Épületek/Középület

Könyvtárbővítés Nyíregyházán

1/14

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/14

Könyvtárbővítés Nyíregyházán
Épületek/Középület

Könyvtárbővítés Nyíregyházán

2005.11.11. 13:12

Projektinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Építészek, alkotók:
Balázs Tibor

Építész: Balázs Tibor ("A" Stúdió ´90, Nyíregyháza)

Minden könyv voltaképp téglatest, tehát a maga formájában hasonlít ősi építőanyagunkhoz. A nagy különbség, hogy a könyv-téglák nem kapcsolódnak egymáshoz, diszkrét elemek, melyeknek helyét meg kell lelni egy-egy könyvtárépületben - természetesen úgy, hogy helyet kapnak benne a könyvek használói és gondozói, az olvasók és könyvtárosok is. Az épület viszont kötött halmaza tégláknak és minden más építőanyagnak - ami esetünkben azért bír különös jelentőséggel, mert a tervező Balázs Tibor egy már meglévő, kötött halmazhoz tett hozzá egy újabb kötött halmazt, miközben tekintettel kellett lennie a könyvek - és olvasók - kötetlen, azaz sokkal kevésbé kötött, de mégiscsak meghatároz(hat)ó halmazára.

A bővítés befogadó jellegű, szinte átöleli a régi házat. El tudom képzelni, hogy e gesztus jól átérezhető volt a pályázat bírálói számára, amikor 2003-ban győztesnek választották Balázs Tibor tervét a nyíregyházi Megyei és Városi Könyvtár bővítésésére és átépítésére kiírt tervpályázaton. Nem csak egyszerűen igazodás olvasható le az elkészült épületről, sőt bizonyos tekintetben nincs is teljes alkalmazkodás. Ha valaki minden előzetes ismeret nélkül tekint az épületre, láthatja, hogy két markáns tömeg áll összefonódva. Kapcsolatuk azonban jó viszonyt tükröz, így együtt sugároznak egységet és befogadókészséget.



A kicsit merev, szögletekkel terhelt régi épület hátsó oldalához kapcsolódik a bővítmény, ami a magasban azután fölé is kúszik, és újrakoronázza a jellegzetes lejtős tetősíkkal. Elöl, a főholmokzat felől azonban ez a tetősík csak egész messziről érzékelhető, annyira visszahúzott. Az eredeti épület a bejárattal továbbra is érvényesül, ami azért is fontos, hiszen eddigi létével már beleivódott a város közönségébe, ennyiben a múlt megtartása mindig szerencsés. Ily módon megörződtek a régi ház kicsit vaskos, de mégis jól komponált, hol fekvő, hol álló beton-lamellái, melyek árnyékot vetnek az ablakokra. Szintén megőrződött, persze felújított állpotban az eredeti könyvtár világos színű kőburkolata, ami eddig is formai összhangban volt a betonlamellákkal.

A bővítésen szintén van árnyékolás, azonban sokkal kecsesebb, hiszen acélszerkezet - és van az új részen kőburkolat is, ami azonban sötét tónusú, vörösesbarna. A karaktert így együtt határozzák meg a különféle anyagok, az elülső két házsarkot a világos, a hátsó kettőt a sötétebb, markánsan elütő színű kő. A bővítmény persze még eltér abban is, hogy nyílásrendszere nem annyira mereven szabályos, és eleve több benne az üvegfelület. Az ablakok komponálása külön foglalkoztatta a bővítés tervezőjét. Van ahol pontosan átveszi a kétszárnyú tagolást a régiről, egy szinttel feljebb viszont átfordítja vízszintes osztásra, amivel mintegy előkészíti a már említett ferde tetősík meghatározó, fekvő jellegét. Oldottabb a sötét kőfelületek formai tagolása is, sőt az egyik sarokban kimondottan lágy, fölfelé kibuggyanó tagolás képződött, jellegzetes vízszintes ablakokkal. Ennek a tetején is, meg a főbejáratot magába foglaló eredeti tömeg fölött is tetőteraszt alakítottak ki, mely kellemessé tudja tenni a mindennapi használatot.



Ilyen hozzáadásokra szükség volt, már csak azért is, mert a belső térben az aránylag kis belmagasság olyan kellemetlen adottság, mely erősen megkötötte a tervező kezét. A bővítmény több ablakával, a gondos belsőépítészeti részletekkel, valamint a világítással tudta némiképp ellensúlyozni e gondot. Nem kevésbé tűnik jó tervezői koncepciónak az új lépcsőkorlátok, mellvédek vékonypálcás megoldása, ami a homlokzaton még nagyobb felületen is visszatér.

A nyíregyházi megyei és városi könyvtár bővítése már igen aktuális volt, többek között azért is mert a főiskolai hallgatók számának növekedése miatt jelentősen gyarapodott a potenciális olvasók száma. Ráadásul ma már minden könyvtárbővítés együtt jár a viharosan terjedő elektronikus eszközök telepítésével. A könyvtár maga érdekes műfaj, hiszen befejezhetetlen alkotás, az állomány gyarapodása megállíthatatlan. Balázs Tibor invenciózus bővítése most kellemes összhangot mutat, nehéz elképzelni, hogy akár 25 év múlva megint hozzá kell nyúlni az épülethez. Nem sejthetjük, hogy akkor mi lesz a megoldás, lehet-e tovább bővíteni ezt az épületet, vagy akkor már egészen új megoldásra lesz-e szükség?

szerző: Vargha Mihály (szöveg), Somlyódy Nóra (kép)

(A könyvtárat 2005. november 11-én nyitják meg - képeink még a műszaki átadás idején, júliusban készültek.)



Nyíregyházi Megyei és Városi Könyvtár bővítése és átépítése
Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Építészet: Balázs Tibor - "A" Stúdió ´90 Kft.
Statika: Bezzeg János - Bezzeg és Társa Kft.
Épületgépészet: Fekete András - Nyír-Progres Kft.
Elektromos: Rajkai Ferenc, Robákné Nagy Beáta - Hungaroprojekt Kft.
Közmű: Bartha Miklós - Bartherv BT.
Belsőépítészet-bútorozás: Balázs Tibor - "A" Stúdió ´90 Kft.
Dombrádi Zsolt - Sandraform Kft.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk