosító szerepe sem, mind a virtuális térélmény létrehozására és ezek problémájára is felhívva a figyelmet. A következő fejezet már a tárgyak formálásával foglalkozik. Mint a többi fejezetben, itt is az alapok tisztázásától jól illusztrált, közérthető leírásokkal és ábrákkal jut el az összetett moduláris tervezésig. A könyv talán legfontosabb fejezete a tervezés és az azt használó ember kapcsolatát boncolgatja. A tág értelemben vett ergonómia különböző hibalehetőségeit, az átlagos, a többségi a kisebbségi és a testre szabható tervezés jogosultságát veszi sorra. A könyv végére jutott még egy rövid rész, mely a design és üzenet címet kapta. Az itt felvetett témákban az üzenet a közös, de itt kapott helyet az alkotói közösségek működésének kifejtése, hiszen az alkotói folyamat ritkán magányos munka, sokkal inkább több elképzelés egymást segítő vagy éppenséggel egymást kioltó összegzése, egymásra épülése.

Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)
2/3
Géczy Nóra: Design: Tér és formakultúra (Scolar Kiadó, 2019)



A könyv lexikonszerű felsorolása jól leképezi az utószóban is leírt célt: a főbb kérdéseket áttekinthető rendszerbe foglalni és összefésülni a szakirodalom szénaboglyáját. Persze senki se gondolja, hogy csak könyvből el lehet sajátítani a tervezés metódusát. És ezzel össze is kacsinthatunk a szerzővel, és egyetértünk szándékaival, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a szimfóniaírás szabályainak elsajátítása sem tesz senkit Beethovenné, de hozzásegít a tudatosabb, minden szempontot végigvevő, tárgyra, térre, megrendelőre, használóra egyaránt érzékeny tervezés elsajátításához. A könyv kifejezetten hiánypótlónak számít a hazai könyvpiacon, épp ezért ajánlom figyelmébe a tervezés elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakembereknek és a tervezés iránt érdeklődőknek egyaránt.

A könyv a nagyobb hazai könyvesbolt hálózatokon keresztül, valamint a Scolar Kiadónál megvásárolható.

Lukács Zsófia DLA

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk