„Konzervatív” médiahomlokzat a vadonatúj épületen

A Collegium Hungaricum Berlin új épületének avatása: nő a magyar jelenlét a német főváros lüktető kulturális életében

Az új berlini Collegium Hungaricum (CHB) épületének avatása volt a fő esemény azon a kétnapos rendezvénysorozaton, mely egyben a németországi kulturális évad, az Ungarischer Akzent záróakkordját jelentette. Nyitányként szalagátvágás, majd sajtótájékoztató – az építész, Peter Schweger részvételével – és sajtóbeszélgetés a kulturális tárca fontos ügyeiről; kerekasztal-beszélgetés Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Joschka Fischer volt német külügyminiszter és Konrád György író részvételével; irodalmi, zenei, filmes és táncos rendezvények – csupán néhány név a szereplők közül: Kertész Imre, Esterházy Péter és a Keller vonósnégyes, Palya Bea (Quintet), M. Tóth Géza, ifj. Kurtág György és Frankie Látó; könyvmustra és design vásár, és nem utolsó sorban egy „konzervatív" médiahomlokzat kipróbálása – csak felsorolásszerűen ennyi mindenben volt része a nagy számban megjelent látogatóknak.

 

 

Az „építészeti esemény" maga az épület, Peter P. Schweger hamburgi építész és munkatársainak munkája. Egyszerű fehér téglatest nagy ablakfelületekkel. A főhomlokzaton egy különösen nagy nyílás: a többfunkciós média-terem végfala teljes felületén beüvegezve. A második nap estéjén próbaképpen az ablakot óriási filmvászonnal takarták, és belülről erre vetítettek hagyományos optikai úton filmrészleteket, vagy közvetítést a házból, esetleg csak számítógépes állóképeket. Ráadásul a ház fehér homlokzatai kívülről is lehetővé teszik a vetített festést, amit szintén bemutattak a nyitóestek alkalmából. A próba sikert aratott, volt olyan látogató, aki a Unter der Lindenről meglátta a vetítést, és tudván, hogy az új Collegium Hungaricumról van szó, azonnal be is tért a házba. Megvalósulhat tehát az a fajta teljes nyitottság – egy „épület, mint műtárgy" –, amit kiemelten említett Can Togay, az intézmény új igazgatója, aki éppen a rendezvénysorozaton "lépett munkába" és vette át a CHB vezetését Masát Andrástól.

Az épület alapkövét másfél éve, 2006. március 10-én tették le, egyben ez volt a németországi magyar kulturális évad nyitóünnepsége. A hely: az 1926-tól itt működő és a háborúban lebombázott első berlini Collegium Hungaricum telke. Az intézet alapítása Gragger Róbert (1887–1926), az 1916–1926 között Berlinben tevékenykedő irodalomtörténész nevéhez fűződik, aki az épület avatását már nem élhette meg. Az intézet telkét – amit 1997-ben, hosszú pereskedés után kapott vissza a magyar állam –, több ütemben hasznosítják, aminek első lépése volt az új kulturális központ létrehozása 1,3 milliárd forintos költséggel. A következő lépésben két lakóház építését tervezik a telek többi részén.

vm